A SZÉF NAGYKER® egy magyar egyéni vállalkozás, mely 2013. január 28-án jött létre, és négy év múlva, jogutódlással, korlátolt felelősségű társasággá alakult át.

Tíz éve biztosítunk kiváló minőségű szolgáltatást a biztonságtechnika területén, több mint 5000 hiteles és elégedett vásárló visszajelzésével. Kizárólag biztonságtechnikai termékekkel foglalkozunk Magyarországon, ahol már több mint 1.300.000 látogató és 35.500 elégedett ügyfél tisztelte meg minket a bizalmával, mindezt 100% magyar tulajdonban.

Célunk a független és töretlen működés, valamint az első osztályú biztonságtechnikai termékek értékesítése, elsősorban a magánszemélyek védelme érdekében.

A SZÉF NAGYKER® sikerének négy alappillére a következő:

• Felkészültség: Bemutatótermekkel és egy Pécsen található 1800m2-es központi raktárral rendelkezünk, ahonnan gyorsan ki tudjuk szolgálni vevőinket.
• Széleskörű kapcsolatrendszer: Az ország egész területén együttműködünk különböző szervezetekkel a biztonsági igények kielégítése érdekében.
• Folyamatos fejlődés: Nagy hangsúlyt fektetünk az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztésére.
• Átláthatóság: Évente átlagosan 6.000 megrendelést teljesítünk, és visszatérő vásárlóink száma is folyamatosan nő.

Kínálatunkban széles választékban megtalálhatóak különböző típusú széfek, páncélszekrények és más biztonságtechnikai termékek. Pécsi raktárunkban átlagosan 40.000 terméket tartunk készleten, így a megrendelések gyorsan, 1-3 munkanapon belül teljesíthetőek.

Válaszd a SZÉF NAGYKER® áruházat, amelyet az Online Corporation Kft által működtetett Magyarország legnagyobb véleményező rendszere évről évre díjaz, és amelynek közel 5000 hiteles vásárlói visszajelzése van különböző platformokon.

Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt egy évtizedben számos ügyfél bízta ránk értéktárgyainak védelmét, és reméljük, hogy hamarosan téged is ügyfeleink között üdvözölhetünk!

Mielőtt értékeid védelmére terméket vásárolsz…

Hitek, tévhitek, igazság és ármánykodás a széfek világából, nyers őszinteséggel!

Minden embernek van fontos anyagi értéke, legyen az illető hétköznapi ember vagy igazán tehetős és vagyonos üzletember. Ez tény!

Ezért is nehéz feladat megtalálni a tökéletes széfet/széfeket, hiszen nemcsak arról van szó, hogy ezzel védelmet vásárolsz az értékeidnek, hanem arról is, hogy éjszaka sokkal nyugodtabban alszol majd, ami pozitívan kihat a mindennapjaidra!

A SZÉF NAGYKER® célja az ügyfelek jólétét szolgálja!

Amint azt már említettük töretlenül hiszünk abban, hogy sikeres kapcsolati rendszerünk az ügyfelekkel csak úgy valósulhat meg, ha azt a bizalom és kölcsönös egyetértés határozza meg.

Immár 10 éve annak, hogy sikeres kapcsolati rendszerünket az ügyfelekkel az őszinte és világos kommunikáció határozza meg. Ennyi eladással és tapasztalattal a hátunk mögött tudjuk, hogy a széf kiválasztása egy komoly döntés, akárcsak egy személyautó vásárlása!

Mert milyen kérdések is merülhetnek fel ha autót szeretnél vásárolni?

• Használtat vagy újat vegyek? Vajon ha használtat veszek ki fog nyílni a légzsák, családom biztonságban utazhat az autóban, műszakilag is rendben lesz minden?
• Vajon megbízható a kereskedő, vagy visszatekerte a km órát?
• A váltó vagy egyéb alkatrészek megbízhatóak, vagy további vagyont kell rá költsek?

De, hogy mi a közös a széf és az autóvásárlásban?

Egyszerű: a biztonság, megbízhatóság, és hosszú távú befektetés iránti igény és elvárás!

Nyers őszinteség a "szakértőkről..."

Ha körülnézel a széfek világában rengeteg olyan terméket találsz, amelyek nem mások, mint vékony fémdobozok. Első ránézésre laikusként nyilván ez nem tűnik fel, sokszor a külső dizájn elvonja a figyelmet a minőségi és silány minőségű termékek között.

A következő összefoglaló azért fogalmazódott meg bennünk, mert az elmúlt évek tapasztalatai alapján, más vállalkozásnál vásárolt termékek esetén, minket keresnek meg az ügyfelek segítséget kérve a termékükkel kapcsolatban. Külföldi cégek garanciális eljárási gyakorlatára nem is térünk ki részleteiben.

Továbbá azért, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a cégekre, webshopokra, akik átveréssel próbálnak a vevők bizalmába férkőzni, hogy minél nagyobb eladást generáljanak!!!

Mit találhatsz, ha az interneten keresgélsz? Sok, magát szakértőnek valló céget, akik elviekben ***** csillagos szakértelemmel rendelkezik. További kutatásaid során azt is látni fogod, hogy a széfnek titulált termékből több van, mint azt eredetileg gondoltad.

De bizony találhatsz olyan webshopot is, amely 20-25 éves múltra tekint vissza, mégis több az adóhatósági és egyéb tartozás miatt végelszámolást kérőre vonó bejegyzése a cégközlönyben, mint hiteles vásárlói visszaigazolása. Ha pedig mégis van, az sokszor önvéleményezés az alkalmazottaktól és családtagoktól, amelyek által néhány vagy sok vásárlóra nyomást tudnak gyakorolni.

Ezekről a szakértőknek hirdetett vállalkozásokról előbb-utóbb kiderül, hogy se bemutatótermük, de még raktárkészletük sincs, sőt egy garázsba, vagy szülői ház gyerekszobájában található laptopon üzemeltetnek online áruházakat. Ami még igazán meglephet, hogy B2B a cégműködésük, vagy kizárólag marketplace értékesítési modellt alkalmaznak.

Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy üzemeltetnek egy online webáruházat, de a megrendelést egy külföldi, vagy jobb esetben egy magyarországi nagyker küldi ki. Itt az adatvádelem részén kívül, az is aggályos, hogy az eladó életében nem is látta, sőt nem is fogta a kezébe a terméket, csupán egy PDF katalógust, illetve pár képet látott róla.

Biztonságtechnikai termékek révén, ezek mind olyan dolgok, amire figyelni kell, különben veszélyes lehet, hiszen olyanok is konkrét vásárlói adatokhoz juthatnak, akiknek erkölcsi céljuk megkérdőjelezhető.

De hol vannak ezeknél a cégeknél a hiteles vásárlói vélemények? Hol vannak a konkrét statisztikai adatok, amelyek az elmúlt évek eladásait igazolják? Hol maradnak az elismervények, oklevelek, amelyek a cég munkáját és az alkalmazottak felkészültségét ismeri el?

Mindezek nagyon fontos részét képezik a biztonságtechnikai szolgáltatásoknak, részben ez jelenti a garanciát arra, hogy jól döntöttél!

Szükség van megbízható cégekre, hiszen rosszabb a helyzet mint gondolnád...

• Magyarországon 220.000 betörés/lopás bűncselekmény történt az utóbbi években. 9.730.000 népességre arányosítva minden 44-dik emberből sértett volt, és ez a szám csak betörésre vagy lopásra vonatkozik.
• De 4.302.822 ingatlanra vetítve sem rózsás a helyzet, mivel minden 20-ik ingatlanban történt vagyon elleni bűncselekmény.

Kerüld el azokat a cégeket, amelyek kicsit is gyanúsak!

Az, hogy a fent említett üzleti modelltől mennyire szakszerű és megbízható egy webshop, illetve mennyire ért is a feltöltött termékhez, azt mindenki maga döntse el. Ahogy a mondás is tartja a puding próbája az evés, de néha drága a kóstoló. Vannak akik megtapasztalták, és vannak akik még nem, utóbbiak a tudatos vásárlók, akik közé tartozol te is hiszen itt vagy, és még mindig ezt olvasod. Gratulálunk, azért vagyunk, hogy segítsünk!

Mikor lehet gyanús egy cég?

• Ha nincs ügyfélszolgálat.
• Ha látszólag van, de NEM veszik fel a telefont.
• Ha a térképen egy lakás vagy garázs a bejegyzett és feltüntetett székhelycím.
• Több nap eltelte után sem válaszolnak az e-mailre.
• Nincs részletes tájékoztatás a termékekről.
• Nincs frissítve a weboldal, nincs semmi hasznos, aktuális infó.
• Nincs HITELES vásárlói vélemény, vagy visszajelzés más külsős független platfromon. (pl árukereső) sem a termékről, sem a cégről.
• Ha külföldi bejegyzésű a cég, és a weboldal szövege hemzseg a helyesírási hibáktól. 
• Az ÁSZF és az Adatkezelési információk nem infomratív és nem felel meg a Magyarországi előírásoknak. 

Sajnos léteznek olyan weboldalak is, ahol állíásuk szerint profik, és járatosak a széfek és trezorok terén, sokuknak mégis a fő profiljuk a gyerekjátékok, kertészeti eszközök, ruházati cikkek. Ez azért megérdőjelezhető, és problémás is lehet, ezek a cégek a gyakorlatban nem értenek a biztonságtechnikai termékekhez. Itt lehetséges, hogy nem leszel megvezetve, de szakmai kérdésben biztos próbára teheted őket.. a legjobb esetben, visszaküldöd a terméket és visszafizetik az árát. Külföldi cég esetén, szép magas költséggel számolj a termék visszaküldésére, remélhetőleg átveszik a terméket. 

Az a fránya rosszindulat mindenhol jelen van…

Létezik olyan vállalkozás kicsiny, de csodálatos országunkban, aki 30 éves múltjára rendkívül büszke. Ezt mind szép és a jó, a probléma ott kezdődik, hogy néha gyártóként hirdeti magát, néha nagykerként, néha pedig „Széf nagykerként, közvetlen a gyártótól, MABISZ minősítéssel.” Azért, hogy etikátlanul piaci előnyökhöz jusson, ilyen és ehhez hasonló kritikán alul eszközt is képesek bevetni, hogy a csupán 10 éves SZÉF NAGYKER® védjegyoltalom alatt lévő márkanevet használják fel, hogy vásárlókat megtévesztve megrendelések érkezzenek. Mindezt megkoronázva azzal, hogy kamuprofilokról írnak negatív vásárlói értékeléseket, csak épp a nevüket felejtették el átírni, amikor létrehozták az e-mail-címet. 

Egyes nem megnevezett cégek azt állítják, hogy „jobb a védelem, mint a semmi”, és olcsó széfet javasolnak ügyfeleiknek, amely könnyen kinyitható, vagy nem védi meg értékeidet tűz esetén a benne tárolt dokumentumokat, készpénzt. Véleményünk szerint ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, és nem bánunk így vásárlóinkkal csak azért, hogy eladjunk.

Hiszünk abban, hogy az elégedett vásárló a legjobb reklám!

Úgy gondoljuk, hogy az ilyen etikátlan eljárás annak a biztos jele, hogy ezek a „cégek” önerőből nem képesek fennmaradni, ezzel a mentalitással pedig nem is lesznek képesek fejlődni csupán vegetálnak, ahogy az elmúlt évek során tették.  

Mi a javaslatunk számukra?

Az, hogy az alapvető gondolkodáson kell fejleszteni, és nem utánozni, vagy etikátlan eszközöket felhasználni. Attól, hogy minket becsmérelnek, hamis vásárlói véleményeket kreálnak, hogy befolyásolják a statisztikai százalékot, attól nem fogunk lesüllyedni arra a színvonalra, hanem épp ellenkezőleg: még nagyobb motovációval, és annál nagyobb kitartással, erővel végezzük a dolgunkat. Persze tudjuk, hogy nagyon nehéz felépíteni egy brandet, egy elégedett vásárlói csoportot. Sok-sok munkával töltött éjszakát és hétvégét is rá kell áldozni, mi ezt az utat már végigjártuk, ismerjük minden lépését.

Talán ettől is vagyunk mások,  és bizton állíthatjuk, hogy a SZÉF NAGYKER®-ből csak egy létezik, amivel minden ügyfelünk tisztában van. Nem haragszunk senkire, megértjük, hogy nehéz évek állnak mindenki mögött, és nehéz évek is várnak mindenkire, különösen ilyen hozzáállással. De a világ nagyot változott, már a járvány előtt is, azóta pedig nem lett könnyebb, sok munkát igényel.

Ennek ellenére kívánunk a fent említett büszke társaságoknak hosszú fennállást, és reméljük pozitív irányba fejlődnek, erről a szintről már csak előre lehet fejlődni.

A kérdés már csak az, hogy útközben hová lett az üzleti etika? Miért van teljesen eltűnőben a korrektséggel és tisztességgel együtt?

A félrevezetés nagymesterei...

Van olyan gazdasági társaság, aki szintén rendkívül büszke a több mint 25 éves működésére, ez érthető. DE a hirdetési szövege félrevezető volt, SZÉF NAGYKER – Válasszon szakértőt, illetve SZÉF NAGYKER – Megbízhatóság felsőfokon címszó alatt.

Igen, ezt így is van, és örülünk, hogy a ""konkurencia"" is elismeri, hogy értünk hozzá, a probléma csak az, hogy a hirdetésre kattintva nem a SZÉF NAGYKER® oldalára irányította a látogatót.

Milyen lépéseket tettünk az ügyfeleink és jóhírünk védelme érdekében?!

Ügyvédi felszólítások, majd Gazdasági Versenyhivatali feljelentéssel párhuzamosan felkerestük a Google-t, ahol benyújtottuk a bizonyítékokat, a védjegyünket. A hirdetést azonnal törölték, és felszólították a védjegybitorló budapesti gazdasági társaságot, hogy hagyjon fel az etikátlan üzleti magatartással. Az igazságra mindig fény derül! Ha bárhol ilyen, vagy ehhez hasonló visszaélést észlelsz ne habozz értesíteni minket. 

Miként befolyásolhat vásárlóként, ha nem biztos cégtől vásárolsz széfet?

Tételezzük fel, hogy rendelsz ezektől a gazdasági társaságoktól biztonságtechnikai terméket, abban a tudatban, hogy a SZÉF NAGYKER-től rendelted. A megrendelés normális körülmények között lezajlik, határidőre, futárral, diszkréten.

Eddig minden oké, de mi történik akkor ha garanciális problémád lesz a kiszállított termékkel? Mondjuk egy fali széf esetén, amit MABISZ előírás szerint bebetonoztál 25 cm-es, C30-as betonágyba a főfalba, vagy egy 500 kg-os páncélszekrényt, amit lerögzítettél.

És upsz sérülten kaptad meg , nem nyílik, vagy csupán minőségi kifogásod lesz...

Ismerőseidnek mit fogsz mondani? Elégedett leszel a SZÉF NAGYKERREL?

De hiszen nem is tőlünk rendelted a terméket! Ezt hívják hitelrontásnak, ami a fogyasztó megtévesztésén kívül is bűncselekmény.

Most talán azon gondolkodsz, miért lehet jobb a SZÉF NAGYKER®?

Hogyan látjuk mi?

Nem célunk téged meggyőzni, és nem is akarunk semmit elhitetni veled. Viszont ott az internet, ami sokat segíthet, hiszen a legjobb felület a nyilvánosan fellelhető vélemények, értékelések ellenőrzésére. Ezeket felkutatva, összehasonlítva kimagaslóak vagyunk ezen a területen, más gazdasági társaságokhoz képest. Nyilván ezt nem tudhatod, de ezen felül, minket keresnek meg a más cégtől rendelt, majd pórul járt ügyfelek, tanácsért és segítségért is.

A SZÉF NAGYKER® „nyílt lapokkal játszik”!

Mindenki számára több platformon is elérhető hiteles vásárlói vélemények támasztják alá kereskedelmi gyakorlatunkat. Ez az egyik oka annak, hogy a statisztikáink alapján a cégnevünk a legkeresettebb kifejezés a széfet vásárlók körében. Több mint 1.100.000 látogató, és több mint 31.500 megrendelés igazolja. Ha jobban utána nézel, a SZÉF NAGYKER® magyar cégként, a magyar piacon, szerényen ugyan, de talán a legjobb biztonsági termékeket és szolgáltatást nyújtja ügyfeleinek.

Végezetül egy példa a sok közül, ami rendkívül tanulságos!

Néhány évvel ezelőtt felkereste ügyfélszolgálatunkat egy könyvelőiroda tulajdonos hölgy, aki egy széfet szeretett volna vásárolni otthonába. Családi nyaralásra készültek, és hogy addig is legyen biztonságban a készpénz.

A legolcsóbb széfet szerette volna megrendelni. Akkor még ügyfélszolgálatosként, az igények felmérését követően nem javasoltam számára, az általa kiválasztott 16.000.-Ft-os értéktárolót. Egy speciálisabb terméket javasoltam, azon belül is egy DIPLOMAT tűzálló széfet kínáltam kulcsos zárszerkezettel 49.990.-Ft-ért.

A beszélgetés után azonban a hölgy nem jelentkezett, nem történt meg a vásárlás!

Helyette eltelt 2-3 hét, amikor újra telefonált a nyaralás után. Elmesélte, hogy férje egy barkácsáruházban vásárolt egy széfet, a típusra rákeresve egy 2,6 kg-os 8.000 forint körülit, amelynek a zárját egy erősebb ütéssel is ki lehetett nyitni, mert a mágneszár olyan gyenge volt.

Említette, hogy sajnos nyaralás alatt felgyulladt az otthonuk, a tüzet egy elöregedett alumínium vezeték zárlata okozta az elosztódobozban. A hálószobában csaptak fel a lángok, a széfben tárolt készpénz is megsemmisült. A szekrényben lévő ruhák, és a szobában nagy mennyiségű bútor olyan hőt termelt, hogy még a széf is szinte megsemmisült, IGEN jól olvastad: TELJESEN ÁTÉGETT!

Hogyan éghet el egy széf?

Egyszerűen, sajnos egy szimpla falú, maximum némi jóindulattal 1 mm-es vékony lemezből készült szerkezetről beszélünk.

A hölgy megrendelte a korábban javasolt terméket, egyet az irodába és egyet otthonába, a felújítás miatt későbbi kiszállítási időpontra.

Sajnos az ügyfélnek a 8000 Ft-os széf benne tárolt készpénz 1.800.000 + a széf ára 8.000.Ft-ba került. A biztosító ugyan fizetett az ingatlanra, de a széf nem rendelkezett tanúsítvánnyal, így az nem volt biztosítható, sem a benne tárolt értékek.

Mindez a „hétköznapi” példa alátámasztja, hogy miért nélkülözhetetlen a minőség, ha széfekről van szó, legyen az különálló, fali vagy éppen padlószéf. A biztonságtechnikai termékek iparának szakembereiként a mi felelősségünk, hogy átvészeljük az internetet hemzsegő hype-ot és félretájékoztatást, és csak a legfontosabb szempontokat vegyük figyelembe, amikor olyan széfet keresel, amely maximálisan kielégíti biztonságtechnikai igényedet.

Budapest az egyik legvarázslatosabb főváros Európa szerte, mégis aggodalomra okot adó tények kerültek
napvilágra. Ugyanis az aktuális bűnügyi statisztikák szerint, nemcsak a szép oldala miatt ismert, hanem
sajnos Magyarország egyik legbűnösebb városaként is közismert. 2020 fél éves időszakában ugyanis 100
000 lakosra itt regisztrálták a legtöbb bűncselekményt.

Másik megdöbbentő tény viszont a listát tekintve, hogy a bűncselekmények számát arányosítva Nógrád
megye nem került bele a legveszélyesebb megye közé a top 3-ba, ellenben egy nyugat-magyarországi
megye igen. Természetesen a későbbiekben leírjuk Magyarország legbiztonságosabb körzetét is, ahol
majdnem háromszor kevesebb bűncselekményt követtek el idén, mint a fővárosban.

A koronavírus-járvány sokak életét más útra terelte!

• Jó és rossz irányba egyaránt, így vannak olyanok, akiket egyáltalán nem sajnálunk mindezért. Ide
  tartoznak például a betörők, ugyanis akiknek a ténykedése brutálisan megcsappant 2020. március-május
  között. De sajnos ez csak ideiglenes állapot volt, mivel, ahogy lehetőségük adódott továbbra is
  előszeretettel elkezdték keresni célpontjaikat, ami főleg a készpénzre, értékes elektronikai kütyükre
  korlátozódik, de kitér szezonálisan akár a disznóvágás élelmiszer végtermékeire is.

• A kijárási korlátozások után viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy a rendőrség legfrissebb statisztikái
  alapján melyik magyar megyék voltak a „legbalhésabbak”.
  Melyik magyar megyékben jutott a legtöbb elkövetett bűncselekmény 100 000 lakosra nézve?
  A bűnügyi statisztikák magukért beszélnek!
  Magyarországon a bűn városa egyértelműen Budapest, ami statisztikailag is egyértelmű, hiszen
  lakosságra vetítve a legnagyobb város, több mint 1.800.000 lakossal. 100 000 lakosra itt jutott ez
  idáig 2020-ban a legtöbb bűncselekmény, számszerűen 813.
•  A dobogó másik fokát Borsod-Abaúj-Zemplén megye foglalta el, ahol a vizsgált időszakban 100
  000 lakosra összesen 735 rögzített esett jutott.

• Kisebb meglepetésre a dobogó harmadok fokára a Dunától nyugatra fekvő Tolna megye került,
  ahol 100 000 lakosra 647 bűncselekmény jutott.

• Ezzel pedig Tolna megye megelőzte az örökös rosszhírű Nógrád megyét, ami a negyedik helyen
  végzett. Itt 100 000 lakosra 633 bűncselekmény jutott.
  A 600 vagy annál több 100 000 főre jutó bűncselekménnyel rendelkező megyék listája ezzel véget is
  ért!
  Az ötödik helyen sorakozó Somogy megyében a vizsgált időszakban 589 bűncselekmény jutott 100 000
  főre. Somogy után összesen még 5 olyan magyar megye volt, ahol 500-nál több bűncselekményt
  rögzítettek 100 000 lakosra. Ezek sorrendben a következőek: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun,
  Heves, Baranya és Győr-Moson-Sopron.
  A sokkoló statisztikák alapján az is kiderült, hogy Magyarország legbűnösebb helye mellett
  kiemelhető Magyarország legbiztonságosabb megyéje is, méghozzá Hajdú-Bihar megye.

Végezetül pedig a Debrecen székhelyű megyéhez képest, Nográdban, Tolnában és Borsod-Abaúj-
Zemplén megyében is több mint kétszer annyi elkövetett bűneset jutott 100 000 lakosra vetítve.

Budapesten pedig majdnem háromszor annyi, egészen pontosan 2,7-szer annyi bűncselekményt
regisztráltak 100 000 lakosra vetítve, mint Hajdú-Biharban.

Sajnos a tények magukért beszélnek, egyre inkább olyan világban élünk, ahol a betörések száma
egyre inkább növekvő tendenciát mutat. Mindezeket azért írtuk le, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy
a SZÉF NAGYKER® termékei mennyire fontosak, hiszen a betörések száma évről-évre emelkedik.
Ne hagyd, hogy értékeid illetéktelenek tulajdonába jusson és örökre elvesszen, a döntés a tied. 

Magyarország bűnügyi statisztikája térképen

Magyarország friss bűnügyi statisztikai táblázata IDE kattintva elérhető

"a bűnügyi hőtérkép 2022.10.24- számított 60 nap lakásbetöréseit szemlélteti"

Ha eljött az életedben az a pillanat, hogy széfre van szükséged az azt jelenti, hogy anyagilag egyre stabilabb a helyzeted, amihez gratulálunk! Persze a nagyobb anyagi javak, nagyobb felelősséggel is járnak, amihez a széfek jelentik a legnagyobb segítséget. Amennyiben úgy döntöttél, hogy most a legaktuálisabb egy széf beszerzése, akkor megannyi kérdés kavaroghat a fejedben, amelyek a következők lehetnek:

• Saját széfet vegyek, vagy maradjon a banki trezor bérlése?
• Széfre, páncélszekrény vagy trezorra van szükségem?
• Mekkora legyen?
• Milyen zárszerkezettel rendelkezzen? Kulcsod, digitális, mechanikus, esetleg biometrikus?
• Mennyire van összhangban az ár-minőség aránya, megteszi a legolcsóbb is?

A széfekkel kapcsolatosan mondhatni van egy aranyszabály, méghozzá az, hogy a minőség és a megbízható forrás mindig az elsődleges helyen kell szerepeljen! Csak mert a városi barkácsáruház meghirdetett egy remek akciót, hogy ha most vásárolsz széfet, akkor kapsz mellé egy strandpapucsot is, nem kell megvásárolnod. Pontosabban nem szabad beleugranod egy ilyen kétes üzletbe.

Tudatos vásárlóként arra biztatunk, hogy kizárólag komoly céget és terméket válassz, amelyek rendelkeznek MABISZ tanúsítvánnyal!

Ha túl vagy az első lépésen máris szembetalálod magad egy újabb dilemmával: hová tegyem a lakásban, irodában, illetve kell rögzíteni vagy sem?

Tudjuk, hogy rengeteg a kérdés, főleg manapság, amikor a biztonság egyre nagyobb szerepet kap az életünkben, mint eddig valaha. Amennyiben már elolvastad a fentebbi menüpontban Magyarország hivatalos bűnügyi statisztikáját, akkor már ismered az ijesztő, de valós adatokat. Sajnos a leggyakoribb bűncselekmény a vagyon elleni bűncselekmény, nem kell hozzá sok ész, sem eszköz.

Sajnos csúnya statisztikánk van, annak tükrében, hogy 2.743.000 család él az országban, de több mint 217.000 regisztrált vagyon elleni bűncselekmény történt. A mi számításaink szerint átlagosan minden 12-ik családdal/ingatlannal szemben történik bűncselekmény.

10 év tapasztalattal, és több mint 32.000 elégedett ügyfél után, megosztjuk veled tapasztalatainkat, és javaslatainkat! Együtt többre lehetünk képesek!

Széfszolgáltatás: saját vs. Banki trezor

Milyen előnyei vannak egy saját széfnek?

• Nem nyithatja ki senki, kizárólag akinek jogosultságot biztosítasz kulccsal, PIN kóddal, vagy ujjlenyomattal biometrikus széfek esetében.

Utóbbi két zártípus esetén bármikor törölheted, vagy módosíthatod a hozzáférés jogosultságot. Családtag vagy alkalmazott távozását követően.

• Nem fizetsz senkinek havidíjat, és nem kell senki feltételeinek megfelelni, hogy használhasd a széfedet.
• Akkora belső térfogatú széfet rendelsz, amekkorát csak szeretnél.
• Akkor nyitod-zárod, amikor szeretnéd, a nap 24 órájában.
• Bármit bele helyezhetsz, ékszert és készpénzt is. (Utóbbi esetében a tűzálló széfkategóriát javasoljuk.)
• Egyszeri nagyobb költséged lesz, ami által a széf örökre a tiéd marad.

Az egyszerűség kedvéért nézzünk egy példát a széfvásárlás mellett:

Adott a legolcsóbb, azaz egy 12 literes 10×29×42 cm-es banki trezor, aminek havidíja átlagosan 6.500.-Ft+Áfa/hó. Ez eddig évente 99.600.-Ft-os bérleti díjat jelent.

Ha mondjuk 5 évre bérelsz egy ekkora trezort, akkor közel fél millió forintot fizetsz ki egy olyan trezorra, amihez túl sok embernek lehet legális hozzáférése az általad aláírt szerződés felhatalmazásával.

Ezzel szemben jelenleg fél millió forintból, betörés elleni MABISZ ajánlással rendelkező DROP és Tűzálló tanúsítvánnyal rendelkező, 90 percig tűzálló széfet is vásárolhatsz, 88-150 liter közötti térfogattal.

Miért jó ez neked az anyagiak mellett?

• A széfedet csak te, illetve az általad meghatározott személyek nyithatják.
• Sem a hatóság, sem a banki alkalmazott nem nyúlhat hozzá.
• Bárki aki illetéktelenül megpróbálja kinyitni a széfedet, bűncselekményt követ el.
• Egy bútorszéfet vagy különálló széfet, páncélszekrényt egy esetleges költözés esetén bármikor magaddal vihetsz, és az új helyszínen ismét lerögzíted.

Amire figyelj! A falba vagy padlóba épített széf esetén ez igen körülményes lenne, hiszen ezek már az ingatlan részét képezik a bebetonozásnak köszönhetően. Ezeket a termékeket úgy fejlesztették ki, hogy eltávolításuk szinte lehetetlen feladat, ezért ezt el kell engedned. Ingatlanértékesítés esetén, számítsd be az ingatlan értékébe, mást nem tudsz ezzel kezdeni.

Mindezzel nem a trezorbérlés értékét szeretnénk lebecsülni, csupán felhívni a figyelmet a saját széf előnyeire.

A banki trezor bérlése….

A banki trezor bérlése jellemzően külföldön elterjedt és igénybe vett értékmegőrzési szolgáltatás, Európán belül is Németországban elterjedt, több tízezer trezorterem létezik. Érdekesség, hogy már autópálya mellett is gyakran előfordulhat egy nagyon jól működő automata trezor rendszer, mi persze ettől még távol állunk.

Magyarországon jellemzően bank épületekben vannak fizikai trezorok, de még ezek sem a legkeresettebb szolgáltatások közé tartoznak. Természetesen minden ügyfélnek vannak egyedi igényei, és ehhez kell átértékelni az alábbiakat.

Milyen megkötései lehetnek a banki trezornak?

• Az első és legmeglepőbb, hogy banki trezorban pénzt nem tárolhatsz! Ez sokak számára jelent akadályt, mivel sokan pont ezért is gondolkodnak ezen a lehetőségen.
• A második aggály lehet, hogy fizikai trezor esetén általában csak nyitvatartási időben férhetsz hozzá. Persze előfordulnak 0-24 órás verziók is, de ezek ritkábbak.
• Bármelyik hatóság hozzáférhet a trezorodhoz, előzetes értesítés nélkül. Hasonlóan működik, mint egy bankszámla, amit zárolhatnak, hiszen a trezor tulajdonosának kötelessége a bérlés tényét lejelenteni.
• Mint már említettük havidíjat kell fizetni, persze vannak olcsóbb és drágább trezorok, ez bank helyszín és szolgáltatás függvénye. A díjak a banki trezor mértének, helyének függvényében változhatnak, majd kiegészíthetőek biztosításokkal.

DE díjak tekintetében főváros, városi és vidéki fiókok esetén is változnak az árak, amelyek többnyire 6.500 – 35.000,-Ft/hó között mozognak. Biztosíthatóságuk maximum 2.000.000-ig terjedhet.

A folyamatot úgy kell elképzelni, hogy minden esetben kapsz egy kulcsot, a másik példány pedig a banknál van. Minden nyitás és zárás esetén szükség van a bank kulcsra is. Szóval mindig ott lesz valaki, aki nélkül nem nyithatod ki a saját trezorodat.

Gondolni kell a parkolásra és a diszkrécióra, az értékek odaszállítása és elszállítása, mindez a nyílt utcán. Ehhez hozzátartozik a ráfordított utazási idő, és az ezzel járó jelentős utazási és egyéb amortizációs költségek.

Néhány általános szerződési feltétel a banki trezor bérlés (széfszolgáltatás) esetén…

1. A széfet bérlő távollétében történő kinyitásával kapcsolatos esetek

Milyen esetben jogosult az adott Bank a széf kinyitására a bérlő nélkül?

1. a bérlő a bérleti díjat a Bank felszólítása ellenére nem fizeti ki, akkor a széf tartalmát a szerződés azonnal hatállyal történő felmondását követően leltározza, majd a jogalap nélküli birtokbavétel szabályai szerint őrzése veszi;
2. a bérlő megszegi a széfben tartható értéktárgyakra vonatkozó tiltó-, illetve korlátozó előírásokat;
3. a vonatkozó jogszabályok alapján arra jogosult közjegyző vagy hatóság megkeresése alapján ez szükséges;

• A széf Bérlő távollétében történő kinyitásához a bérlő hozzájárulására nincsen szükség! A Bank a széfet minden esetben bizottságilag, és – amennyiben ez az eset összes körülménye alapján indokolt és egyébként nem ütközik aránytalan nehézségbe – közjegyző jelenlétében nyitja ki, amely eseményről jegyzőkönyv, illetve közjegyzői tanúsítvány készül.
• A Bank a jogalap nélküli birtoklás időtartamáról saját belátása szerint dönt. Ha ezen időtartam alatt a Bérlő, a Bank ismételt felszólítása ellenére továbbra sem tesz eleget fizetési kötelezettségének, a Bank jogosult az értéktárgyakat értékesíteni, költségeit beszámítani és a Bérlővel elszámolni. Az értékesítésből a Bérlőt megillető összeget a Bank kamatmentes számlára helyezi. A Bank a Bérlőt az értékesítés kapcsán ért veszteségért semmilyen formában nem felel.
• Rendelkezések megszegésének alapos gyanúja esetén a Bank a széf tartalmát ellenőrizheti. Ennek érdekében a Bank a Bérlőt – határidő tűzése mellett – felhívja, hogy a széf közös kinyitásában működjön közre. Amennyiben a Bérlő a Bank által megjelölt időpontig személyesen vagy meghatalmazottja útján nem jelenik meg, a Bank jogosult a széfet kinyitni. Amennyiben a széf kinyitása alapján megállapítható, hogy a széf a tiltó-, korlátozó rendelkezésekkel érintett bármely értéktárgyat tartalmaz (kivéve készpénz), a Bank az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot haladéktalanul értesíti, és részére a dolgot átadja, a készpénzt jogalap nélküli birtoklásba veszi.

Természetesen minden széfszolgáltató más és más feltételekkel kínálja szolgáltatásait. Ha úgy döntesz, hogy a trezor bérlése a számodra ideális érdemes minden lényeges kérdéskört és feltételt érinteni még a szolgáltatás igénybevétele előtt.

Ha mégis a bérlés mellett döntenél, de nem bankon keresztül akarod lebonyolítani akkor legújabb szolgáltatásunk tetszeni fog neked, ahol lehetőséged van a széf bérlése otthoni vagy irodai használatra.

Saját széf...

Saját széfedet nem nyithatja ki senki, kizárólag akinek jogosultságot biztosítasz széfkulcssal, PIN kóddal, vagy a felprogramozott ujjlenyomattal biometrikus széf esetén. Utóbbi két zártípus esetén bármikor törölheted, vagy módosíthatod a hozzáférés jogosultságot. Családtag vagy alkalmazott távozását követően. További előnye a saját széfednek, hogy nem fizetsz senkinek havidíjat, és nem kell senki feltételeinek megfelelni, hogy használhasd a széfedet.  Akkora térfogatú széfet rendelsz, amekkorát szeretnél. Természetesen egyszeri költséged, a termék ára lesz.

De a termék, a saját tulajdonú széfed. Előnyős, hogy akkor nyitod-zárod, amikor szeretnéd, saját ingatlanba mindig elérhető lesz. Bármit bele helyezhetsz, még készpénzt is. (ebben az esetben, a tűzálló széfeket javasoljuk) 2022-es árak szerint. A legolcsóbb 10 x 29 x 42 cm-es 12 literes banki trezor havidíjat vesszük figyelembe 6.500.-Ft+Áfa/hó esetén évente 99.600.-Ft/év a bérleti díj. Ha mondjuk 5 évre bérelsz egy ekkora trezort, akkor közel fél millió forintot fizetsz ki egy olyan trezorra amihez túl sok embernek lehet legális hozzáférése az általad aláírt szerződés felhatalmazásával. Jelenleg fél millió forintból, betörés elleni MABISZ ajánlással rendelkező, DROP és Tűzálló tanúsítvánnyal rendelkező, 90 percig tűzálló széfet vásárolhatsz 88-150 liter közötti térfogattal. 

 A széfedet csak te, illetve az általad meghatározott személyek nyithatják.  Sem a hatóság, sem a banki alkalmazott nem nyúlhat hozzá. A termék eladójának nem kötelessége lejelenteni a hatóség felé a vásárlás tényét, ezt adatvédelmil szempontból is tiltott. Bárki aki illetéktelenül megpróbálja nyitni a széfedet, bűncselekményt követ el. Egy bútorszéfet vagy különálló széfet, páncélszekrényt egy esetleges költözés esetén magaddal vihetsz. És az új helyszínen ismét lerögzíted. Falba épített széf (faliszéf) vagy padlóba épített széf esetén ez körülményes lenne. Hiszen az utóbbi két termék típus már az ingatlan részét képezi a bebetonozásnak köszönhetően. Ezeket a termékeket úgy fejlesztették ki, hogy eltávolításuk szinte lehetetlen feladat legyen, ezért ezt el kell engedned. Ingatlanértékesítés esetén, számítsd be az ingatlan értékébe, mást nem tudsz ezzel kezdeni.

Széf vagy Páncélszekrény?

Ezt sokan összemossák, és egy fogalmonként használják a köznyelvben. Széf az kisebb értékek tárolására alkalmas értéktároló termék. Ezekből léteznek, a vékonyabb szimpla és tűzálló duplafalu széfek. Például szabadon álló széfek, vagy bútorszéfek. Utóbbiakat általában bútorba rögzítik, de legfőképp mindegyik lakossági termékek. A Páncélszekrény az egy felsőbb kategóriát képviselnek. Súly, ellenállási fokozat, méret, tűzállóság, belső térfogat. Ebben a kategóriában a legkisebb páncélszekrény is 100 kg felett van, betonozott duplafalú, olyan biztonsági megoldásokkal van ellátva, ami szinte teljesen kizárja a betörést, illetve felfúrást, a zárszerkezetek kizárólag minősített zárak lehetnek. A komolyabb magasabb minősítéssel rendelkező páncélszekrények már passzív záras termékek üveglappal az ajtóba, ha illetékteleneknek még is sikerül átfúrni az amúgy sem vékony erősített acélt, vagy páncélborítást és mindezt nem a megfelelő helyen teszik, az üveglap eltörik és a reteszelő csapokat végleg záródnak. Még ha a zárat kioldják, az ajtó akkor sem nyitható.

Termék típusokról a Széfekről és Páncélszekrényekről menüpontokban  tájékozódhatsz részletesebben.

Kezdő, vagy több éve működő cégvezetőként bizonyára te is szembesültél már ezek fontosságával. De közben azt is kiszámoltad, hogy ezek együttes beszerzése bizony jelentős kiadást jelent vállalkozásod számára és hiába létfontosságú, de sajnos nem biztos, hogy belefér a költségvetésbe.

Ne aggódj, Magyarországon elsőként a SZÉF NAGYKER® elhozta neked az ideális megoldást!

Tisztában vagyunk vele, hogy egy viszonylag kezdő – és nemcsak – cég még nem rendelkezik akkora tőkével, hogy lehetősége legyen egy nagyon jól felszerelt és modern iroda kivitelezésére. Az első években vannak olyan kiadások, amelyek sokkal fontosabbak és háttérbe szorítják az iroda praktikus kialakítását.

Igen ám, de mi történik akkor, ha az iratok, a könyvelés nincs megfelelően tárolva? Illetve, ha az alkalmazottak nem kapják meg a szükséges helyet, hogy tárolni tudják holmijukat?

Előbb-utóbb katarzis alakul ki, ami a cég életére hat rendkívül rossz hatással!

Éppen ezért cégünk kedvező díjak és feltételek mellett 12-72 hónapos bérleti konstrukciókban kínálja a legfontosabb irodai kellékeket!

A nagy múltra visszatekintő fém szekrények minden helyzetben segítséget jelenthetnek. Emellett hasznosságuk láthatóvá válik mind a cégeknél, mind az ügynökségeknél, a közintézményekben, de a műhelyekben, ipari vagy kereskedelmi szektorokban is.

Milyen termékek esetében élhetek a bérlés lehetőségével?

Új szolgáltatásunk a létszükségletű bútorokra terjed ki, amelyek minden cégen vagy szervezeten belül alapvetőek, függetlenül a tevékenységi körtől: ipari, kereskedelmi, szolgáltatási szegmens stb.

Látogass el weboldalunkra, ismerd meg legújabb szolgáltatásunk, legyen a te irodádban is fém irodai kis szekrény, függőmappa tartó iratszekrény, öltözőszekrény és tűzálló széf!

Miért ezek a legfontosabbak?

Mert minden cégnek szüksége van fém irodai kis szekrényre, irattartóra – akár különféle munkaeszközök és termékek, akár különféle iratok, dokumentumok tárolására, amelyeket napi szinten használ, vagy amelyeket archiválni kell. Fém szerkezetüknek köszönhetően bármely cégnél hasznosak lehetnek, függetlenül annak sajátosságaitól vagy munkaterhelésétől.
Bár elsősorban a sportlétesítmények, iskolák és gyárak élnek az öltözőszekrény lehetőségével, de egy kisebb iroda számára is remek szolgáltatót tesz egy modern és letisztult öltözőszekrény, a ruhaneműk vagy a személyes értékek tárolására.
Nem kell ecsetelni, hogy egy elektromos zárszerkezetű, mesterkulcs nélküli tűzálló széf mennyire fontos. Minden cég megérdemel egy komoly védelmet képviselő acélból készült széfet, az eredeti iratok és egyéb fontos érték számára.
Milyen előnyei vannak ha igénybe veszem a SZÉFNAGYKER® új szolgáltatását?

Új, még gyári csomagolásban lévő termékeket kap a céged, nem ütött-kopott berendezéseket;
Nincsenek rejtett költségek, bérlési időszak meghatározása szerint előre tudod, majd a havi költséget minden termék esetében;
Cégünk gondoskodik a termékek szállításáról és üzembe helyezéséről;
Bővebben bérelhető termékeinkről!


Elektromos, tűzálló széfek
Ha értékeket szeretnél tárolni, vagy korlátozni a hozzáférést, javasoljuk, hogy élj a széfek adta előnyökkel, amelyek fokozott biztonságot nyújtanak, és garantálják a nyugalmat, főleg ha értékes személyes dolgokat szeretnél tárolni!

Amikor a széf bérlése mellett döntesz tanácsos figyelembe venni mind a rendelkezésre álló helyet. Ezen kívül tevékenységi körtől függően több specifikációt is választhatsz, például különböző rekeszbeosztást, hogy minden kéznél legyen, választhatsz 1,2 vagy 3 polcos széfek közül is bérelhető termékeink között.

A Diplomat Safe® 2000 elektromos tűzálló széf bérlési ideje minimum 12 hónapos futamidővel csupán 48.666 Ft/Hó, míg maximális 72 hónapos bérlési ideje csupán 26.766 Ft/Hó.

https://szefnagyker.com/Diplomat-2000-Elektromos-tuzallo-szef

Továbbá a Diplomat Safe® 800-as széf bérlési ideje minimum 12 hónapos futamidővel csupán 30.840 Ft/Hó, míg maximális 72 hónapos bérlési ideje csupán 14.627 Ft/Hó.

Mindig tartsd szem előtt, hogy céged dokumentumainak tárolása hosszú évekig visszanyúlóan kiemelten fontos, ezért megfelelően kell archiválni. Ha hatékonyabbá szeretnéd tenni a teret, valamint megkönnyíteni a fontos dokumentumokhoz való hozzáférést keresd felé webáruházunkat és választ a költséghatékony bérlési szolgáltatásunkat!

Milyen széfet vegyek?

Tudtad, hogy a betörések a leggyakoribb bűncselekmények közé tartoznak? „Népszerűségének” oka, hogy nem a legokosabb emberek követik el. Ezzel nem degradálni szeretnénk az elkövetőket, csupán egy rendőrségi alkalmazott elmondása szerint nem kell hozzá eszköz, de legfőképp ész!

Ez tény, ezért is van az, hogy bár a betöréseket nem lehet megakadályozni, viszont annál inkább meg lehet nehezíteni a kimenetelét! Gyakran felmerül a kérdés, "hogy milyen széfet vegyek?"

Több ezer elégedett vásárlót kiszolgálva azt tapasztaltuk meg, hogy kétféle vásárló létezik a széfkereskedelem terén:

• Az első az elővigyázatos és szeretné megelőzni értékeinek az eltűnését, ugyanis környezetében történt már betörés vagy lopás, esetleg lakhelye statisztikailag az élen jár a betörések számát illetően.
• A második pedig akihez betörtek már, vagy bármilyen formában vagyon elleni bűncselekmény áldozata lett. Sajnos ez a gyakoribb esett!

Szerencsére több módja is van annak, hogy megnehezítsd a tolvajok dolgát, és megóvd értékeidet!

Szeretnénk most veled 10 fontos „aranyszabályt” megosztani, amelyek segíthetnek túljárni még a legádázabb betörök eszén is!

1. Akár rövidebb, akár hosszabb ideig nem tartózkodsz otthon mindig zárd a nyílászárókat!
2. Az elavult, nem jól záródó ajtókat, ablakokat cseréld le biztonságosra.
3. Társasházi lakásban érdemes mozgásérzékelővel ellátott ajtókitekintőt beszerezni, rögzítő funkcióval.
4. Ne posztold a közösségi médiában, hogy épp hol tartózkodsz, nyaralsz, eszel vagy wellnessezel.
5. Ha van riasztórendszered ne félj használni! Ha pedig még nincs, érdemes akár Wifi-s vagy távfelügyeletre kötött rendszert kiépíteni. Szerezz be Wifi-s vagy hálózati kamerát az ingatlanodra.
6. Amennyiben elveszted a lakáskulcsod, azonnal cseréltess zárat.
7. Ha van már széfed lehetőség szerint rögzítsd, a hozzá illő csavarokkal.
8. Ha vendégeket fogadsz legértékesebb tárgyaid ne legyen szem előtt, itt gondolunk a széfre is.
9. Ne ismerősöddel, szomszéddal vagy ismeretlen, külsős céggel végeztesd el a széf beépítését vagy rögzítését.
10. Végül pedig nem kell tudnia mindenkinek, hogy van széfed otthon!

Az alább felsorolt szempontok segíthetnek a betörések elkerülésében és/vagy megakadályozásában. Az elővigyázatosság mellett egy széf megléte segít meghiúsítani a legelszántabb betörési kísérleteket is.

Milyen méretű széfet vegyek?

A válasz egyszerre sokrétű és egyszerű: nagyobbat, mint amennyire éppen szükséged van!

Az évek során azt tapasztaltuk, hogy vásárlóink idővel mindig rájönnek, hogy nem vettek elég nagy széfet, csupán az akkori aktuális helyzetükre fókuszáltak. De gondolj csak arra, hogy a következő években mekkora értéke lesz annak a tartalomnak, amelyet a széfbe helyezel?

Ha széf vásárlásáról van szó minél nagyobb, annál jobb!

Vegyünk egy egyszerű példát: vásárolsz egy kisebb széfet a személyes okmányoknak, némi készpénznek. Lehet, hogy 1 év múlva bővül a családod, vagy elutazol nyaralni és szeretnéd a laptopodat, karóráidat, gépjármű kulcsokat, lakáspapírokat, fontos biztosítási nyugdíj kötvényeket elzárni ez idő alatt. És ez a magyarázat arra, hogy miért gondolkodj előre, és alapból vegyél egy nagyobb méretű széfet. Ne költs kétszer, ha egyszer is megteheted!

Milyen széfzárak léteznek?

Milyen zárat válasszunk a széfhez? Kulcsos vagy elektronikus a biztonságosabb?

Annak ellenére, hogy a technológia minden lépésnél jelen van, és számos lehetőség vesz körül bennünket értékes javaink megtartására, az elvesztésük vagy ellopásuk kockázata meglehetősen magas. Függetlenül attól, hogy fontos iratokról, pénzről, értékes ékszerről vagy szentimentális értékű tárgyakról van szó, felelősségünk, hogy azokat biztonságos helyen tartsuk, ahol védhetőek. Ezen tárgyak biztonságos megőrzéséhez széf vásárlása javasolt! Attól függően, hogy milyen tárgyakat, árukat fogunk benne tárolni, megfelelő méretű és megfelelő zárral ellátott széfet kell választani.

De melyik zárat válasszuk a széfhez, hogy bármilyen körülmények között biztonságban legyenek holmijaink?

Többször említettük már, hogy amikor elkezded keresni a megfelelő széfet, ügyelned kell a méretére, súlyára, a széf típusára, minősítésére és nem utolsósorban a zár típusára. A következőkben lássuk, hogy milyen zártípusok léteznek és melyiknek mi a főbb jellemzője.

1. Kulcsos széf zárak

A kulcsos zárral ellátott széfek előnyei közé tartozik az idő múlásával járó megbízhatóság és a könnyű használat. A kulcsos zárral ellátott széfet bárhol elhelyezheted a házban, tekintettel arra, hogy ne legyen nagy a nedvesség. Viszonylag könnyen előállíthatóak, ezért jellemzően olcsóbbak, mint a modernebb digitális, bonyolultabb mechanikával rendelkező manuális számzárak vagy biometrikus zárak.

A kezelés egyszerűsége miatt is sokan választják, különösen az idősebb korosztály, hiszen csak a kulcsot kell elfordítani a zárban, és a széf ajtaja tetszés szerint záródik vagy nyílik. Ugyanakkor egy kulcsos zár is nagyon könnyen javítható, ha ilyen műveletre különböző okok miatt szükséged lesz.

Milyen hátránya lehet a kulcsos zárnak?

Hátrányuk, hogy a kulcsot mindig magunknál kell tartanunk, ami több problémát is felvet. Ugyebár a zárakhoz több kulcsot is kapsz, jellemzően kettőt. Egy a zsebedben, ez tiszta sor, de hová rakod a másikat? Nos, nem egyszer történt meg, hogy páncélszekrényt kellett javítani, mert egy kulcs eltűnt vagy megsérült, és a pótkulcsot az adott széfben tárolták…

Ha pedig a polcra vagy a fiókba rakod, könnyen megtalálhatják azt illetéktelenek. Továbbá elhagyhatod a kulcsot vagy eltörhet, a hosszabb kulcsokat kényelmetlen akár a zsebben, akár a táskában tárolni.

A kulcsos zár másik hátránya akkor is megjelenik, ha többen használják ugyanazt a széfet. Bár a széfeket 2 kulccsal szállítják, ezek nem elegendőek, főleg ha kettőnél több felhasználó van, esetleg egyikük elveszti a kulcsot.

2. Digitális/elektronikus széf zárak

A digitális zárral ellátott széfek zárása és nyitása számokból álló titkos kód segítségével történik. Így, függetlenül attól, hogy hányan használják a széfet, mindenki megkapja a kódot, és bármikor hozzáférhet a holmijához. Ennek a zártípusnak az előnyei közé tartozik, hogy nem kell különösebben odafigyelni a kulcsokra.

Egyes széfekben az elektronikus zár további biztonsági funkcióval rendelkezik, például időzítéssel. Ez a funkció azt jelenti, hogy a széf a kód beírása után egy előre beállított idő után kinyílik, de az időintervallum letelte után újra be kell írni a kódot. Egyes széfek két kód beállításával is rendelkeznek. Előnyük, hogy bármikor módosíthatod a kódot, amikor szükségét érzed.

Milyen hátránya lehet az elektronikus zárnak?

Az elektronikus zárral ellátott széf hátránya, hogy időnként cserélni kell az elemet, ha azzal működik. Ezenkívül a széf elektronikája is hirtelen meghibásodhat, ellentétben a kulcsos zárral.

3. Mechanikus széf zárak

Ezeknél a záraknál egy, vagy több számtárcsa elforgatásával adhatod meg a széf kódját. Viszonylag sok típus létezik belőle. Három és négy számmal nyitható klasszikus kombinációs zárak, több számtárcsával rendelkező darabok, de léteznek olyanok is ahol egy kulcsos mechanikával kombinálták őket, és a kulcs elfordítása csak a kód megadása után lehetséges.

Előnye, hogy a működéshez nem szükségeltetik elem vagy egyéb áramforrás, és viszonylag hosszú élettartamú.

Milyen hátránya lehet a mechanikus zárnak?

Hátránya, hogy egy számtárcsán adott sorrendben és adott irányokba kell a kódszámokat beadni, sokszor a felhasználók nem értik teljesen hogyan is működik. Továbbá számzárak kódjainak átállítása sokszor speciális eszközt és metódust igényel, néha akár a komplett ajtó és zárszerkezet szétszedését is megköveteli.

4. Biometrikus széf zárak

Ezeknél a zártípusoknál a zár kinyitására jogosult személyek valamely biológiai azonosítója kerül eltárolásra mint kód, például az ujjlenyomat, vagy esetleg arcfelismeréssel működnek. Sokszor ezek a zárak ugyanúgy rendelkeznek egy kóddal, amivel nyithatóak akkor is ha netalán valami történik a tulajdonossal.

Nagy előnye, hogy nem kell a kód beütésével babrálni a kinyitáshoz, egyébként nagy részt a digitális zárak előnyei és hátrányai vonatkoznak rá.

5. Időzáras széfek

Az időzárak ahogy nevük is mutatja, egy bizonyos időintervallum elteltéhez kötik a széf kinyitását. Ez lehet mechanikus vagy elektronikus időzár, amelyet a széf bezárása előtt beállítanak egy adott nap/óra/perc értékre, és bezáráskor automatikusan aktiválódik. A széfet nem lehet kinyitni amíg a megadott idő le nem telik, még a kulcs és kódok birtokában sem. Jellemzően banki trezoroknál és nem otthoni használata ajánlott.

Nem összekeverendő a digitális zárak nyitáskésleltető funkciójával, ahol a kód megadása után elindul egy számláló és fixen a beállított időintervallum után nyitható ki a szekrény.

Reméljük, hogy minden fontos választ megadtunk a széfzárakkal kapcsolatos kérdésekre. 

Mi az a MABISZ tanúsítvány és miért fontos a széfek esetében?

Ha belemerültél a széfkeresés világába bizonyára rengeteg típusúval találkoztál már, így kezd összeállni a kép, hogy mire is van szükséged. Azok számára, akiknek még nincs konkrét elképzelésük bizonyára szívesen fogadnak néhány hasznos ötletet, amely felgyorsítja a keresgélés folyamatát.

Bár a vásárlói visszajelzések a legrelevánsabbak, egyesek nem szívesen bíznak a szubjektív véleményekben, sokkal inkább a racionális érvek hajtják, főleg, ha vagyonuk biztonságba helyezéséről van szó. Ha te is a tényszerű adatokra szeretnél hivatkozni, akkor legyen a MABISZ tanúsítvány megléte a kiindulópont, amely nem hiába gyakori fogalom a vagyonvédelmi eszközök esetében.

Bár ezt a kifejezést sokan kizárólag a széfeken keresztül ismerik, más vagyonvédelmi tárgyaknál is fontos szerepe van.

A MABISZ feladata fontos és sokrétű!

A MABISZ, amint az a nevéből is kiderül egy mozaikszó, amely a Magyar Biztosítók Szövetsége kezdőbetűiből áll össze. A 26 biztosító társaság közreműködésével létrejött szövetség töretlen célja a magyar biztosítási szakma képviselete és érdekvédelme, amely a termékekkel, szolgáltatásokkal minősítési ajánlásokat fogalmaz meg.

Amennyiben egy zárrol beszélünk az azt jelenti, hogy az adott termék jogosult a termék megfelelőségi ajánlásra, azaz magas fokú biztonsági besorolás alatt van. Tehát a termék piacra dobása előtt szakértők vizsgálták meg a termék jellemzőit, paramétereit és szerkezeti felépítését, amely ezt követően biztonsági besorolás alá került.

Továbbá ezt követően köthető vagyonvédelmi biztosítás a széfekre a biztosítótársaságoknál. A vásárlási döntésben ezért is fontos szempont, hogy MABISZ minősített széfet vásárolj, hogy kár esetén térítsen a biztosító.

Válaszd te is a 100%-ban garantált biztonságot, vedd fel velünk a kapcsolatot, hogy nyugodt szívvel hagyd el minden nap az otthonodat és térj haza, anélkül hogy féltened kéne értékes vagyontárgyaidat.

Értéktárolók biztosítók számára ajánlott kockázatvállalási értékhatárai

Új és lejárt érvényességű Ajánlás vizsgálata esetén

Figyelem!        A kiadott táblázat tartalmazza az aktuális MABISZ besorolásokat és a hozzájuk rendelt ajánlott kockázatvállalási értékhatárokat.

Az aktuális ajánlott biztosítói kockázatvállalási értékhatárokat tartalmazó táblázat a MABISZ Termék-megfelelőségi ajánlás szerves részét képezi, azzal együtt érvényes.

Értéktároló beszerzése előtt célszerű megkérdezni biztosítója véleményét.

A roncsolással történt beavatkozásról a felhasználó köteles a biztosító társaságot értesíteni.

Budapest, 2012. február 16.

B/V. fejezet

AZ 1. VAGYONCSOPORTBA SOROLT VAGYONTÁRGYAK TÁROLÁSI SZABÁLYAI

A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott és az A/I. fejezet szerinti 1. Vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak (készpénz, értékpapír, ékszer, nemesfém, drágakő stb.) legalább az alábbiak szerint tárolandók (a tárolás céljára szolgáló helyiség - a biztosítási összegnek megfelelő - védettségi szintű legyen:

1. 100 000,- Ft biztosítási összeg alatt

-lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszőleges módon

-üzlethelyiségekben, munkahelyeken, egyéb helyiségekben beépített, rögzített lemezkazettában

2. 100 000,- Ft és 300 000,-Ft biztosítási összeg között

-lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszőleges módon

-üzlethelyiségekben, munkahelyeken, egyéb helyiségekben megerősített, rögzített lemezszekrényben, (A fokozatnak megfelelően)

3. 300 000,-Ft és 1 000 000,-Ft biztosítási összeg között

-lakás céljára szolgáló helyiségekben 500 000,-Ft-ig tetszőleges módon, a feletti összeg esetén MABISZ Ajánlással rendelkező (a biztosítási összegnek megfelelő értékhatárú): megerősített, rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben (B és C fokozatnak megfelelően)

-egyéb helyiségekben, MABISZ Ajánlással rendelkező (a biztosítási összegnek megfelelő értékhatárú): megerősített, rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben, (B és C fokozatnak megfelelően)

4. 1 000 000,-Ft biztosítási összeg felett

-MABISZ Ajánlással rendelkező, megfelelő értékhatárú páncélszekrényben, melyet az alábbi érzékelőkkel kell csatlakoztatni az elektronikai jelzőrendszerre: nyitásérzékelő, testhang-érzékelő (D és M fokozatnak megfelelően)

B/VI. fejezet

Javasolt biztosítói kockázatvállalási értékhatárok MABISZ Ajánlásoknál:

Alapgondolat

Az MSZ EN 1143-1 /A1; A2 szabvány szerint minősített termékek a megszokott besorolással automatikusan elfogadásra kerülnek.

Az akkreditált vizsgáló intézetekben minősített termékeket EURONORM kategóriába sorolhatjuk.

A külföldi minősítéssel nem rendelkező termékek esetében a biztosítói kockázatvállalási értékhatár az MSZ EN 1143-1 szabvány szerint elvégzett roncsolásos vizsgálat alapján a MABISZ besorolást kapja.

A korábban vizsgált termékek érvényességének meghosszabbításakor ezeket az értékhatárokat kell alkalmazni. Az évenként kiadott táblázat tartalmazza az aktuális, érvényes biztosítói besorolásokat és a hozzá rendelt kockázatvállalási értékhatárokat. A korábban köztes kategóriába besorolt termékek csak az érvényes táblázatban feltűntetett adatoknak megfelelően alkalmazhatóak.

A javasolt megnevezések, követelmények és ajánlott kockázatvállalási értékhatárok

A fokozat: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 500 000.-Ft)

Egyfalú lemezszekrények, ahol a borítólemezek falvastagsága nem éri el a 4,5 mm-t, de legalább 2 mm. A zárszerkezet direkt, vagy kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani épületszerkezeti tartóelemhez (az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál betonágyazatban értendő. (A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)

AA fokozat: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 1 millió Ft)

Egyfalú lemezszekrények, ahol a borítólemezek falvastagsága nem éri el a 6 mm-t, de legalább 4,5 mm. A zárszerkezet direkt, vagy kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból, elektronikus zárszerkezet esetében a vésznyitó kulcs biztonsági fokozata megegyezik a MABISZ által Ajánlott zár biztonsági fokozatával. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani épületszerkezeti tartóelemhez (az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál betonágyazatban értendő. (A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)

S1 fokozat: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 1,5 millió Ft)

Egyfalú biztonsági szekrények, ahol a borítólemezek falvastagsága nem éri el a 6 mm-t, de legalább 4,5 mm. Az EN 1300 szabvány szerint minősített A kategóriájú értéktároló zárszerkezet direkt, vagy kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. Elektronikus zár esetében a vésznyitó kulcsnak egyenértékű biztonságot kell nyújtani a MABISZ által Ajánlott zárral. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani épületszerkezeti tartóelemhez (az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál betonágyazatban értendő. A szekrény roncsolásos vizsgálatát az EN 14450 szabvány előírásai szerint kell elvégezni. Az ellenállásértéknek legalább 200 SU értéket kell elérni.

B fokozat: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 2 millió Ft)

Kétfalú lemezszekrények, ahol a külső és belső borítólemezek összesített falvastagsága, valamint az ajtólap legalább 6 mm vastagságú acéllemez, és a két fal között legalább 30 mm távolság van. A zárszerkezet direkt, vagy kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. Elektronikus zár esetében a vésznyitó kulcsnak egyenértékű biztonságot kell nyújtani a MABISZ által ajánlott zárral. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál betonágyazatban értendő. (A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)

S2 fokozat: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 2,5 millió Ft)

Kétfalú lemezszekrények, ahol a külső és belső borítólemezek összesített falvastagsága, valamint az ajtólap legalább 6 mm vastagságú acéllemez, és a két fal között legalább 30 mm távolság van. Az EN 1300 szabvány szerint minősített A kategóriájú értéktároló zárszerkezet direkt, vagy kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. Elektronikus zár esetében a vésznyitó kulcsnak egyenértékű biztonságot kell nyújtani a MABISZ által Ajánlott zárral. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét legalább 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés normál betonágyazatban értendő. A szekrény roncsolásos vizsgálatát az EN 14450 szabvány előírásai szerint kell elvégezni. Az ellenállásértéknek legalább 400 SU értéket kell elérni.

C fokozat - EU 00: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 3 millió Ft)

Egy- vagy kétfalú lemezszekrények, ahol a borítólemezek összesített falvastagsága, valamint az ajtólap 8 mm vastagságú acéllemez, és a két fal között legalább 30 mm távolság van. A MABISZ Ajánlás alapfeltétele a mintadarab MSZ EN 1143-1 szabvány szerinti roncsolásos vizsgálata. A kockázatvállalási értékhatár csak akkor érhető el, ha teljes áttörés esetén 24 RU, részleges áttörés esetén 15 RU ellenállásértéket ér el a vizsgálat. A két fal között vagy szerkezeti betontöltet, vagy 60 HRC keménységű acéllapból kialakított szendvics szerkezet, ill. más módon kialakított védelem kerül beépítésre. A vizsgált zárszerkezet kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, vagy három irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés megerősített betonágyazatban értendő. (A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)

D fokozat - EuroVdS N: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 5 millió Ft)

Egy, vagy kétfalú lemezszekrények. A CEN szerinti előírásoknak megfelelően a roncsolásos vizsgálat a szekrény leggyengébb eleménél nem lehet kevesebb 30 RU-nál (teljes áttörés esetén), 24 RU részleges áttörés esetén. Tapasztalati adatok szerint a borítólemezek összesített falvastagsága, min. 4,5 mm vastagságú acéllemez, az ajtólap 8-12 mm. A két fal között vagy szerkezeti betontöltet, vagy 60 HRC keménységű acéllapból kialakított szendvics szerkezet, ill. más módon kialakított védelem kerül beépítésre. A két lemez közötti távolság min. 30 mm, a beton szilárdságának biztosítani kell az áttörés elleni védelmet. A zárszerkezet kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A zár EU minősítésű ″A″ kategóriába elfogadott zár lehet. A rögzítését 5 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés megerősített betonágyazatban értendő. (A hengerzárbetét nem számít értéktároló zárnak.)

E fokozat - EU I: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 8 millió Ft)

Egyfalú, vagy kétfalú páncélszekrények, amelyek a CEN előszabvány előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 30 RU, teljes behatolás esetén 50 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A zárszerkezet kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcs a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A zár EU minősítésű "A" kategóriába elfogadott zár lehet. A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő). Faliszéf esetében az ajtólap és a keret vastagsági mérete az irányadó, a beépítés speciális megerősített betonágyazatban értendő.

G fokozat - EU II: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 20 millió Ft)

Egyfalú, vagy kétfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 50 RU, teljes behatolás esetén 80 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. Az 1 darab zárszerkezet kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű A kategóriába elfogadott zár lehet. A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).

I fokozat - EU III: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 70 millió Ft)

Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 80 RU, teljes behatolás esetén 120 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. Az 1 darab zárszerkezet kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A zárszerkezet és az ajtó elleni mechanikus és termikus támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 1 darab B kategóriába elfogadott zár lehet (Minősített EU III. fokozat). A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).

K fokozat - EU IV: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 120 millió Ft)

Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 120 RU, teljes behatolás esetén 180 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 2 darab B kategóriába elfogadott zár lehet. A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).

M fokozat - EU V: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 300 millió Ft)

Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 180 RU, teljes behatolás esetén 270 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 2 darab B kategóriába elfogadott zár lehet A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).

N fokozat - EU VI: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 500 millió Ft)

Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 270 RU, teljes behatolás esetén 400 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 2 darab C kategóriába elfogadott zár lehet (Minősített EU VI, vagy VdmA E 10 fokozat). A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).

O fokozat - EU VII, EU VI KB: (ajánlott kockázatvállalási értékhatár 800 millió Ft)

Kettősfalú páncélszekrények, amelyek a CEN szabvány előírásai szerint a roncsolásos vizsgálat során részleges behatolás esetén 400 RU, teljes behatolás esetén 600 RU ellenállásértéket értek el. A vizsgálatok eredményét vagy külföldi vizsgálóintézet véleménye, jegyzőkönyve, vagy hazai roncsolásos vizsgálati szakértői vélemény alapozza meg. A 2 darab zárszerkezet kilincsmű reteszelésén keresztül biztosítja a biztonságos zárást egy, három, vagy négy irányba. A kulcsok a zár nyitott állapotában nem vehetők ki a zárból. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét min. 60 HRC keménységű fúrásvédő lap biztosítja. A zárszerkezet és a szekrénytest elleni mechanikus és termikus támadás esetén a passzív zárszerkezet reteszeli a zárat és az csak roncsolással, (nagyfokú szakértelemmel) nyitható. A zár EU minősítésű 2 darab C kategóriába elfogadott zár lehet (Minősített EU VII, vagy VdmA E 20 fokozat). A rögzítését 10 000 N feszítő erőnek ellenálló módon kell megoldani (az értéktároló súlya is beleértendő).

Értéktároló helyiségek

Elemes, vagy monolit építési módban elkészített páncéltermek a hozzájuk illeszkedő ellenállás-értékű ajtóval. Monolit építési módban a minimális falvastagság 400 mm vasbetonfal.

Elemes, vagy monolit építési módban elkészített könnyű trezortermek a hozzájuk illeszkedő ellenállás-értékű ajtóval. Monolit építési módban a minimális falvastagság 400 mm vasbetonfal.

Elemes, vagy monolit építési módban elkészített közepes trezortermek a hozzájuk illeszkedő ellenállás-értékű ajtóval. Monolit építési módban a minimális falvastagság: EU X. fokozatnál 500 mm vasbetonfal, EU XI. fokozatnál 600 mm vasbetonfal, EU XII. fokozatnál 750 mm vasbetonfal.

Monolit építési módban elkészített nehéz trezortermek a hozzájuk illeszkedő ellenállás-értékű ajtóval. Monolit építési módban a minimális falvastagság: 1 000 mm vasbetonfal.

Miért fontos a tűzálló tanúsítvány?

Mi történik tűz esetén? A lángok rendkívül gyorsan kezdenek el terjedni, miközben nagy hőt termelnek, amely a tűz eloltásáig folytatódik, valamint ritkább esetben magától is kialszik.

Egy felmérés szerint az irodák többségében az éghető anyagok mennyisége 30 és 40 kg között van négyzetméterenként, de elérheti a 60 kg-ot is. A vizsgálatok alatt a hőmérséklet egy óra alatt 1000 Oc magasságban emelkedik, amely azonos egy négyzetméterenként 60 kg éghető anyag által táplált komoly tűzzel.

Mi következik ebből? Az, hogy már 1 órás tűzállósággal rendelkező széf is kielégítő védelmet nyújt a szokásos irodai körülmények között, ezért is rendkívül fontos a tűzálló tanúsítvány megléte.

Sok kereskedő tűzállóként hirdeti a terméket, de valójában csak tűzgátló! Ami nem más mint egy kőzetgyapot a termék falazatában. Ez lehet, hogy megakadályozza a benne tárolt értékeket közvetlenül a tűztől, (amit kétlünk) de az akár 1000-1500C fokos hőtől biztosan nem! Egy tűzálló termék tűzálló speciális töltettel van hermetikusan lezárva a széf falazatban. Ami önmagában mág nem elég, a hatalmas hőmérséklet során a lemez deformálódhat, a forró meglágyúlt acél test pédáúl egy födém ráesésénél tovább deformáhatja széf testet. A Drop teszt, a tanusístvány kiadásánál nem követelmény, de! Erősen javasolt DROP teszttel rendelkező terméket vásárolnod.

Mi az DROP teszt?!

TŰZÁLLÓSÁG VIZSGÁLAT – MIT IS JELENT EZ?   Az épületen belüli éghető anyag mennyisége mérhető. Az angliai Boreham Wood –ban működő Tűzoltó Kutató Intézet felmérése szerint a legtöbb irodában az éghető anyagok mennyisége többnyire 30 és 40 kg között van négyzetméterenként, de elérheti a 60 kg –ot is. Minden kemencében végrehajtott vizsgálat (bármely minősítő intézet által) szabvány szerinti idő-hőmérséklet hevítési görbét használ. Ez biztosítja, hogy a vizsgálatok reprodukálhatóak és a teszt eredmények összehasonlíthatóak lesznek. A vizsgálatok alatt a hőmérséklet egy óra alatt 1000C magasságába emelkedik, mely azonos egy négyzetméterenkénti 60 kg éghető anyag által táplált komoly tűzzel. Ebből következik, hogy egy 1 órás tűzállósággal rendelkező szekrény kielégítő védelmet nyújt a szokásos irodai körülmények között. A tűzállóság vizsgálat egy összetett munkafolyamat, de az alapvető szabályok ismeretében lehetősége nyílik az ügyfeleknek a számukra megfelelő szekrények meghatározására. Az ügyfelek által tűzállónak ismert szekrények nem mindig felelnek meg ezen szabványok előírásainak. A három lehetséges vizsgálat a következő:

1. Hevítés kemencében szabvány szerinti idő-hőmérséklet görbe szerint.

2. DROP TEST: Hevítés kemencében 30 percen keresztül szabvány szerinti idő-hőmérséklet görbe szerint, ejtés 10,9 m- magasból, hevítés további 30 percen keresztül az ejtés utáni sérült állapotban.

3. A hideg szekrény elhelyezése és 30 perces hevítése egy előzetesen 1000 C° –ra felfűtött kemencében.

4. Vízállóság teszt: 2400 liter permettel. Ez az oltás során fontos tényező lehet, hiszen ne a víz pusztítsa el széfben tárolt értékeket, ha már a tűztől megóvtuk. 

Mikor fontos a tűzálló tanúsítvánnyal ellátott széf?

Tűzálló széfre mindig szükség lehet, ha szeretnéd megvédeni fontos, nem pótolható értékeidet, készpénzedet, irataidat.

A SZÉF NAGYKER® ezen termékei széles körű tűzállósági vizsgálatokon mentek keresztül, mielőtt releváns osztályozást és minősítést kaptak. Tűzálló tanúsítvánnyal rendelkező széfjeink időt adnak az embereknek arra, hogy tűz kitörésekor úgy meneküljenek ki biztonságosa az épületből, hogy közben tudják széfjük a tűzoltók érkezéséig nem megy tönkre.

A nálunk kapható széfek a GDPR előírásoknak is tökéletesen alkalmasak!

De sokszor nem is kell komoly értékeket képviselő tárgyakra gondolni, hogy egy tűzálló széfet vegyünk akár otthonra, hiszen mindenkinek van olyan személyes irata, amiket nem tud pótolni vagy nagyon időigényes.

A SZÉF NAGYKER® tanácsa:

Kérjük, hogy soha ne vásárolj MABISZ és SP (Svéd tűzállósági tesztet igazoló tanúsítvány) megfelelőségi tanúsítvány nélküli széfet. Bárhol is találkozol egy sokkal olcsóbb széffel, akár üzletben, akár az internetet, ezeket a tűzálló széfekhez tartozó dokumentumokat minden esetben kérd el, valamint ellenőriz le a cikkszámot és egyéb azonosítókat.

Különálló széfek

Sokan úgy gondolják, hogy a falba építhető széfek sokkal biztonságosabbak, mint a különálló széfek, mivel elvileg nehezebb megtalálni vagy leszerelni. Azonban nem mindig lehet széfet beépíteni, eltekintve azoktól az esetektől, amikor nem tudsz vagy nem akarsz építési munkát végezni, például a helyiség ideiglenes bérlése miatt.

Nem kell ahhoz milliárdosnak lenned, hogy egy különálló otthoni széf hasznos legyen. Ezek a szerkezetek a pénz, ékszerek, dokumentumok és egyéb értékek tárolására kiválóan alkalmasak a hétköznapi családok, emberek számára (is). Nem hiába tartoznak a legalapvetőbb és legrégebbi széfek közé, amelyek általában hagyományos kocka vagy téglalap alapú dobozok.

Biztos védelem, klasszikus megoldás!

A különálló széfeket a legegyszerűbb aktiválni, hiszen csak alkalmas búvóhelyet kell találni. Ideális esetben ez egy olyan hely, amely a tolvajok számára nem egyértelmű, például egy szekrény alja vagy éppen az alagsor. (alacsony páratrtalmú helyiségben)

DE a különálló széfek nem azt jelentik, hogy nem is lehet megerősíteni! Ha lehetőséged van, padló vagy hátfalon keresztül is rögzítheted a falhoz vagy a padlóhoz. A beépített széfekhez hasonlóan itt is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a szabadon álló szerkezet ne keltsen feltűnést a helyiségbe lépéskor.

Különálló széfet érdemes választanod akkor is, ha éppen átépítést alatt lévő házban szeretnéd elhelyezni, illetve ha egyszerűen nem kívánod a falba építeni. Ideális választás akkor is ha bérlő vagy, hiszen költözés során kinyotod a széfet, és kicsavarozod, feltűnés nélkül tudod vinni magaddal. (de azért egy fekete fóliába csomagold be, vagy tedd egy kartondobozba, az új szomszéfaidnak nem kell tudni hogy széfet szállítasz.)

Melyek a különálló széfek legfontosabb előnyei?

• Bárhol elhelyezhetőek, ezért korlátlan lehetőséget kínálnak az elrejtésre.
• Rögzíthetőek
• Sokkal magasabb beltartalmi értéket tárolhatsz benne, mivel a falak és az ajtó szerkezete sokkal nehezebb.
• Súlyuk nagyobb a fali széfekhez képest, és ha megfelelően rögzíted például a betonpadlóhoz, jobban ellenállnak a betöréseknek.
• Tapasztalatok alapján az önálló széfek barátságosabb megjelenésűek, és sokkal szélesebb választékban kaphatóak.

A nagyobb mobilitásnak viszont lehetnek árnyoldalai is, ezeket is fontos tudnod mielőtt döntesz!

Melyek a szabadon álló széfek lehetséges hátrányai?

• Nem olyan kényelmes kinyitni és becsukni. A tárcsakombináció vagy az elektronikus zár működtetéséhez sokszor le kell hajolnod.
• Vannak bizonyos esetek, amikor nehezebb elrejteni, mint a fali széfet, például ha kicsi a helyiség, minimalista a lakás berendezése. (de fix bútort padlólemez nélkül építtetthetsz rá asztalossal, sokan így csinálják)
• A nehezebb, szabadon álló széfek szállítása és felszerelése súlyuk és méretük miatt többe kerülhetnek.

Mindezek ismeretében tudni fogod, hogy mire figyelj ha különálló széfet vásárolsz. A felmerülő akadályok ellenére jó választás mindazok számára, akiknek csak néhány alapvető védni való értéke van.

A különálló széfek mobilitási kockázata ellenére az a tény, hogy könnyeben elrejthető népszerű választássá teszi, aminek te is élvezheted biztonságtechnikai előnyeit!

Bútorszéfek

Régen a bútorszéfek leggyakrabban szállodákban vagy irodákban fordultak elő, amikor a széf egy szekrénybe vagy éjjeliszekrénybe volt elhelyezve. Az általunk forgalmazott bútorszéfeket viszont manapság egyre több magánházban is előfordulnak, amely a modern technológiának köszönhetően extra biztonságot nyújt.

Lehet, hogy jelenleg abban a helyzetben vagy, hogy választanod kell a fali és a bútorszéf között, de nem tudsz zöld ágra vergődni. Elsőként jó ha tudod, hogy a fali széf, amint az a nevében is szerepel a falba van építve, amit figyelembe kell venned otthonod/irodád építésekor. A későbbi telepítés néha problémát jelenthet, ami extra erőfeszítést igényel. A bútorszéfek beszerelése viszont bármikor lehetséges, könnyen beépíthető bútorba, szekrénybe vagy fiókba. Így nem foglal több helyet, veled „él” zavartalanul és akkor is ideális, ha kicsi a lakásod.

Mi az a bútorszéf?

A bútorszéf a bútorokhoz illeszkedve láthatatlanná válik!

Különleges kialakítása lehetővé teszi, hogy beépíthető fiókos szekrénybe, dobozba, íróasztalba stb rejtsd el.  Nem egyszerűen felemelhető és eltávolítható, így ideális védelmet nyújt a tolvajok ellen.

Ki és mi ellen védi meg értékeidet a bútorszéf?

• Betörök, tolvajok ellen.
• Tűz és víz ellen.
• Saját magad ellen, hogy soha ne felejtsd el, hogy hová tetted el fontos értékeidet!

Mire alkalmas a bútorszéf?

Különösen alkalmas kisebb értéktárgyak, például ékszerek, érmék, pénz tárolására – ezeket kényelmesen a bútorszéfbe rakhatod. Nálunk különféle méretű és biztonsági fokozatú bútorszéfek széles választékát találod.

Ne habozz kapcsolatba lépni velünk, ha szakmai tanácsra vagy útmutatásra van szükséged!

A bútorszéf előnyei...

A bútorszéf választék egyik fontos előnye, hogy nem igényel konstrukciós változtatásokat épület- vagy helyiségszinten. Csak egy olyan bútorra van szükséged, ahol a széf elhelyezhető. Alul is rögzítheted, arra a bútorra, amibe elhelyezted.

De lehetőséged van a széf oldalsó rögzítésével is felszerelni, típusától és a bútortesttől függően, amelybe be van szerelve. Ha egy ajtós bútorról van szó, akkor a széfet biztosan sokáig nem veszik észre, mert zárt ajtók mögött lesz.

Bútorszéf méretei

Még ha úgy tűnik is, hogy a bútorszéfnek kicsinek kell lennie, a valóságban a helyzet egy kicsit más. Bár a legtöbb bútorszéf kicsi, és a bútorpolcokon vagy az éjjeliszekrényeken található, vannak nagyobb változatok is, amelyek speciális bútorokba, például magas szekrényekbe szerelhetők.

Az ilyen széfek bútorokhoz való felszereléséhez meg kell találnod a bútorhoz illő modellt, vagy rendelned kell egy speciális bútort a széfhez. Mindkét változat elfogadott és kizárólag a tulajdonos elképzelésétől függ. De mindenképp bútoron keresztül a falhoz vagy a padlóhoz kell rögzíteni!!!

A bútorszéf biztonsági jellemzői

A bútorszéf kínálatában is többféle, bármilyen igényt kielégítő és különböző biztonsági fokozatú széf megtalálható, már 12 000 forinttól! Vannak minősített betörésbiztos vagy tűzálló széfek is, amelyek megvédik a belső értékeket a betörési kísérletektől és attól, hogy egy lehetséges tűz tönkre tegye. Ezek ára viszont magasabb, de ha a benne lévő értékek árát nézzük akkor minden centet megér!

A széf tartalmához való hozzáférés tekintetében lehet elektromos zárral, érintőképernyővel, de akár ujjlenyomat olvasóval ellátott bútorszéfet is rendelni.

A legjobb bútorszéf kiválasztása teljes mértékben attól függ, hogyan fogod használni és hol helyezed el. Azok számára, akik a lehető legjobban szeretnék elfedni a széf jelenlétét, és azt szeretnék, hogy észrevétlen maradjon.

Széf felszerelése bútorokhoz...

Már ki is választottad a bútorszéfet? A következő lépés a tényleges telepítés!

Tipp:  Keress egy olyan bútort, amely nem mindenki számára látható, és védve van a hőmérséklet-különbségektől (például páratartalom a fürdőszobában). Az elektronikus zárak nem működnek optimálisan, ha magas a páratartalom. Ügyelj a padlólapok tartósságára is, még akkor is, ha a kiválasztod bútorszéfed viszonylag könnyű súlyú. A széf rögzítéséhez használhatod a gyári rögzítő elemeket, de mi még is azt javasoljuk hogy erős, vastag, és hosszabb rögzítőcsavarokat használj. Szerintünk a lakossági bútorszéfekhez adott rögzítő csavarok inkább illúziónak jók a mi országunkban, mint rögzítésre.

Professzionális összeszerelés

A modelltől függően természetesen előfordulhatnak eltérések az összeszerelési folyamatban. A mellékelt anyag segítségével figyelmesen olvasd el a használati és szerelési útmutatót. Nagyon gyakran a bútorszéf hátsó falán is 2-4 darab rögzítő lyukak található, vagy a padlólemezen vannak, amelyeket fúrni kell a beszerelés megkönnyítése érdekében. De ne ijedj meg… nem ördöngösség. De semmi kép se kérj ismeretlentől, távoli rokontól. ”szakembertől” segítséget. Maximum egy fúrógépet, (ütve fúró funkcióval) és egy beton fúró szárat.

Ha kétségeid vannak  hívj minket, kollégáink szívesen adnak tanácsot – ezért vagyunk itt!

A bútorszéf tehát helytakarékos és biztonságos megoldás a kisebb értékek, például pénz, órák vagy ékszerek tárolására. Különösen fontos átgondolni a széf méretét, hogy tökéletesen illeszkedjen a kiválasztott bútorhoz. A bútorszéfekkel kapcsolatosan részletes tanácsadásért fordulj szakértő munkatársainkhoz, a SZÉF NAGYKER® csapata készséggel válaszol minden kérdésedre.

Padlószéfek – maximális biztonságos a kisebb, de annál értékesebb tárgyak tárolására!

A széfek a maximális biztonság és védelem fő szimbólumai, ezért sok üzletember és lakástulajdonos választja a nagyobb méretű széfeket, esetleg fegyveres szekrényeket. Akárhogy is egy széf erőteljes jelenség azoknak, akik belépnek az adott helyiségbe. Azonban nem mindenki szereti, ha mások is tudnak erről, ehelyett inkább a diszkrét értéktárolásban bíznak. A padlószéf ilyen esetben ideális választás, és könnyen beépíthető a betonpadlóba.

A SZÉF NAGYKER® padlószéfjeit úgy tervezték és gyártották, hogy 100%-an megvédjék tartalmukat a lopás ellen. A padlószéf szilárdságát több tényező is meghatározza, például a fém vastagsága, a zár típusa, valamint a falak és ajtók anyaga. Ezek együttes megléte igazolja, hogy a széf optimális biztonságot nyújt a benne lévő áru számára.

Milyen előnyei vannak a padlószéf használatának?

Minden padlószéfeknek megvan az az előnye, hogy rejtett, megakadályozva a kényszerű behatolást és lopást. Ideálisak kisebb értékek, például készpénz, ékszerek, fontos dokumentumok védelmére. Betörés elleni védelemre is kiválóak, mivel a padlóba vannak zárva. Például gyakori esett, hogy egy betörő gyakran nem szán időt a széf megbolygatására, hanem felemeli vagy kifeszíti, hogy ellopja. Viszont a padlószéfek a betonba vannak beépítve, és nem húzhatóak ki egyszerűen.

A tolvajoknak gyakran nincs is idejük feltörni, sok esetben nehezen is találják meg. Bizony nehéz ellopni egy olyan széfből, amelyet nem találnak. De annál könnyebb szőnyeget vagy kanapét tenni a padlószéfre, és hagyni, hogy a helye rejtély maradjon. Ezenkívül a padlószéf kevésbé elterjedt, ez azt jelenti, hogy a betörők sokszor nem is gondolnak rá. Ehelyett eltöltik az időt a szekrények, falak és festmények ellenőrzésével, ami növeli a lebukásuk esélyét.

További biztonsági előnyök...

Amellett, hogy elrejthető, van néhány további biztonsági előny is a padlószéf számára. Általában a padlószéf betonba van burkolva, ami azt jelenti, hogy nagyon nehéz lesz csendesen és időben eltávolítani, és ez a betörési kísérletet csak a bejárati ajtóhoz való hozzáférésre korlátozza.

Milyen korlátai lehetnek a padlószéfeknek?

Sajnos a padlóra szánt széfek főleg csak kisebb értékeket képesek megvédni a betörőktől, és nem tűzállóak. Ha fontos dokumentumaid vannak, győződj meg róla, hogy vízálló csomagolást használsz, hogy megvéd a benne lévő tárgyakat. Annak ellenére, hogy a széf betonba van burkolva, a széf ajtaja így is tönkremehet tűz esetén.

Mivel ezek a széfek olyan jól el vannak rejtve, nem alkalmasak a mindennapi használt tárgyak tárolására. A sok térdelés és emelés fárasztó lehet, ezért ügyelj arra, hogy előre tervezd meg széfed helyét és azt, hogy mit kívánsz benne tartani.

Végül pedig ott van a telepítés! Hacsak nem építed be közvetlenül egy új otthonodba, a munka elvégzéséhez néhány padlót és betont kell majd felszedni. A padlószéf felszerelése önmagában is befektetés, de a megfelelő szakemberekkel/lakatosokkal ez a nagy projekt könnyedén elvégezhető.

Hol használható a padlószéf?

A padlószéfeknek megvan az az előnyük, hogy rejtett helyeken helyezkednek el, így megakadályozzák a kényszerű behatolást és lopást. A padlón belüli széf lecsavarozható vagy beragasztható egy süllyesztett területre.

A legtöbb más széfhez képest kompakt méretűek, ezért fontos, hogy fontold meg a padlón tárolni kívánt tárgyakat. A belső kapacitás nagysága határozza meg a biztonságba helyezni kívánt értékek, vagyontárgyak és fontos dokumentumok mennyiségét

A padlószéf helyes felszerelése nagyon fontos!

A beépítési eljárás során egy süllyesztett területet kell létrehozni a padlón, és le kell ragasztani vagy lecsavarozni a felületre. Megfelelő felszerelés esetén ezeket a széfeket lényegében lehetetlen mozgatni. A betörők vagy az otthoni betolakodók még csak meg sem próbálják manipulálni vagy eltávolítani őket.

Nem olyan gyakoriak, így a legtöbben azt sem tudják, hol kezdjék el keresni őket. A padlószéf kulcsos és elektronikus zárral is elérhető.

Ha további kérdésed lenne a padlószéfekről keress bizalommal a +36 70 62 67 890-es telefonszámon vagy nézd végig a webáruház széles kínálatát! A padlószéf nagyszerű kiegészítője lehet otthonodnak vagy vállalkozásodnak, hogy nagyobb biztonságérzetet nyújtson a nap 24 órájában!

Tűzálló széfek

Napjainkban a világ fénysebességgel halad és változik. Ha viszont az értékes tárgyakat tűzálló széfben tárolód az lehet az érzésed, hogy te irányítód a dolgok alakulását, mivel úgy töltöd napjaidat, hogy tudod minden drága holmid biztonságban van.

Gondold végig azoknak a dolgoknak a listáját, amelyeket elrejthetsz egy széfben, és felejtsd is el, amíg nem lesz szükséged rájuk.

• A legértékesebb ékszerek;
• Kötvények, részvények;
• Diplomák;
• Fontos dokumentumok, például születési bizonyítvány, útlevél, vízum stb.;
• Családi emlékek, fotók;
• Lőfegyverek és egyéb veszélyes tárgyak;

Miért van szükség tűzálló széfre?

Az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt a lopások számára, ezért elengedhetetlen a szükséges intézkedések megtétele otthon, az irodákban és a kereskedelmi intézményekben lévő bizalmas iratok és egyéb értékek védelmére. De a lopások számának növekedésével a legváratlanabb helyeken a tüzek pusztításának száma is megnőtt. A legkisebb irodáktól kezdve a legnagyobb épületekig kevés hely tűnik biztonságosnak ettől a veszélyforrástól. Bár mindannyian szeretünk abban a hitben élni, hogy velünk ezek a dolgok soha nem történhetnek meg, eljöhet az a nap, amikor mégis. Ha pedig bekövetkezik akkor majd azt kívánjuk, hogy bárcsak jobban felkészültünk volna rá, mondjuk egy tűzálló széf beszerzésével.

A tűzálló széf az egyik legbiztonságosabb módja annak, hogy felkészülhess az előre nem kiszámítható eseményekre a tolvajokkal és a tűzzel szemben. Te is biztonságban tarthatod legértékesebb tárgyaidat, ha befektetsz egy erős széfbe!

Miért válassz tűzálló széfet?

Nem elhanyagolható a biztonság sem, de a legalapvetőbb ok, amiért érdemes ilyet választani, az az, hogy tűzálló. Még akkor is ha a házat tönkreteszi a tűz, a széf és annak tartalma túlélheti a lángok hevét. Erre a veszélyre válaszul a tűzálló széf hatékony eszköz, amely megvédi a belső tartalmat.

Itt gond nélkül tárolhatod és védheted irataidat, a készpénzt, ékszereket, fegyvereket vagy egyéb kisebb tárgyakat. Tehát, ha rendelkezel néhány releváns dokumentummal, a széfben való tárolás megvédi őket a hőtől és a tűztől.

Összetételének köszönhetően egy tűzálló széfben 30 percig, a legellenállóbbaknál pedig akár 120 percig is meg tudod védeni holmidat a lángoktól.

További okok a tűzálló széf mellett...

1. Fokozott védelem

A tűzálló széfek beszerzésének első számú oka a védelem. Ha néhány dolog elveszik, azokat soha nem lehet újra pótolni, legyen szó szentimentális vagy értékes tárgyról, ez a széf megvédi ezeket. Használhatod a széfet, hogy tárold minden értékedet anélkül, hogy aggódnod kéne tűz esetén a károk miatt.

Ezek a széfek többféle méretben, formában és típusban kaphatók, hogy bármely seattle-i otthonba vagy irodába illeszkedjenek.

2. Lelki nyugalom

Még ha nem is történik tragikus esemény, egy tűzálló széf még mindig megéri az anyagi befektetést. Egyfajta megkönnyebbülést ad, ami segít abban, hogy úgy hagyd el minden nap az otthonodat, hogy közben tudod, hogy ha valami történik, a széfbe rejtett dolgok védve lesznek.

3. Korlátozott hozzáférhetőség

A tűzálló széfek, mint bármely más széf, nem mindenki számára hozzáférhetők. Ezek a biztonságos eszközök olyan belépéssel rendelkeznek, amelyet csak te ismerhetsz. Ha például van lőfegyvered, azt ne fiókban vagy szekrényben tárold, biztonságosabb tűzálló helyen tartani, ahol csak te férhetsz hozzá.

De a lőfegyvereken kívül vannak olyan érzékeny dolgok is, mint a vényköteles gyógyszerek és mérgező tisztítószerek, amelyek kárt okozhatnak, főleg ha gyermekek vagy idősek kezébe kerülnek. Az ilyen esetek megelőzése érdekében mindenképp megéri beszerezni egy tűzálló széfet ezeknek a tárgyaknak a tárolására.

4. Csökkenti a biztosítási díjakat

A tűzálló széf beszerzése segít csökkenteni a biztosítási díjakat, mivel egy széf birtoklása csökkenti az anyagi veszteségek kockázatát olyan balesetek esetén, mint például tűz vagy betörések. Az alacsonyabb biztosítási díjak mellett a legértékesebb értéktárgyaid tárolására a tűzálló széf vásárlása és felszerelése jobb megoldás, mint a széf bérlése egy bankban.

Hogyan működik a tűzálló széf?

A tűzálló széf úgy működik, mint egy hagyományos széf azáltal, hogy a szilárd lopásgátló anyagoknak, valamint a kulccsal, elektronikus kóddal vagy ujjlenyomattal biztosított nyitó- és zárórendszernek köszönhetően megvédi értékeidet. Ez a széf további ellenállást biztosít azáltal, hogy 30, 60, 90, 120 percig védi értékeidet és készpénzedet a tűztől, 

Ha minden szükséges lépést meg szeretnél tenni annak érdekében, hogy bizalmas dokumentumaid és értékei 100%-os biztonságban legyenek, ez a széf a legjobb megoldás, és jelenleg a legtöbbet rendelt széf kategóra.

Adattároló széfek SPECIÁLIS ADATTÁRÓLÓ SZÉFEK CSALÁDJA

Az adattároló széfeket arra készítették, hogy adatokttárolók pl merevlemezek, LTO továbbá DLT, LTO,DDS4,DDS8,DAT,AIT DATA,TRAVAN DATA SONY,ADR, SLR/MLR 5,25, PD, IBM 3480/3490, CD-DVD-RW, FLOPPY ZIP DISK, MO-R/W magneo optical disk, tipusú kazetták tárolására. De akár filmek és egyéb elektronikus adatok biztonságos tárolására is használják, adatvesztés nélkül.

KRITIKUS HŐMÉRSÉKLETEK AZ ADATTÁROLÓKRA NÉZVE

 Tűz esetén a számítógépes adatok és a mikrofilmek sokkal sérülékenyebbek mint a papír. Az általánosan elfogadott kritikus hőmérsékletek, amelyeken az adathordozók és így az adatok is sérülnek, a következők: 

Az adattároló széfek speciális termékek, olyan modern eszközök, amelyben biztonságosan tárolja és kezeli fontos érzékeny adathordozókat. Röviden a bankokban vagy sima betörésbiztos sima tűzálló páncélszekrények erre nem alkalmasak.  Mert 150C°fok lehet a belső hőmérséklet, és ahogy a fenti ábra is szemlélteti, az adathordozókon lévő adatok ilyen hőmérsékleten súlyosan sérülhetnek, vagy megsemmisülhetnek.

A technológia rohamos fejlődése ellenére manapság a cégek adataikat, merevlemezeiket, terveket, szoftvereket ilyen termékben tárolják, sokszor több milliárd dollárt is érhet egy forráskód egy merevlemezen… Vagy egy nagy költségvetésű film digitális felvételei.

A védelmet igénylő dokumentumok mennyisége és típusa vállalatonként nagymértékben eltérő lehet a fontosságuk meghatározásában. Az iratokat általában a következő osztályokba sorolhatjuk:
A OSZTÁLY  Azok a dokumentumok, melyek, pótolhatatlanok vagy melyek megsemmisülése jelentős anyagi veszteséggel járna. Ezek magukba foglalják azokat az iratokat, számlákat, melyek a kintlévőségek behajtásához, dokumentumokat melyek az üzletmenet fenntartásához szükségesek, és amelyek gyorsan bizonyítani tudják bármilyen biztosítási követelés jogosságát. Az 1998-as angliai Adatvédelmi tv. 7. paragrafusa szerint az ügyfelek adatait a következőképpen kell kezelni:"Megfelelő műszaki és szervezeti intézkedések megtétele szükséges a személyi adatok felhatalmazás nélküli, vagy törvénytelen feldolgozása és azok véletlen megsemmisülése, megsemmisítése vagy károsodása ellen"  
B OSZTÁLY  Azok az iratok, melyek elvesztése jelentős zavart okozna a vállalat működésében és pótlásuk jelentős költséggel, idővel és munkával járna. Ilyenek pl. ügyfél szerződések, érvényes ajánlatok és kedvezmények. 

C OSZTÁLY  Ezek hasznos, de nem fontos iratok.

ADATOK VÉDELME Számítógépes adatok a legérzékenyebbek a tárolás módjára és nem szabad őket 52 C° –nál nagyobb hőmérsékletnek és 85% -nál magasabb relatív páratartalomnak kitenni. Semmilyen esetben sem szabad számítógépes adathordozókat papír dokumentumok tárolására tervezett szekrényekben tartani!!!

TŰZÁLLÓSÁG VIZSGÁLAT – MIT IS JELENT EZ?  Tűz esetén a lángok gyorsan terjednek nagy hőt termelve és ez addig folytatódik, míg a tűzoltók el nem oltják a tüzet, vagy az éghető anyag hiányában magától kialszik. Az épületen belüli éghető anyag mennyisége mérhető. Az angliai Boreham Wood –ban működő Tűzoltó Kutató Intézet felmérése szerint a legtöbb irodában az éghető anyagok mennyisége többnyire 30 és 40 kg között van négyzetméterenként, de elérheti a 60 kg –ot is. Minden kemencében végrehajtott vizsgálat (bármely minősítő intézet által) szabvány szerinti idő-hőmérséklet hevítési görbét használ. Ez biztosítja, hogy a vizsgálatok reprodukálhatóak és a teszt eredmények összehasonlíthatóak lesznek. A vizsgálatok alatt a hőmérséklet egy óra alatt 1000 oC magasságába emelkedik, mely azonos egy négyzetméterenkénti 60 kg éghető anyag által táplált komoly tűzzel. Ebből következik, hogy egy 1 órás tűzállósággal rendelkező szekrény kielégítő védelmet nyújt a szokásos irodai körülmények között. A TŰZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT A tűzállóság vizsgálat egy összetett munkafolyamat, de az alapvető szabályok ismeretében lehetősége nyílik az ügyfeleknek a számukra megfelelő szekrények meghatározására. Az ügyfelek által tűzállónak ismert szekrények nem mindig felelnek meg ezen szabványok előírásainak. A három lehetséges vizsgálat a következő:

1. Hevítés kemencében szabvány szerinti idő-hőmérséklet görbe szerint.
2. Hevítés kemencében 30 percen keresztül szabvány szerinti idő-hőmérséklet görbe szerint, ejtés 10,9 m- magasból, hevítés további 30 percen keresztül az ejtés utáni sérült állapotban.
3. A hideg szekrény elhelyezése és 30 perces hevítése egy előzetesen 1000 oC –ra felfűtött kemencében.
Megjegyzés:
A számítógépes adathordozók tárolására tervezett szekrényeket minden vizsgálatot követően bent kell hagyni a kemencében néhány órán keresztül és a szekrény belsejének hőmérsékletét fel kell jegyezni. Ennek oka, hogy a szekrény falában alkalmazott védőanyag miatt a szekrény belső hőmérséklete csak a tűz eloltását követő 5 - 7 órát követően éri el tetőfokát. Ez a vizsgálat a különböző tesztelési szabványok küzül csak néhányban engedélyezett.

A nedvesség szinrtén káros a számítógépes adatokra, ezért a szekrény belsejében ezt is mérik és relatív páratartalom ott nem haladhatja meg a 85% -ot.

HOGY HÍVJÁK EZEKET A VIZSGÁLATOKAT?

Teszt 1. Ezt a vizsgálatot „Tűzállóság” vizsgálatnak hívják. Ez teszteli a szekrény szigetelését hő terhelés esetén.

Teszt 2. Ezt a vizsgálatot „Ejtés teszt”-nek hívják. Ez teszteli a szekrény ellenállási képességét a födém leszakadása esetén, megtartja e ellenálló képességét ez után is.

Teszt 3. Ezt a vizsgálatot „Hirtelen hevítésnek” hívják. Ez teszteli a szekrény légkieresztő képességét. A rosszul megtervezett szekrények a hirtelen belső nyomásnövekedés következtében szétrobbannak, amely akkor következik be, ha a hideg szekrény a födém leszakadása miatt az alsó szinten pusztító tűzbe zuhan. 

Teszt 4. Az ennél is komolyabb adattároló széfeket kiváló minőségű médiavédelem elektromágneses sugárzás elleni védelemre is tesztelik. Sajnos ezek a termékek általában a normál adatszéfekhez viszonyítva 2-3x drágábbak, és gyártásuk 6-8 hetet vesz igényébe.  

Adattároló széfek megtekintése

Az emberek folyamatosan keresik a biztonságos és megfizethető módszereket ahhoz, hogy értékeiket biztonságosan tárolhassák. Egy széf tökéletes megoldás lehet a lopás és az illetéktelen hozzáférés elleni védelemben.

Manapság a piacon a legnépszerűbb széftípusok közé tartozik a falba építhető széf, amely különböző előnyökkel jár az emberek számára, extra nyugalmat adva, mivel tudják, hogy értékeik biztonságban vannak a lopástól.

Mi az a falba építhető széf?

A fali széf ugyanúgy működik, mint a többi otthoni célra szánt széf. Általában egyetlen nyitó- és zárszerkezettel rendelkezik, többféle méretben, különböző biztonsági jellemzőkkel. Nálunk kulcsos és elektromos zárral is kapható, és különféle kisebb áruk tárolására alkalmas.

Amiben a falba építhető széf mégis különbözik a szokásos széftől, az az, hogy úgy tervezték, hogy illeszkedjen az ingatlan falain belüli terekhez.

Miért érdemes fali széfet vásárolni?

A fali széfnek van néhány olyan biztonsági előnye, amellyel a hagyományos széfek nem rendelkeznek. Ezek a tulajdonságok együttesen teszik biztonságossá, talán az egyik leghatékonyabb módszer arra, hogy megvéd vagyonodat a tolvajoktól.

Csokorba szedtük a falba építhető széfek legnagyobb előnyeit:

1. Diszkrét és rejtett – A piacon kapható különféle széfek közül a fali széfeket a legkönnyebb elrejteni. Ezek a széfek úgy készültek, hogy amikor a falba helyezik őket egy szintben vannak a fallal, így könnyen fel lehet függeszteni eléjük egy fényképet vagy festményt. Vannak, akik úgy döntenek, hogy a fali széfet egy szekrény belsejében helyezik el, ahol a ruhák teljesen láthatatlanná teszik. Ez magasabb szintű védelmet biztosít, mivel a tolvajoknak tudniuk kell a létezéséről, hogy ténylegesen ellophassanak belőle tárgyakat.
2. Szinte lehetetlen eltávolítani – A fali széfek csavarokkal vannak ellátva, amelyek lehetővé teszik, hogy szorosan illeszkedjenek a számukra kialakított helyre. Miután a helyükre kerültek, szorosan lezárják. Az otthoni széf eltávolításához gondosan el kell távolítania ezeket az összekötő elemeket. Röviden: a fali széfet nem lehet csak úgy felvenni és mozgatni, ami azt jelenti, hogy a tolvaj sem teheti meg, vagy ha mégis az rengeteg idejébe kerülne.
3. Könnyen elérhető – A fali széfek bárhová felszerelhetők, főleg a te szemmagasságodnak és kényelmednek megfelelően. Ez lehetővé teszi a tárgyak gyors és alapos áttekintését.
4. Magas biztonsági szint – A fali széfek nagyon magas szintű biztonságot nyújtanak, mivel a fal nehezebben hozzáférhető belső nehéz szerkezetéhez vannak csavarozva. A legtöbb fali széfet úgynevezett karimával tervezték a falfelületen, ami még nehezebbé teszi a betörők számára, hogy hozzáférjenek a csavarokhoz, hogy elvágják azokat.
5. Helytakarékosság – Más széfekhez képest a fali széfek sokkal kevesebb helyet foglalnak el, hiszen egy amúgy is kihasználatlan helyet foglalnak el.

Falba építhető széf beszerelése: egyedül vagy szakemberrel?

Bár minden széfhez rögzítőkészlet és kézikönyv is tartozik, sok esetben mégis érdemes szakembert hívni és nem laikusként belevágni.

Egy széf beszerelése elsőként egyszerűnek tűnhet, de lehetnek mögöttes problémák, például vízcsövek és elektromos kábelek, amelyek megnehezíthetik a folyamatot, vagy ami még rosszabb, károkat és sérüléseket okozhatnak. Egy szakember viszont előtte megvizsgálja a falat, és szükség esetén jobb helyet ajánl a fali széf elhelyezésének.

A szakértő mellett érdemes egy lakatost is felkeresni, hiszen minden széf csak annyira jó, amennyire a zárszerkezete. De arra az esetre is lakatos segítsége kell, ha valamilyen oknál fogva nem tudod kinyitni a már felszerelt széfet. Ne enged, hogy véletlenül megsérüljön a zár, ami egy sokkal nagyobb költséget jelenthet, ellenben egy szakemberrel, aki akár néhány perc alatt megoldja a problémát.

Következtetés: a falba építhető széf kiváló módja annak, hogy értékeidet mindig biztonságban  tartsd!

Gondolj át minden részletet, egy nem megfelelő fali széf vásárlása csak problémát okoz. Alapvetően itt is érvényes az az általános szabály, hogy mindig nagyobb széfet kell választani az aktuális élethelyzethez viszonyítva.

Érdemes átgondolnia a személyes használatot az üzleti felhasználással szemben is, a fali széf mindkét esetben hatékony biztonsági megoldás. Egy vállalkozásnak valószínűleg szüksége lesz rá, hogy megfeleljen bizonyos pénzügyi követelményeknek, és speciális biztonsági funkciókkal rendelkezzen, míg a biztonságos otthont vásárló vásárlót a költségkeret és a könnyű telepítés érdekelheti. Javasoljuk, hogy a vásárlás és a felszerelés megkezdése előtt készíts egy listát azokról a követelményekről, amelyeknek meg kell felelnie szerinted.

Ha segítségre van szükséged a legjobb fali széf kiválasztásához vállalkozásod vagy otthonod számára, szakértőink állnak rendelkezésedre. Fordulj hozzánk még ma, ígérjük, hogy csak a megfelelő termékkel kapcsolatban adunk tanácsot, amire valóban szükséged van!

Vadásszá válás feltételei Magyarországon, jogszabályi háttér

19/2022. (VII. 29.) AM rendelet

a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról, a vadászvizsgáról, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgákról

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pont 9. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vadászvizsgára és a kiegészítő vizsgára történő jelentkezés feltétele
2. § Vadászvizsgát, valamint vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgát (a továbbiakban együtt: kiegészítő vizsga) az a magyarországi lakóhellyel rendelkező személy tehet, aki a 17. életévét betöltötte, és
3. a) vadászvizsga esetén a vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyamot (a továbbiakban: tanfolyam) a vizsga napját megelőző 2 éven belül igazoltan elvégezte, vagy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.) 66. § (6) bekezdése alapján a tanfolyam elvégzése alól mentesült,
4. b) kiegészítő vizsga esetén
5. ba) vadászvizsga bizonyítvánnyal,
6. bb) a vadászvizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről szóló igazolással vagy
7. bc) érvényes vadászjeggyel

rendelkezik.

2. A tanfolyam szervezése, indítása, ellenőrzése
3. § (1) Tanfolyam szervezését a vadászati hatóság az 1. mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes vagy jogi személynek (a továbbiakban: tanfolyamszervező) engedélyezi.

(2) A tanfolyam szervezésére jogosító engedélyt a vadászati hatóság 5 évre adja ki. Az új engedély kiadása legkorábban a korábbi engedély hatályának lejártát megelőző 60 napon belül kérelmezhető.

(3) Ha a tanfolyam szervezésére jogosító engedély kiadását követően az oktatóteremben, a gyakorló vadászterületben, a lőtérben, valamint az oktató személyében változás áll be, a tanfolyamszervező az 1. melléklet 2.2. és 2.3. pontjában meghatározott dokumentumok másolatának csatolásával haladéktalanul írásban – ideértve az elektronikus levelet is – bejelenti a vadászati hatóságnak.

(4) A vadászati hatóság a tanfolyam szervezésére kiadott, visszavont, valamint lejárt hatályú engedélyekről az Országos

Magyar Vadászkamarát (a továbbiakban: Vadászkamara) folyamatosan tájékoztatja.

(5) A tanfolyam engedélyezésével kapcsolatos dokumentumokat a vadászati hatóság az engedély kiadásától számított 10 évig megőrzi.

3. § (1) A tanfolyam ellenőrzése érdekében a tanfolyamszervező
4. a) a tanfolyam, valamint az elméleti és a gyakorlati órák kezdő és befejező időpontjáról, helyszínéről és az oktatók személyéről a tanfolyam kezdetét megelőzően legalább 8 nappal,
5. b) az a) pontban meghatározottakban bekövetkező változásokat haladéktalanul

írásban – ideértve az elektronikus levelet is – bejelenti a vadászati hatóságnak.

(2) Ha az ellenőrzés olyan súlyú hiányosságot tár fel, amelyet nem lehet orvosolni, vagy a hiányosság orvoslására megadott határidő eredmény nélkül telt el, akkor a vadászati hatóság az engedélyt visszavonja.

4. § (1) A tanfolyam időtartama legalább 100 darab 60 perces óra. Egy nap legfeljebb 8 elméleti óra tartható. A tanfolyam felépítését a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A tanfolyam elméleti és gyakorlati órája kizárólag a tanfolyamon részt vevő (a továbbiakban: hallgató) személyes jelenlétével tartható meg.

(3) A tanfolyamszervező a hallgatóval képzési szerződést köt, amely tartalmazza

1. a) a tanfolyamszervező nevét,
2. b) a tanfolyam teljes óraszámát és menetrendjét, a helyszínek, időpontok és témakörök megjelölésével,
3. c) az elméleti és gyakorlati órákról való hiányzások mértékével kapcsolatos jogkövetkezményre való felhívást,
4. d) a tanfolyam díjának mértékét és fizetési módját, valamint
5. e) a felek szerződésszegésének jogkövetkezményeit.

(4) A tanfolyamszervező a foglalkozásról jelenléti ívet vezet, amelyet 5 évig megőriz.

(5) A tanfolyam befejezésekor annak teljesítéséről a tanfolyamszervező a hallgató számára igazolást állít ki, ha a hallgató a 2. melléklet szerinti elméleti órák legalább 80%-án és – a (7) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a gyakorlati órák 100%-án részt vett.

(6) A tanfolyam teljesítéséről szóló igazolás kötelező adattartalma:

1. a) az igazolás sorszáma vagy iktatószáma,
2. b) az igazolást kiállító tanfolyamszervező adatai,
3. c) a tanfolyam kezdő és befejező dátuma,
4. d) a hallgatónak a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatai,
5. e) a hallgató órákon való részvételére vonatkozó adatok az (5) és a (7) bekezdésben foglaltak alapján,
6. f) a (8) bekezdésben meghatározott esetben a hallgató nyilatkozata,
7. g) az igazolás kiállításának helye és dátuma, valamint
8. h) az igazolást kiállító tanfolyamszervező képviselőjének aláírása.

(7) Nem tekinthető a gyakorlati óráról történő hiányzásnak, ha a gyakorlati vadászlövészeti vizsgára nem kötelezett, kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó hallgató a vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a lővizsgára történő felkészüléssel kapcsolatos gyakorlati foglalkozáson nem vesz részt.

(8) A kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó hallgató a tanfolyamra jelentkezéskor írásban nyilatkozik, ha a gyakorlati lővizsgát nem kívánja teljesíteni. A nyilatkozat tényét a tanfolyam teljesítéséről szóló igazoláson is rögzíteni kell.

3. A tanfolyam oktatójára vonatkozó feltételek
4. § (1) A tanfolyamon az a személy oktathat vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos
5. a) elméleti ismereteket, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel,
6. b) gyakorlati ismereteket, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott legalább középfokú vadgazdálkodási képzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Állategészségügyi elméleti ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki

1. a) okleveles állatorvos doktori szakképzettséggel vagy
2. b) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) Fegyvertani elméleti ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki

1. a) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel vagy
2. b) a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet 9. melléklet 2.4.1.3. pontjában meghatározott felsőfokú rendészeti szakképzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(4) Fegyverkezelési gyakorlati ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki a rendőrség által kiadott, a lövészetvezetői tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, érvényes vadászjeggyel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Elsősegélynyújtási elméleti és gyakorlati ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki államilag elismert legalább középfokú egészségügyi szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) A szakmai gyakorlat megléte akkor igazolható, ha az oktató

1. a) az (1) bekezdés, a (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási gyakorlatban, a vadászati közigazgatásban, a vadászati érdekképviseleti tevékenységben vagy a vadászati, valamint vadgazdálkodási szakmai oktatásban,
2. b) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állategészségügyi gyakorlatban vagy az állategészségügyi szakmai oktatásban,
3. c) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendőrségnél a szolgálati lőfegyverek, lőszerek kezelésével (tárolásával, kiadásával, visszavételével) vagy az állomány lőfegyverhasználatra való kiképzésével kapcsolatos, illetve a szolgálati lőfegyver használatának terén kiemelt szintű felkészültséget feltételező munkakörben,
4. d) a (4) bekezdés szerinti esetben lövészetvezetőként,
5. e) az (5) bekezdés szerinti esetben a baleseti mentésben vagy egészségügyi intézmény sürgősségi osztályán

legalább 5 évig dolgozott.

4. A vadászvizsga szabályai
5. § (1) Vadászvizsgát a Vadászkamara lakóhely szerinti területi szervezeténél lehet tenni. A vadászvizsga díja huszonötezer forint, amelyet a Vadászkamara lakóhely szerinti területi szervezete részére kell megfizetni. A vizsgázó a vizsgán igazolja a vizsgadíj befizetését. A befizetett vizsgadíj a megjelölt vizsgán való részvételre jogosít.

(2) A fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgarész vizsgadíja a vadászvizsga díjának ötven százaléka.

(3) A vadászvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az egy napon vizsgázók száma a 20 főt nem haladhatja meg.

7. § (1) Mentesül a vadászvizsga – kivéve a fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsga – teljesítési kötelezettsége alól az, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel rendelkezik.

(2) A fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgát nem helyettesíti a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti fegyverismereti vizsga.

(3) A kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó személy a 4. § (5) bekezdése alapján kiadott igazolás bemutatásával egyidejűleg bocsátható az elméleti vizsgarészre.

8. § (1) A vadászvizsga vizsgabizottsága 4 főből áll, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A vizsgabizottság elnöke a Vadászkamara területi szervezetének titkára, tagjai a vadászati hatóság által delegált tájegységi fővadász, a területi vadászati hatóság által delegált személy, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság által delegált személy. A vizsgabizottság elnökének akadályoztatása esetén a vizsgabizottság elnöki feladatát a Vadászkamara főtitkára által felkért személy látja el.

(2) A vizsgabizottság elnöke és tagja nem lehet olyan személy, aki tanfolyamszervezői engedéllyel rendelkezik, vagy az ilyen engedéllyel rendelkező személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

(3) A vizsgabizottság elnöke, tagja oktatóként részt vehet a tanfolyamon.

(4) A vadászvizsga elméleti részét a 4 főből álló vizsgabizottság előtt kell letenni.

(5) A vadászvizsga gyakorlati részét a 4 főből álló vizsgabizottság legalább 2 tagja előtt kell letenni.

9. § (1) A vadászvizsga a 3. mellékletben meghatározottak szerint – kivéve a kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó személyt – gyakorlati és elméleti vizsgarészből áll.

(2) A vizsgázó eredményes gyakorlati vizsgarészt követően bocsátható az elméleti vizsgarészre.

(3) A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatainak végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a vizsgázónak a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatait is. A vizsgafeladatok közvetlen befejeztével a jegyzőkönyvet a lövészetvezető, a vizsgabizottság jelenlévő tagjai és a vizsgázó aláírja. A jegyzőkönyv egy másolati példánya a vizsgázót illeti meg.

(4) Ha a vizsgázó a vadászvizsga elméleti vizsgarészét eredménytelenül teljesíti, akkor az eredménytelen elméleti vizsgarész napját követő 1 éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehetősége van arra, hogy a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak az elméleti vizsgarészt ismételje meg.

(5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdésben meghatározottak szerint sem tudja eredményesen teljesíteni az elméleti vizsgarészt, akkor a vadászvizsga minden vizsgarészének újbóli teljesítése szükséges.

(6) Ha a vizsgázó a tanfolyam teljesítésétől számított 2 éven belül nem tesz eredményes vadászvizsgát, akkor csak a tanfolyam újbóli elvégzését követően jelentkezhet ismételten vizsgára.

5. A kiegészítő vizsgák szabályai
6. § (1) Kiegészítő vizsgára jelentkezni a Vadászkamara országos szervezeténél lehet. A kiegészítő vizsga díja a vadászvizsga díjának ötven százaléka, amelyet a Vadászkamara országos szervezete részére kell megfizetni. A befizetés tényét a vizsgán igazolni kell.

(2) A kiegészítő vizsgákat évente legalább egy alkalommal szervezi meg a Vadászkamara országos szervezete által kijelölt területi szervezet.

11. § (1) A kiegészítő vizsga vizsgabizottsága – a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – 3 főből áll. Elnöke a Vadászkamara országos szervezete által kijelölt területi szervezet titkára, tagjai a vadászati hatóság által delegált tájegységi fővadász, valamint a Vadászkamara országos szervezete által, az adott kiegészítő vizsga szakterületén jártas személyekből felkért szakember.

(2) A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga vizsgabizottságának az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túl tagja a természetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a solymászati tevékenység természetvédelmi engedélyezéséért felelős hatóság képviselője. A kiegészítő vizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről a vizsgabizottság igazolást állít ki a vizsgázó részére. A kiegészítő vizsga gyakorlati részét az 5 főből álló vizsgabizottság legalább 3 tagja előtt lehet letenni.

12. § (1) A vadászíjjal való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 2. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(2) A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 3. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(3) A magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 4. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(4) Ha a vizsgázó eredménytelen kiegészítő vizsgát tesz, a következő vizsga során a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak az eredménytelen vizsgarészt kell megismételnie.

6. A vadászvizsga és kiegészítő vizsga lefolytatásának közös szabályai
7. § (1) A Vadászkamara területi szervezete a vadászvizsga és a kiegészítő vizsga (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: vizsga) időpontjáról és helyszínéről a vizsgaidőpontot megelőzően legalább 15 nappal írásban – ideértve az elektronikus levelet is – tájékoztatja a vadászati hatóságot.

(2) A vizsgán kizárólag a vizsgázók, a vizsgabizottság tagjai és elnöke, a vizsga lebonyolításához szükséges technikai személyzet, valamint a vizsga ellenőrzését végzők lehetnek jelen.

(3) Vizsgát magyar nyelven lehet tenni.

(4) A vizsga tananyagát a 4. mellékletben meghatározott ismeretek képezik.

(5) A vizsga akkor tekinthető eredményesnek, ha a vizsgázó a számára előírt valamennyi vizsgarészt a 3. mellékletben meghatározott módon eredményesen teljesíti.

(6) A Vadászkamara összeállítja, és szükség esetén frissíti

1. a) a vizsga írásbeli kérdéseit azok helyes válaszaival,
2. b) a szóbeli kérdéseket, valamint
3. c) a vizsgán használt képanyagot.

(7) A vizsga (6) bekezdés szerinti anyagai akkor alkalmazhatók, ha azokat a vadászati hatóság a hatályos jogszabályok, valamint a vadbiológiai és vadgazdálkodási szakmai ismeretek alapján jóváhagyta.

(8) A vizsgabizottság elnökét és tagjait a megjelent vizsgázók száma alapján vizsgáztatási díj illeti meg, amely a vizsgabizottság tagjai esetében vizsgázónként az 1 főre eső vizsgadíj 10 százaléka, a bizottság elnöke esetében az 1 főre eső vizsgadíj 15 százaléka.

(9) A vizsgabizottság elnöke és tagja – a (10) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – csak felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.

(10) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott, adott kiegészítő vizsga szakterületén jártas személyekből felkért szakember legalább középfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.

14. § (1) A vizsgára jelentkezőkről, továbbá a vizsgán részt vevőkről a Vadászkamara a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatokon túl nyilvántartja
15. a) a tanfolyam teljesítéséről szóló igazolás kiállításának napját,
16. b) a vizsgát lebonyolító Vadászkamara területi szervezetének megnevezését,
17. c) a vizsga dátumát és helyszínét,
18. d) a vizsga típusát,
19. e) a vizsgára jelentkezők számát,
20. f) a vizsgára jelentkezés dátumát,
21. g) az elméleti és gyakorlati vizsgák részeinek eredményét, időpontját,
22. h) a bizonyítvány számát.

(2) Eredményes vizsga esetén a vizsgabizottság az 5. melléklet szerinti,

1. a) a vadászvizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészének eredményes teljesítését igazoló vadászvizsga bizonyítványt,
2. b) a vadászvizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről szóló igazolást vagy
3. c) a kiegészítő vizsga típusának megfelelő kiegészítő vizsga bizonyítványt

állít ki, amelyet a vizsgázó a vizsga letételét követően kézhez kap.

(3) A kiállított bizonyítvány, illetve igazolás szigorú számadású nyomtatványnak minősül.

(4) A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványokról, valamint igazolásokról a Vadászkamara területi szervezete nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Vadászvizsga Főkönyv), amely – a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatokon túl – tartalmazza a vizsga típusát és a bizonyítvány számát.

(5) A Vadászvizsga Főkönyv nyilvántartó lapját a vizsgát követően a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják. A Vadászvizsga Főkönyv nem selejtezhető.

7. Záró rendelkezések
8. § (1) Ez a rendelet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt a vadászati hatóság részére bejelentett tanfolyamra e rendeletet akkor kell alkalmazni, ha a tanfolyam e rendelet hatálybalépését követően indult.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt eredménytelen vadászvizsgát tett vizsgázónak az e rendelet hatálybalépését követő 2 hónapig van lehetősége az eredménytelen vizsga letétele szerinti Vadászkamara területi szervezeténél vizsgát tenni.

(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott tanfolyamszervezői engedélyek esetén a tanfolyamszervezőnek legkésőbb 2022. december 31-ig kell az e rendelet szerinti tanfolyam oktatójára vonatkozó feltételeknek való megfelelést a vadászati hatóság felé igazolnia.

16. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
17. §* 
18. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

A vadászvizsgát megelőző tanfolyam szervezésének engedélyezéséhez szükséges feltételek

1. A tanfolyamszervezés tárgyi feltételei:

1.1. oktatóterem,

1.2. gyakorló vadászterület, valamint lőtér, továbbá

1.3. a trófeabírálat megfelelő szintű elsajátításához szükséges trófeák (fajonként legalább 1 db trófeabírálati szempontok bemutatására alkalmas gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon és vaddisznó trófea), szemléltető ábrák, hanganyag, fotóanyag.

2. A tanfolyamszervezés engedélyezéséhez szükséges dokumentumok:

2.1. részletes képzési terv,

2.2. az 1.1. és 1.2. pontokban meghatározottak esetében az azok használatát igazoló dokumentum, valamint

2.3. a tanfolyamon oktatók nevét, valamint végzettségét és szakmai gyakorlatát igazoló dokumentumok másolata.

2. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

A vadászvizsgát megelőző tanfolyam felépítése

1. Elméleti foglalkozás

(legalább 70 óra időtartamban)

Oktatandó témakörök:

1.1. a vadászat gyakorlásának személyi és tárgyi feltételeivel,

1.2. a fegyverrel, lőszerrel, ballisztikával, optikával, valamint a vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a megfelelő szintű lőkészség elsajátításával,

1.3. a balesetvédelemmel, a lőtt sérülések ellátásával és az elsősegélynyújtással,

1.4. az emberre fokozott veszélyt jelentő vadbetegségekkel, a lőtt vad kezelésével, a vadhús felhasználásával és higiéniájával,

1.5. a vadállományt fenyegető járványos vagy nagy gazdasági kárral járó állatbetegségekkel és az ellenük való védekezés alapvető járványvédelmi ismereteivel,

1.6. a vadászható emlős- és madárfajokkal és a velük összetéveszthető védett fajokkal,

1.7. a vadászati módokkal, eszközökkel és a vadászkutyafajták használatával,

1.8. a vadgazdálkodással,

1.9. a vadgazdálkodási berendezésekkel,

1.10. a trófeabírálattal,

1.11. a természetvédelem vadászokat érintő jogi rendelkezéseivel és gyakorlati feladataival,

1.12. a vadászati hagyományokkal és kultúrával,

1.13. a vadászati igazgatás rendszerével, a hazai és nemzetközi vadászati szervezetekkel és a vadászati jog legfontosabb rendelkezéseivel, valamint

1.14. a jogszabálysértések szankciórendszerével

kapcsolatos elméleti ismeretek.

2. Gyakorlati foglalkozás

(legalább 30 óra időtartamban, legnagyobb megengedett csoportlétszám 20 fő)

2.1. elsősegélynyújtással (lőtt sérülések ellátása, vérzéscsillapítás, újraélesztés) kapcsolatos gyakorlati foglalkozás (legalább 2 óra időtartamban),

2.2. vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a lővizsgára történő felkészüléssel kapcsolatos gyakorlati foglalkozás (legalább 20 óra időtartamban), valamint

2.3. egy apróvadas és egy nagyvadas vagy egy vegyesvadas jellegű vadászterület vadgazdálkodási és vadászati berendezéseinek bemutatása, ahol a vadászat különböző módjainak ismertetése is megtörténik.

3. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

TÁJÉKOZTATÓ A VADÁSSZÁ VÁLÁS FOLYAMATÁRÓL, A VADASZVIZSGÁT MEGELŐZŐ VADÁSZTANFOLYAMRÓL, A VADÁSZFEGYVER MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL

Milyen engedélyek birtokában lehet vadászni Magyarországon?

Magyarországon vadászni vadászjegy vagy vadászati engedély birtokában lehet. Magyar állampolgár – és bizonyos feltételek esetén külföldi állampolgár – vadászjegy birtokában, a külföldi bérvadászok általában vadászati engedéllyel hódolhatnak Magyarországon szenvedélyüknek.

Jelen tájékoztatónkban a magyar állampolgároknak szeretnénk segítséget nyújtani vadásszá válásukhoz.

Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki

1. a) eredményes vadászvizsgát tett;
2. b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá
3. c) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik.

A vadászjegy Magyarország területén jogosít vadászatra.

Vadászvizsgát kizárólag magyar nyelven lehet tenni!

A vadászvizsga eredményes letételét követően lehet igényelni a vadászjegy kiadását, a lakóhely szerinti Vadászkamara területi szervezeténél. A vadászjegyváltáshoz igazolni kell, hogy az érintett valamelyik biztosító társaságnál megkötötte a vadász felelősség- és balesetbiztosítási szerződést. (A szerződés a vadászjegyváltással együttesen a kamaránál is megköthető.)

Vadászvizsga

66. § (1)* Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő és azt megelőző tanfolyam eredményes elvégzését követően, a kamara által megbízott bizottság előtt lehet tenni.

(1a) *  A vizsgát megelőző tanfolyam szervezésére az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint a vadászati hatóság ad engedélyt.

(2) *  A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint sörétes és golyós vadászlőfegyverekről szóló elméleti részből és - kivéve a kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászókat - gyakorlati vadászlövészetből áll.

(2a) *  Elméleti és gyakorlati kiegészítő vizsgát tesz

1. a) az íjjal vadászó vadászíjász,
2. b) a ragadozó madárral vadászó solymász,
3. c) a magyar agárral vadászó agarász.
4. d) az elöltöltő fegyverrel vadászó elöltöltő-fegyveres

Vadászvizsgát az a személy tehet, aki a vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyamot a vizsga napját megelőző 2 éven belül igazoltan elvégezte.

VADÁSZTANFOLYAM

A kötelező, 100 órás kurzus elvégzéshez válassza a Venator Vadásztanfolyamot, akik évtizedes tapasztalatukkal és kiemelkedő szakmai felkészültségükkel Magyarország számos pontján képzik a vadászjelölteket.

Jelentkezéshez keresse fel a www.vadasztanfolyam.hu weboldalt!

A vadász

Vadász az a személy lehet, aki rendelkezik:

- vadászjeggyel,

- az illetékes rendőrhatóság által kiállított vadászlőfegyver-tartási engedéllyel.

1. a) vadászlőfegyverrel folytatott vadászat esetén a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel,
2. b) a ragadozó madárral folytatott vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel és ragadozó madárral történő vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgával,
3. c) elöltöltő fegyverrel folytatott vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel,
4. d) vadászíjjal folytatott vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy
5. e) magyar agárral folytatott vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral

rendelkezik.

A vadászlőfegyver megszerzésére (megvásárlására), illetve tartására az engedélyt az illetékes rendőrhatóság adja meg.

Ilyen engedélyt az kaphat, aki

• a rendőrség által rendszeresített formanyomtatványon a kérelmét benyújtja
• igazolja azt, hogy a lőfegyver tartására egészségileg, pszichológiailag alkalmas
• igazolja, hogy a vadászvizsgát letette
• életévét betöltötte
• nem áll cselekvőképességet kizáró, vagy korlátozó gondnokság alatt
• szándékos bűncselekmény elkövetése miatt nem ítélték el, vagy ha igen, úgy már mentesült a büntettet előélethez fűződő hátrányok alól
• akinél a lőfegyver, lőszer biztonságos tárolása biztosított.

A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet kimondja, hogy vadászlőfegyver tartásához nem a rendőrhatóság előtt kell hatósági vizsgát tenni. E rendelet eltérő rendelkezése hiányában hosszú lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát az elméleti és gyakorlati részből álló, az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt vizsgabizottsági tag részvételével tartott Állami Vadászvizsga helyettesíti.

2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről. Ide kattintva elérhető!

A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet ide kattintva elérhető!

Vadásszá válás feltételei Magyarországon, jogszabályi háttér

19/2022. (VII. 29.) AM rendelet

a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról, a vadászvizsgáról, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgákról

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pont 9. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vadászvizsgára és a kiegészítő vizsgára történő jelentkezés feltétele
2. § Vadászvizsgát, valamint vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgát (a továbbiakban együtt: kiegészítő vizsga) az a magyarországi lakóhellyel rendelkező személy tehet, aki a 17. életévét betöltötte, és
3. a) vadászvizsga esetén a vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyamot (a továbbiakban: tanfolyam) a vizsga napját megelőző 2 éven belül igazoltan elvégezte, vagy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.) 66. § (6) bekezdése alapján a tanfolyam elvégzése alól mentesült,
4. b) kiegészítő vizsga esetén
5. ba) vadászvizsga bizonyítvánnyal,
6. bb) a vadászvizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről szóló igazolással vagy
7. bc) érvényes vadászjeggyel

rendelkezik.

2. A tanfolyam szervezése, indítása, ellenőrzése
3. § (1) Tanfolyam szervezését a vadászati hatóság az 1. mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes vagy jogi személynek (a továbbiakban: tanfolyamszervező) engedélyezi.

(2) A tanfolyam szervezésére jogosító engedélyt a vadászati hatóság 5 évre adja ki. Az új engedély kiadása legkorábban a korábbi engedély hatályának lejártát megelőző 60 napon belül kérelmezhető.

(3) Ha a tanfolyam szervezésére jogosító engedély kiadását követően az oktatóteremben, a gyakorló vadászterületben, a lőtérben, valamint az oktató személyében változás áll be, a tanfolyamszervező az 1. melléklet 2.2. és 2.3. pontjában meghatározott dokumentumok másolatának csatolásával haladéktalanul írásban – ideértve az elektronikus levelet is – bejelenti a vadászati hatóságnak.

(4) A vadászati hatóság a tanfolyam szervezésére kiadott, visszavont, valamint lejárt hatályú engedélyekről az Országos

Magyar Vadászkamarát (a továbbiakban: Vadászkamara) folyamatosan tájékoztatja.

(5) A tanfolyam engedélyezésével kapcsolatos dokumentumokat a vadászati hatóság az engedély kiadásától számított 10 évig megőrzi.

3. § (1) A tanfolyam ellenőrzése érdekében a tanfolyamszervező
4. a) a tanfolyam, valamint az elméleti és a gyakorlati órák kezdő és befejező időpontjáról, helyszínéről és az oktatók személyéről a tanfolyam kezdetét megelőzően legalább 8 nappal,
5. b) az a) pontban meghatározottakban bekövetkező változásokat haladéktalanul

írásban – ideértve az elektronikus levelet is – bejelenti a vadászati hatóságnak.

(2) Ha az ellenőrzés olyan súlyú hiányosságot tár fel, amelyet nem lehet orvosolni, vagy a hiányosság orvoslására megadott határidő eredmény nélkül telt el, akkor a vadászati hatóság az engedélyt visszavonja.

4. § (1) A tanfolyam időtartama legalább 100 darab 60 perces óra. Egy nap legfeljebb 8 elméleti óra tartható. A tanfolyam felépítését a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A tanfolyam elméleti és gyakorlati órája kizárólag a tanfolyamon részt vevő (a továbbiakban: hallgató) személyes jelenlétével tartható meg.

(3) A tanfolyamszervező a hallgatóval képzési szerződést köt, amely tartalmazza

1. a) a tanfolyamszervező nevét,
2. b) a tanfolyam teljes óraszámát és menetrendjét, a helyszínek, időpontok és témakörök megjelölésével,
3. c) az elméleti és gyakorlati órákról való hiányzások mértékével kapcsolatos jogkövetkezményre való felhívást,
4. d) a tanfolyam díjának mértékét és fizetési módját, valamint
5. e) a felek szerződésszegésének jogkövetkezményeit.

(4) A tanfolyamszervező a foglalkozásról jelenléti ívet vezet, amelyet 5 évig megőriz.

(5) A tanfolyam befejezésekor annak teljesítéséről a tanfolyamszervező a hallgató számára igazolást állít ki, ha a hallgató a 2. melléklet szerinti elméleti órák legalább 80%-án és – a (7) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a gyakorlati órák 100%-án részt vett.

(6) A tanfolyam teljesítéséről szóló igazolás kötelező adattartalma:

1. a) az igazolás sorszáma vagy iktatószáma,
2. b) az igazolást kiállító tanfolyamszervező adatai,
3. c) a tanfolyam kezdő és befejező dátuma,
4. d) a hallgatónak a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatai,
5. e) a hallgató órákon való részvételére vonatkozó adatok az (5) és a (7) bekezdésben foglaltak alapján,
6. f) a (8) bekezdésben meghatározott esetben a hallgató nyilatkozata,
7. g) az igazolás kiállításának helye és dátuma, valamint
8. h) az igazolást kiállító tanfolyamszervező képviselőjének aláírása.

(7) Nem tekinthető a gyakorlati óráról történő hiányzásnak, ha a gyakorlati vadászlövészeti vizsgára nem kötelezett, kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó hallgató a vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a lővizsgára történő felkészüléssel kapcsolatos gyakorlati foglalkozáson nem vesz részt.

(8) A kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó hallgató a tanfolyamra jelentkezéskor írásban nyilatkozik, ha a gyakorlati lővizsgát nem kívánja teljesíteni. A nyilatkozat tényét a tanfolyam teljesítéséről szóló igazoláson is rögzíteni kell.

3. A tanfolyam oktatójára vonatkozó feltételek
4. § (1) A tanfolyamon az a személy oktathat vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos
5. a) elméleti ismereteket, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel,
6. b) gyakorlati ismereteket, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott legalább középfokú vadgazdálkodási képzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Állategészségügyi elméleti ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki

1. a) okleveles állatorvos doktori szakképzettséggel vagy
2. b) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) Fegyvertani elméleti ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki

1. a) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel vagy
2. b) a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet 9. melléklet 2.4.1.3. pontjában meghatározott felsőfokú rendészeti szakképzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(4) Fegyverkezelési gyakorlati ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki a rendőrség által kiadott, a lövészetvezetői tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, érvényes vadászjeggyel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Elsősegélynyújtási elméleti és gyakorlati ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki államilag elismert legalább középfokú egészségügyi szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) A szakmai gyakorlat megléte akkor igazolható, ha az oktató

1. a) az (1) bekezdés, a (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási gyakorlatban, a vadászati közigazgatásban, a vadászati érdekképviseleti tevékenységben vagy a vadászati, valamint vadgazdálkodási szakmai oktatásban,
2. b) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állategészségügyi gyakorlatban vagy az állategészségügyi szakmai oktatásban,
3. c) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendőrségnél a szolgálati lőfegyverek, lőszerek kezelésével (tárolásával, kiadásával, visszavételével) vagy az állomány lőfegyverhasználatra való kiképzésével kapcsolatos, illetve a szolgálati lőfegyver használatának terén kiemelt szintű felkészültséget feltételező munkakörben,
4. d) a (4) bekezdés szerinti esetben lövészetvezetőként,
5. e) az (5) bekezdés szerinti esetben a baleseti mentésben vagy egészségügyi intézmény sürgősségi osztályán

legalább 5 évig dolgozott.

4. A vadászvizsga szabályai
5. § (1) Vadászvizsgát a Vadászkamara lakóhely szerinti területi szervezeténél lehet tenni. A vadászvizsga díja huszonötezer forint, amelyet a Vadászkamara lakóhely szerinti területi szervezete részére kell megfizetni. A vizsgázó a vizsgán igazolja a vizsgadíj befizetését. A befizetett vizsgadíj a megjelölt vizsgán való részvételre jogosít.

(2) A fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgarész vizsgadíja a vadászvizsga díjának ötven százaléka.

(3) A vadászvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az egy napon vizsgázók száma a 20 főt nem haladhatja meg.

7. § (1) Mentesül a vadászvizsga – kivéve a fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsga – teljesítési kötelezettsége alól az, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel rendelkezik.

(2) A fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgát nem helyettesíti a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti fegyverismereti vizsga.

(3) A kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó személy a 4. § (5) bekezdése alapján kiadott igazolás bemutatásával egyidejűleg bocsátható az elméleti vizsgarészre.

8. § (1) A vadászvizsga vizsgabizottsága 4 főből áll, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A vizsgabizottság elnöke a Vadászkamara területi szervezetének titkára, tagjai a vadászati hatóság által delegált tájegységi fővadász, a területi vadászati hatóság által delegált személy, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság által delegált személy. A vizsgabizottság elnökének akadályoztatása esetén a vizsgabizottság elnöki feladatát a Vadászkamara főtitkára által felkért személy látja el.

(2) A vizsgabizottság elnöke és tagja nem lehet olyan személy, aki tanfolyamszervezői engedéllyel rendelkezik, vagy az ilyen engedéllyel rendelkező személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

(3) A vizsgabizottság elnöke, tagja oktatóként részt vehet a tanfolyamon.

(4) A vadászvizsga elméleti részét a 4 főből álló vizsgabizottság előtt kell letenni.

(5) A vadászvizsga gyakorlati részét a 4 főből álló vizsgabizottság legalább 2 tagja előtt kell letenni.

9. § (1) A vadászvizsga a 3. mellékletben meghatározottak szerint – kivéve a kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó személyt – gyakorlati és elméleti vizsgarészből áll.

(2) A vizsgázó eredményes gyakorlati vizsgarészt követően bocsátható az elméleti vizsgarészre.

(3) A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatainak végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a vizsgázónak a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatait is. A vizsgafeladatok közvetlen befejeztével a jegyzőkönyvet a lövészetvezető, a vizsgabizottság jelenlévő tagjai és a vizsgázó aláírja. A jegyzőkönyv egy másolati példánya a vizsgázót illeti meg.

(4) Ha a vizsgázó a vadászvizsga elméleti vizsgarészét eredménytelenül teljesíti, akkor az eredménytelen elméleti vizsgarész napját követő 1 éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehetősége van arra, hogy a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak az elméleti vizsgarészt ismételje meg.

(5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdésben meghatározottak szerint sem tudja eredményesen teljesíteni az elméleti vizsgarészt, akkor a vadászvizsga minden vizsgarészének újbóli teljesítése szükséges.

(6) Ha a vizsgázó a tanfolyam teljesítésétől számított 2 éven belül nem tesz eredményes vadászvizsgát, akkor csak a tanfolyam újbóli elvégzését követően jelentkezhet ismételten vizsgára.

5. A kiegészítő vizsgák szabályai
6. § (1) Kiegészítő vizsgára jelentkezni a Vadászkamara országos szervezeténél lehet. A kiegészítő vizsga díja a vadászvizsga díjának ötven százaléka, amelyet a Vadászkamara országos szervezete részére kell megfizetni. A befizetés tényét a vizsgán igazolni kell.

(2) A kiegészítő vizsgákat évente legalább egy alkalommal szervezi meg a Vadászkamara országos szervezete által kijelölt területi szervezet.

11. § (1) A kiegészítő vizsga vizsgabizottsága – a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – 3 főből áll. Elnöke a Vadászkamara országos szervezete által kijelölt területi szervezet titkára, tagjai a vadászati hatóság által delegált tájegységi fővadász, valamint a Vadászkamara országos szervezete által, az adott kiegészítő vizsga szakterületén jártas személyekből felkért szakember.

(2) A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga vizsgabizottságának az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túl tagja a természetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a solymászati tevékenység természetvédelmi engedélyezéséért felelős hatóság képviselője. A kiegészítő vizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről a vizsgabizottság igazolást állít ki a vizsgázó részére. A kiegészítő vizsga gyakorlati részét az 5 főből álló vizsgabizottság legalább 3 tagja előtt lehet letenni.

12. § (1) A vadászíjjal való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 2. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(2) A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 3. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(3) A magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 4. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(4) Ha a vizsgázó eredménytelen kiegészítő vizsgát tesz, a következő vizsga során a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak az eredménytelen vizsgarészt kell megismételnie.

6. A vadászvizsga és kiegészítő vizsga lefolytatásának közös szabályai
7. § (1) A Vadászkamara területi szervezete a vadászvizsga és a kiegészítő vizsga (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: vizsga) időpontjáról és helyszínéről a vizsgaidőpontot megelőzően legalább 15 nappal írásban – ideértve az elektronikus levelet is – tájékoztatja a vadászati hatóságot.

(2) A vizsgán kizárólag a vizsgázók, a vizsgabizottság tagjai és elnöke, a vizsga lebonyolításához szükséges technikai személyzet, valamint a vizsga ellenőrzését végzők lehetnek jelen.

(3) Vizsgát magyar nyelven lehet tenni.

(4) A vizsga tananyagát a 4. mellékletben meghatározott ismeretek képezik.

(5) A vizsga akkor tekinthető eredményesnek, ha a vizsgázó a számára előírt valamennyi vizsgarészt a 3. mellékletben meghatározott módon eredményesen teljesíti.

(6) A Vadászkamara összeállítja, és szükség esetén frissíti

1. a) a vizsga írásbeli kérdéseit azok helyes válaszaival,
2. b) a szóbeli kérdéseket, valamint
3. c) a vizsgán használt képanyagot.

(7) A vizsga (6) bekezdés szerinti anyagai akkor alkalmazhatók, ha azokat a vadászati hatóság a hatályos jogszabályok, valamint a vadbiológiai és vadgazdálkodási szakmai ismeretek alapján jóváhagyta.

(8) A vizsgabizottság elnökét és tagjait a megjelent vizsgázók száma alapján vizsgáztatási díj illeti meg, amely a vizsgabizottság tagjai esetében vizsgázónként az 1 főre eső vizsgadíj 10 százaléka, a bizottság elnöke esetében az 1 főre eső vizsgadíj 15 százaléka.

(9) A vizsgabizottság elnöke és tagja – a (10) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – csak felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.

(10) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott, adott kiegészítő vizsga szakterületén jártas személyekből felkért szakember legalább középfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.

14. § (1) A vizsgára jelentkezőkről, továbbá a vizsgán részt vevőkről a Vadászkamara a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatokon túl nyilvántartja
15. a) a tanfolyam teljesítéséről szóló igazolás kiállításának napját,
16. b) a vizsgát lebonyolító Vadászkamara területi szervezetének megnevezését,
17. c) a vizsga dátumát és helyszínét,
18. d) a vizsga típusát,
19. e) a vizsgára jelentkezők számát,
20. f) a vizsgára jelentkezés dátumát,
21. g) az elméleti és gyakorlati vizsgák részeinek eredményét, időpontját,
22. h) a bizonyítvány számát.

(2) Eredményes vizsga esetén a vizsgabizottság az 5. melléklet szerinti,

1. a) a vadászvizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészének eredményes teljesítését igazoló vadászvizsga bizonyítványt,
2. b) a vadászvizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről szóló igazolást vagy
3. c) a kiegészítő vizsga típusának megfelelő kiegészítő vizsga bizonyítványt

állít ki, amelyet a vizsgázó a vizsga letételét követően kézhez kap.

(3) A kiállított bizonyítvány, illetve igazolás szigorú számadású nyomtatványnak minősül.

(4) A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványokról, valamint igazolásokról a Vadászkamara területi szervezete nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Vadászvizsga Főkönyv), amely – a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatokon túl – tartalmazza a vizsga típusát és a bizonyítvány számát.

(5) A Vadászvizsga Főkönyv nyilvántartó lapját a vizsgát követően a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják. A Vadászvizsga Főkönyv nem selejtezhető.

7. Záró rendelkezések
8. § (1) Ez a rendelet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt a vadászati hatóság részére bejelentett tanfolyamra e rendeletet akkor kell alkalmazni, ha a tanfolyam e rendelet hatálybalépését követően indult.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt eredménytelen vadászvizsgát tett vizsgázónak az e rendelet hatálybalépését követő 2 hónapig van lehetősége az eredménytelen vizsga letétele szerinti Vadászkamara területi szervezeténél vizsgát tenni.

(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott tanfolyamszervezői engedélyek esetén a tanfolyamszervezőnek legkésőbb 2022. december 31-ig kell az e rendelet szerinti tanfolyam oktatójára vonatkozó feltételeknek való megfelelést a vadászati hatóság felé igazolnia.

16. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
17. §* 
18. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

A vadászvizsgát megelőző tanfolyam szervezésének engedélyezéséhez szükséges feltételek

1. A tanfolyamszervezés tárgyi feltételei:

1.1. oktatóterem,

1.2. gyakorló vadászterület, valamint lőtér, továbbá

1.3. a trófeabírálat megfelelő szintű elsajátításához szükséges trófeák (fajonként legalább 1 db trófeabírálati szempontok bemutatására alkalmas gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon és vaddisznó trófea), szemléltető ábrák, hanganyag, fotóanyag.

2. A tanfolyamszervezés engedélyezéséhez szükséges dokumentumok:

2.1. részletes képzési terv,

2.2. az 1.1. és 1.2. pontokban meghatározottak esetében az azok használatát igazoló dokumentum, valamint

2.3. a tanfolyamon oktatók nevét, valamint végzettségét és szakmai gyakorlatát igazoló dokumentumok másolata.

2. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

A vadászvizsgát megelőző tanfolyam felépítése

1. Elméleti foglalkozás

(legalább 70 óra időtartamban)

Oktatandó témakörök:

1.1. a vadászat gyakorlásának személyi és tárgyi feltételeivel,

1.2. a fegyverrel, lőszerrel, ballisztikával, optikával, valamint a vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a megfelelő szintű lőkészség elsajátításával,

1.3. a balesetvédelemmel, a lőtt sérülések ellátásával és az elsősegélynyújtással,

1.4. az emberre fokozott veszélyt jelentő vadbetegségekkel, a lőtt vad kezelésével, a vadhús felhasználásával és higiéniájával,

1.5. a vadállományt fenyegető járványos vagy nagy gazdasági kárral járó állatbetegségekkel és az ellenük való védekezés alapvető járványvédelmi ismereteivel,

1.6. a vadászható emlős- és madárfajokkal és a velük összetéveszthető védett fajokkal,

1.7. a vadászati módokkal, eszközökkel és a vadászkutyafajták használatával,

1.8. a vadgazdálkodással,

1.9. a vadgazdálkodási berendezésekkel,

1.10. a trófeabírálattal,

1.11. a természetvédelem vadászokat érintő jogi rendelkezéseivel és gyakorlati feladataival,

1.12. a vadászati hagyományokkal és kultúrával,

1.13. a vadászati igazgatás rendszerével, a hazai és nemzetközi vadászati szervezetekkel és a vadászati jog legfontosabb rendelkezéseivel, valamint

1.14. a jogszabálysértések szankciórendszerével

kapcsolatos elméleti ismeretek.

2. Gyakorlati foglalkozás

(legalább 30 óra időtartamban, legnagyobb megengedett csoportlétszám 20 fő)

2.1. elsősegélynyújtással (lőtt sérülések ellátása, vérzéscsillapítás, újraélesztés) kapcsolatos gyakorlati foglalkozás (legalább 2 óra időtartamban),

2.2. vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a lővizsgára történő felkészüléssel kapcsolatos gyakorlati foglalkozás (legalább 20 óra időtartamban), valamint

2.3. egy apróvadas és egy nagyvadas vagy egy vegyesvadas jellegű vadászterület vadgazdálkodási és vadászati berendezéseinek bemutatása, ahol a vadászat különböző módjainak ismertetése is megtörténik.

3. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

Vizsgaszabályzat

1. A VADÁSZVIZSGA

1.1. Gyakorlati vizsgarész (lővizsga)

A vadászvizsga gyakorlati vizsgarésze a sörétes és a golyós vadászfegyver biztonságos kezelésének készségszintű elsajátítását ellenőrzi. A vizsgázónak a fegyver kezelésében a jártasság szintjét kell bizonyítania.

A vizsgázónak bizonyítania kell, hogy rendelkezik a lőfegyver biztonságos és balesetmentes kezeléshez szükséges ismeretekkel. Ezt a golyós és a sörétes vadászfegyver biztonságos és eredményes kezelése során bizonyítja.

A gyakorlati vizsgarészért felelős: a lövészetvezető és a vizsgabizottság jelenlévő tagjai, akik felügyelik és minősítik a vizsgarész szakszerű lefolyását.

A feladatrészek végrehajtására a lövészetvezető ad utasítást és a vizsgabizottság tagjaival együtt értékeli is azt. A lövészetvezető közvetlen jelenlétével szavatolja a gyakorlat végrehajtásának biztonságát.

Ha a vizsgázó nem tudja technikailag végrehajtani az adott feladatrészt, nem éri el az előírt találatszámot, vagy megsérti a fegyverkezelés biztonsági szabályait, a gyakorlatot befejezi és a vizsgája eredménytelen.

1.1.1. A golyós fegyver kezelése és a lövés

A feladatot nagyvad elejtésére alkalmas, tolózáras, távcsöves, gyorsítóval ellátott és tárazható golyós lőfegyverrel kell végrehajtani. A vizsgázó a lövés során a fegyvert ülő helyzetben támaszthatja.

1. feladat: Vegye el a fegyverállványról a fegyvert.
2. feladat: Ellenőrizze, hogy nincs-e idegen anyag a fegyver csövében.

Ki kell szednie a zárdugattyút, majd vissza kell tennie.

3. feladat: Válassza ki a fegyverhez illő lőszert.

Legalább 3 különböző kaliberű lőszer közül válassza ki az adott fegyverhez illőt. A lőszerek gyári csomagolásúak lehetnek, a gyakorló fegyver kaliberét a vizsgáztató közli a vizsgázóval. (A lövészetvezető ellenőrzi, hogy a vizsgázó ismeri-e a lőszeren található jelzéseket.)

4. feladat: Foglalja el a lőállást.
5. feladat: Használja a gyorsítót a fegyveren, majd fesztelenítse azt.
6. feladat: Töltse meg a fegyvert és biztosítsa.
7. feladat: Lőjön.

A vizsgázó 1 próbalövést követően 3 lövést tesz az 50 méterre elhelyezett, a Nemzetközi Sportlövő Szövetség szabályzatában rögzített Pontlövő Pisztoly Céltáblára.

A vizsgázónak a 3 lövésből 21 köregységet kell elérnie.

8. feladat: Helyezze vissza a fegyvert az állványra.

1.1.2. A sörétes fegyver kezelése és a lövés

1. feladat: Vegye el a fegyverállványról a fegyvert.
2. feladat: Szedje szét (agy, előagy, cső) és rakja össze a billenő csövű sörétes fegyvert.
3. feladat: Válassza ki a fegyverhez a megfelelő lőszert.

Legalább 3 különböző kaliberű lőszer közül válassza ki az adott fegyverhez illőt. A lőszerek gyári csomagolásúak lehetnek, a gyakorló fegyver kaliberét a vizsgáztató közli a vizsgázóval. (A lövészetvezető ellenőrzi, hogy a vizsgázó ismeri-e a lőszeren található jelzéseket.)

4. feladat: Lőjön.

Lőfeladat skeet pályán:

A vizsgázó 15 korongra lő az alábbi lőállásokról, és legalább 6 találatot kell elérnie. A korong kérése leengedett fegyverrel indul. A vizsgázó minden korongra egy lövést adhat le. A fegyverbe csak a dublék esetén tehető 2 db lőszer.

1-es lőállás: Skeet pálya 1-es lőállás:

1. korong: nagytorony
2. korong: nagytorony
3. korong: kistorony

4-5. korong: vadász dublé, nagytorony, lövésre kistorony

2-es lőállás: Skeet pálya 4-es lőállás:

1. korong: nagytorony
2. korong: kistorony
3. korong: gurított nyúlkorong

4-5. korong: vadász dublé, gurított nyúlkorong, lövésre kistorony

3-as lőállás: Skeet pálya 7-es lőállás:

1. korong: nagytorony
2. korong: kistorony
3. korong: kistorony

4-5. korong: kistorony lövésre nagytorony

5. feladat: Helyezze vissza a fegyvert az állványra.

1.2. Elméleti vizsgarész

Az elméleti vizsgarész írásbeli és szóbeli vizsgából áll. A vadászvizsga elméleti vizsgarésze akkor eredményes, ha a vizsgázó az 1.2.1. és az 1.2.2. pontokban meghatározottakat a megjelölt vizsganapon sikeresen teljesíti.

1.2.1. Az írásbeli vizsga

1.2.1.1. Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak 50 kérdést tartalmazó tesztlapot kell kitöltenie, amire 50 perc áll rendelkezésre. A megfelelt eredményhez a vizsgázónak legalább 40 kérdésre kell helyesen válaszolnia.

1.2.1.2. A vizsgázónak 10 vadászható faj vadászati idényét kell helyesen leírnia a megfelelő jogszabályi hivatkozások lényegi részével együtt. Megfelelt a vizsgázó, ha legalább 9 vadászható faj vadászati idényét helyesen válaszolta meg.

1.2.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgát a vizsgázó az eredményes írásbeli vizsga után kezdheti meg.

1.2.2.1. A faj- és trófeaismeret felmérésére szolgáló 200 darabos képsorozatból vizsgázónként 15 darab különböző képet kell felismerni. A bemutatott képeken 8 nagyvadfajnak (5 trófeás és 3 tarvad) és 4 apróvadfajnak, továbbá 2 védett és 1 fokozottan védett állatfajnak a teljes alakos, illetve trófeás képe látható. A felismerésre és a válaszra képenként 20 másodperc áll rendelkezésre.

Megfelelt a vizsgázó, ha minden nagy- és apróvadfajt, illetve a 3 védett faj közül legalább kettőt – fokozottan védett faj tévesztése nélkül – faj szerint helyesen felismert, a trófeás vad esetében pedig 5 esetből 4 esetben helyes minősítést adott korcsoport és elejthetőség szempontjából. Abban az esetben, ha a vizsgázó védett fajt vadászható fajjal téveszt össze, nem folytathatja a szóbeli vizsgát.

1.2.2.2. A szóbeli vizsga második felében a vizsgázó 50 tételből egy tételt húz. A felkészülési idő 15 perc. Megfelelt a vizsgázó, ha a tételben szereplő összes kérdésre helyes választ adott.

2. A VADÁSZÍJJAL VALÓ VADÁSZATRA FELJOGOSÍTÓ KIEGÉSZÍTŐ VIZSGA

A vadászíjjal való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll.

2.1. Elméleti vizsgarész

2.1.1. Írásbeli vizsga

A vizsgázónak 50 kérdést tartalmazó tesztlapot kell kitöltenie, amire 50 perc áll rendelkezésére. A „megfelelt” eredményhez a vizsgázónak legalább 40 kérdésre kell helyesen válaszolnia.

2.1.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgát a vizsgázó az írásbeli vizsga eredményes teljesítése után kezdheti meg. A vizsgázó 45 tételből egy tételt húz. A felkészülési idő 15 perc. Eredményes a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó a tételben szereplő összes kérdésre helyes választ adott.

2.2. Gyakorlati vizsgarész

A gyakorlati vizsgarészt a vizsgázó az elméleti vizsgarész eredményes teljesítése után kezdheti meg.

2.2.1. Vadászlövészet íjjal

Nem bocsátható vizsgára az a vizsgázó, aki a vizsgán nem megfelelő műszaki állapotú felszerelést, vagy a testi erejét olyan mértékben meghaladó húzóerejű íjat használ, ami a veszélytelen kezelést kizárja vagy a kötelező lövésszám leadását eleve lehetetlenné teszi.

Nem folytathatja a vizsgát az a vizsgázó, aki:

1. engedély nélkül lövést ad le,
2. az íjat nem a célra tartva húzza ki, vagy
3. a csigás íjat oldógéppel történő lövés esetén úgy húzza ki, hogy ujja az elsütő billentyű előtt van.

A vizsgán legalább 222,7 N húzóerejű íjjal lehet részt venni. Az íjon minden célzást segítő felszerelés (stabilizátor, irányzék) alkalmazható, kivéve a vadászaton tiltott célzást segítő elektronikus optikai segédeszközöket. A vizsgán használt 3 darab nyílvesszőt terepheggyel kell felszerelni.

A vizsgán 8 különböző távolságban kialakított lőállásból, lőállásonként 3 nyílvesszőt kell kilőni, melyekkel a céltáblát kell eltalálni. A vizsga során megfelelő vesszőfogót kell alkalmazni, lövés csak vesszőfogó háttérrel rendelkező céltáblára adható le. A céltábla elejtési zónát képez le, ezért olyan köralak, melynek átmérője a lőállások és cél közötti távolság szerint változik. A céltábla színének jól el kell különülnie a vesszőfogó színétől.

A vizsgán a lőállások távolsága az elejtési zónát leképző céltáblától:

1. lőállás: 5 m
2. lőállás: 10 m
3. lőállás: 15 m
4. lőállás: 20 m
5. lőállás: 25 m
6. lőállás: 30 m
7. lőállás: 35 m
8. lőállás: 40 m

Az elejtési zónát leképző céltábla kör alakjának átmérője a lőállások szerint:

1-2. lőállás esetében: 7,5 cm

3-4. lőállás esetében: 15 cm

5-6. lőállás esetében: 22,5 cm

7-8. lőállás esetében: 30 cm

A nem csigás, irányzék nélküli íjjal lövők a 6. és 8. lőállásokat kihagyják, helyettük az 5. és 7. lőállásokat még egyszer teljesítik, ismét 3-3 lövést leadva.

Ha az adott lövés után a találat a körben található, akkor a vizsgázó 10 pontot kap a lövésre, ha azon kívül, akkor a vizsgázó 0 pontot kap, így miden lőállásban 30 pont szerezhető.

Értékelés:

0-100 pontig: „nem felelt meg”

110-150 pontig: „azonnal ismételhet” (ha ismétlésnél nem éri el a 160 pontot, „nem felelt meg”, ha eléri, „megfelelt”)

160-240 pontig: „megfelelt”

3. A RAGADOZÓ MADÁRRAL VALÓ VADÁSZATRA FELJOGOSÍTÓ KIEGÉSZÍTŐ VIZSGA

A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll.

3.1. Elméleti vizsgarész

3.1.1. Ragadozó (solymász) madárfajok ismerete

A hazánkban rendszeresen előforduló ragadozó madárfajok felismerését szolgáló fényképanyagból vizsgázónként 5 darab különböző képet kell megtekinteni és faj szinten felismerni. A felismerésre és a válaszra képenként 10 másodperc áll rendelkezésre. Megfelelt a vizsgázó, ha minden fajt helyesen és a rendelkezésre álló időn belül felismert.

3.1.2. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgát a vizsgázó a ragadozó (solymász) madárfaj-ismeret eredményes teljesítése után kezdheti meg.

A vizsgázónak 50 kérdést tartalmazó tesztlapot kell kitöltenie, amire 40 perc áll rendelkezésére. A „megfelelt”

eredményhez a vizsgázónak legalább 45 kérdésre kell helyesen válaszolnia.

3.1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgát a vizsgázó az írásbeli vizsga eredményes teljesítése után kezdheti meg. A vizsgázó

1. a) a ragadozó madárral való vadászatra vonatkozó 45 tételből 3 tételt,
2. b) a természetvédelmi jogra vonatkozó 18 tételből 1 tételt, valamint
3. c) a ragadozó madárfaj-ismeretre vonatkozó 16 tételből 1 tételt

húz.

A felkészülési idő 15 perc. Megfelelt a vizsgázó, ha minden tételre helyes választ adott.

3.2. Gyakorlati vizsgarész

A gyakorlati vizsgarészt a vizsgázó az elméleti vizsgarész eredményes teljesítése után kezdheti meg.

Solymász gyakorlati vizsgát csak a hatályos jogszabályokban engedélyezett ragadozó madárral lehet letenni. A gyakorlati vizsgára a vadászmadár tartását igazoló okirattal lehet jelentkezni.

A gyakorlati rész a vadászatra betanított ragadozó madár munkájának bemutatásából áll. A vizsga előtt a madarat gyűrűszáma vagy chip azonosító alapján azonosítani kell.

A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító gyakorlati vizsgára olyan terepet kell kijelölni, ahol a magas röptű és az alacsony röptű madarak is akadálytalanul repülhetnek.

A gyakorlati vizsgán az 5 főből álló vizsgabizottság legalább 3 tagja a solymász és madara alapfelszerelését, a vadászmadár fizikai állapotát, és annak gyakorlati repítését bírálja el.

3.2.1. A solymász és vadászmadara alapfelszerelése

3.2.1.1. A solymász alapfelszerelése:

– vadászias ruházat,

– solymásztarisznya, vagy solymászmellény,

– hívóhús,

– tollbábu (sólyom-féle esetén), valamint

– adó-vevő.

3.2.1.2. A vadászmadár alapfelszerelése:

– bőr béklyó (hagyományos vagy fűzőszemes), béklyó szárakkal,

– forgókarika,

– rövidpóráz,

– névtábla vagy névgyűrű,

– sólyomsapka (sólymok esetében), valamint

– csörgő.

3.2.2. A vadászmadár minősítése

− a madár tollazata ép (törött toll toldozottsága elfogadható),

− megfelelő vadászkondíció (sovány madár a vizsgából kizárandó), valamint

− a madár egészséges, sérüléstől mentes.

3.2.3. A repítési gyakorlat menete

− a solymász vadászmadarának a tartása, hordása, és a solymász vadászmadarával való viszonyának a vizsgálata,

− a repítésre minden vizsgázónak 15 perc áll a rendelkezésére (15 percen túli repítés a gyakorlati vizsga eredménytelenségét jelenti),

− sólyomfélék repítése: A leszerszámozott, adóval felszerelt sólymot a lesapkázását követően el kell engedni a solymász ökléről. A madár szabadon repül a solymász körül. Idomítottságától függően magas körzést, vagy sapka alól történő vadászati mód esetén tollbábura történő folyamatos vágást mutatnak be. A madár a gyakorlat végén tollbábura rövid időn belül behívható.

− héja és sas félék repítése: A leszerszámozott és adóval felszerelt vadászmadarat a solymász az ökléről elindítja egy természetes, vagy mesterséges beülő helyre. A vadászmadarat több kézre, vagy tollbábura való hívással behívja, esetleg szabadon követést mutat be. A madár a gyakorlat végén rövid időn belül ökölre, vagy tollbábura behívható.

4. A MAGYAR AGÁRRAL VALÓ VADÁSZATRA FELJOGOSÍTÓ KIEGÉSZÍTŐ VIZSGA

A magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll.

4.1. Elméleti vizsgarész

4.1.1. Írásbeli vizsga

A vizsgázónak 40 kérdést tartalmazó tesztlapot kell kitöltenie, amire 50 perc áll rendelkezésre. A „megfelelt” eredményhez a vizsgázónak legalább 32 kérdésre kell helyesen válaszolnia.

4.1.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgát a vizsgázó az írásbeli vizsga eredményes teljesítése után kezdheti meg.

A vizsgázó 40 tételből 2 tételt húz. A felkészülési idő 15 perc. Eredményes a szóbeli vizsga, ha a vizsgázó minden tételre helyes választ adott.

4.2. Gyakorlati vizsgarész

A gyakorlati vizsgarészt a vizsgázó az elméleti vizsgarész eredményes teljesítése után kezdheti meg.

A gyakorlati vizsgán a 3 fős vizsgabizottság a vizsgázó és az agár alapfelszerelését, az agár fizikai állapotát, a vizsgázó és az agár együttes munkáját, valamint a vizsgázó elsősegélynyújtásra és anatómiára vonatkozó ismereteit bírálja el.

A gyakorlati vizsgán nem követelmény, hogy az agár a vizsgázó tulajdona legyen.

4.2.1. A vizsgázó és az agár alapfelszerelése:

− a vizsgázó számára vadászias öltözet,

− az agár mikrochippel és érvényes veszettség elleni oltással való ellátottságát igazoló dokumentum, valamint

− az agár vezetéséhez szükséges felszerelés (póráz, eresztő szíj vagy corka, füzér, nyakörv).

4.4.2. Az agár fizikai állapota:

− a vizsgán csak sérüléstől mentes és egészséges, a vizsgára megfelelő kondícióval rendelkező agarat lehet felvezetni. Tüzelő szuka a vizsga előtt a vizsgabizottság elnökének bejelentendő, a többi vadászkutyától elkülönítve vehet részt a vizsgán.

4.2.3. A vizsgázó és az agár együttes munkájának felmérése során a cél, hogy a vizsgabizottság megbizonyosodjon arról, hogy a vizsgázó alkalmas agarásznak, ismeri az agarászathoz szükséges felszerelések használatát és agarát biztosan vezeti. Ennek érdekében a vizsgázó:

− szóban ismerteti az agár felszereléseinek funkcióját,

− bemutatja az agár felszereléseinek használatát (pórázra, füzérre, corkára vétel és azon való vezetés),

− bemutatja a műnyúl után való eresztést, és az agár megtartását,

− bemutatja a futás után pórázra vételt, valamint

− ha a terület adottságai megfelelőek, akkor a pórázon vagy a vezetéken való vezetésnél bemutatja az árkon való átkelést is (lábalás, ugrás, palló).

4.2.4. A gyakorlati vizsga további része a vizsgázó elsősegélynyújtási és anatómiai ismereteinek felmérésére szolgál. A vizsgázónak a vizsgabizottság kérésének megfelelően kell elsősegélynyújtást szemléltetnie, valamint a magyar agár fajtajegyeit, és anatómiai sajátosságait szükséges bemutatnia agara segítségével.

A gyakorlati vizsgán a vizsgázó az agarát munkán kívül köteles pórázon tartani, annak viselkedésével nem zavarhatja a vizsga menetét. Ha a vizsga során az agár engedély nélkül kerül pórázról elengedésre vagy elszabadul, akkor a gyakorlati vizsga érvénytelen.

A gyakorlati vizsgát mesterségesen kialakított körülmények között kell tartani. A vizsga területét úgy kell kijelölni, hogy a vizsgabizottság tagjai számára az belátható legyen és azon az agarak akadálytalanul futhassanak.

A gyakorlati vizsga akkor eredményes, ha a vizsgázó az agár alapfelszereléseit és használatukat ismeri, agarát magabiztosan vezeti és tartja, valamint az elsősegélynyújtásra és anatómiára vonatkozó feladatokat sikeresen teljesíti.

4. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez
5. A vadászvizsga tananyagát képező ismeretek

1.1. a vadászat gyakorlásának személyi és tárgyi feltételei,

1.2. a fegyverrel, a lőszerrel, a ballisztikával, az optikával, valamint a vadászlőfegyver biztonságos kezelésével kapcsolatos ismeretek,

1.3. a balesetvédelemmel és az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek,

1.4. az emberre fokozott veszélyt jelentő vadbetegségekkel, a lőtt vad kezelésével, a vadhús felhasználásával és higiéniájával kapcsolatos ismeretek,

1.5. a vadászható emlős és madárfajok, valamint a velük összetéveszthető védett fajok ismerete,

1.6. a vadászati módokkal, eszközökkel és a vadászkutyafajták használatával kapcsolatos tudnivalók,

1.7. a vadgazdálkodási ismeretek,

1.8. a vadgazdálkodási berendezések ismerete,

1.9. a trófeabírálat,

1.10. a természetvédelem vadászokat érintő jogi rendelkezéseinek ismerete, valamint az azokhoz kapcsolódó gyakorlati ismeretek,

1.11. a vadászati hagyományok és a vadászati kultúra ismerete,

1.12. a vadászati igazgatás rendszerére, valamint a hazai és nemzetközi vadászati szervezetekre vonatkozó ismeretek,

1.13. a vadászati jog legfontosabb rendelkezéseinek ismerete,

1.14. a jogszabálysértések szankciórendszerének ismerete, valamint

1.15. a vadállományt fenyegető járványos vagy nagy gazdasági kárral járó állatbetegségek és az ellenük való védekezés alapvető járványvédelmi ismeretei.

2. A vadászíjász kiegészítő vizsga tananyagát képező ismeretek

2.1. az íjak fejlődéstörténete,

2.2. a vadászíjak fajtái, felépítésük és a vadászíj kiválasztása,

2.3. a vadász nyílvessző,

2.4. a vadászíjász felszerelése,

2.5. célzás és lövés nappal, szürkületben, éjjel és víz alá,

2.6. az álcázás és a csendes íj,

2.7. felkészülés a vadászíjjal való vadászatra,

2.8. a nyíllövés hatása, teendők a lövés előtt és a lövés után,

2.9. apróvad vadászat,

2.10. nagyvad vadászat,

2.11. a vadászíjászat jogi szabályozása és a vadászíjász vizsga,

2.12. az állatok szervrendszerei,

2.13. általános viselkedési irányelvek,

2.14. viselkedési irányelvek a vadászatra való felkészülés során,

2.15. viselkedési irányelvek a vadászat során,

2.16. viselkedési irányelvek a vadászat után,

2.17. a biztonságos íjválasztás szempontjai,

2.18. a felszerelés biztonságtechnikai kockázatai,

2.19. alapvető biztonságtechnikai előírások az íjászvizsgán,

2.20. a reflexíjak használata,

2.21. a reflexíjak beállítása,

2.22. a csigás íjak és működésük,

2.23. az íjkar,

2.24. a középrész,

2.25. az idegkészlet, valamint

2.26. a csigás íjak beállítása.

3. A solymász kiegészítő vizsga tananyagát képező ismeretek

3.1. a solymászat fogalma,

3.2. a hazánkban solymászatra engedélyezett ragadozó madárfajok ismerete,

3.3. a solymászmadarak rendszertana és biológiája,

3.4. a ragadozó madárfajok ismerete,

3.5. a solymászat történelme,

3.6. a solymászatra vonatkozó jogszabályok,

3.7. a solymászat gyakorlata,

3.8. a solymászmadarak tartási módjai és a solymász felszerelések,

3.9. a solymászmadarak alapidomítása,

3.10. a solymászmadarak bevadászása,

3.11. a vadászat solymász madarakkal,

3.12. a solymászat kisegítő állatai,

3.13. a solymászmadarak takarmányozása, egészségvédelme és gyógyítása,

3.14. a solymászmadarak tenyésztése,

3.15. a solymász etika, valamint

3.16. a természetvédelem solymászatra vonatkozó jogi rendelkezései.

4. Az agarász kiegészítő vizsga tananyagát képező ismeretek

4.1. az agarászat története, hagyományai és annak korszakai Magyarországon,

4.2. az agarászat kulturális emlékei,

4.3. az agarászat mint vadászati tevékenység jogi szabályozása Magyarországon, valamint a magyar agárral történő vadászat személyi és tárgyi feltételei,

4.4. az ebtartás és -tenyésztés jogi szabályozása Magyarországon, valamint a magyar agár tartása a gyakorlatban,

4.5. az agarászat vadászati és vadgazdálkodási jelentősége,

4.6. az eredményes agarászat feltételei és lebonyolítása,

4.7. agarász vadászati módok: gyalogagarászat, lovasagarászat, egyéb hagyományőrző agarászati módok, valamint a környezeti adottságok és a választható agarászati mód kapcsolata,

4.8. a magyar agárral vadászható vadfajokra alkalmazható vadászati módok,

4.9. a magyar agárral vadászható vadfajok alapvető biológiája és etológiája,

4.10. az agarászatra szánt kölyökagár kiválasztása, felnevelése, vadászati alkalmassági vizsgára történő felkészítése és annak követelményei,

4.11. a magyar agár felkészítése a vadászatra,

4.12. az agarászat szerepe a magyar agár fajta tulajdonságainak (külső és belső) megőrzésében, az agár anatómiájának és használatának összefüggései, valamint a magyar agár használati lehetőségei napjainkban,

4.13. alapvető tenyésztési ismeretek, a tenyésztés és a munkateljesítmény kapcsolata és alapvető genetikai ismeretek,

4.14. a hagyományos agarász felszerelések és azok használata és szakkifejezések,

4.15. etika a vadászaton és a mindennapokban,

4.16. állat- és balesetvédelem az agarászaton és a mindennapokban, valamint

4.17. környezet-, természet- és vadvédelem az agarászaton és a mindennapokban.

5. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez
6. A vadászvizsga bizonyítvány kötelező adattartalma

1.1. A bizonyítvány adattartalma:

1.1.1. a Vadászkamara bizonyítványt kiállító területi szervezetének elnevezése,

1.1.2. a bizonyítvány sorszáma,

1.1.3. a bizonyítvány kiállításának helye és dátuma, valamint

1.1.4. a bizonyítványon fel kell tüntetni:

„Vadászvizsga Bizonyítvány”

„vadászjegy kiváltására jogosít”

1.2. A bizonyítvány kiadását megalapozó körülmény feltüntetése:

1.2.1. a vadászvizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészét teljesítette, vagy

1.2.2. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 8. számú mellékletben meghatározott közép- vagy felsőfokú képzettséggel rendelkezik, és a 3. melléklet 1.2. pontjában meghatározott, a fegyverismeretre vonatkozó elméleti és a 3. melléklet 1.1. pontjában meghatározott, a fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati vizsgát teljesítette.

1.3. A vizsgázó adatai:

1.3.1. neve,

1.3.2. anyja neve,

1.3.3. születési helye és ideje, valamint

1.3.4. lakóhelye.

1.4. A vizsgabizottság adatai:

1.4.1. a vizsgabizottság elnökének aláírása,

1.4.2. a vizsgabizottság tagjainak aláírása, valamint

1.4.3. a kiadmány hiteléül szolgáló bélyegző lenyomata.

2. A vadászvizsga elméleti vizsgarészének sikeres teljesítéséről szóló igazolás kötelező adattartalma

2.1. Az igazolás adattartalma:

2.1.1. a Vadászkamara igazolást kiállító területi szervezetének elnevezése,

2.1.2. az igazolás sorszáma,

2.1.3. az igazolás kiállításának helye és dátuma, valamint

2.1.4. az igazolás a következő szöveget tartalmazza:

„Vadászvizsga elméleti vizsgarészének teljesítéséről szóló igazolás”

„vadászjegy kiváltására kizárólag kiegészítő vizsga bizonyítvány bemutatása mellett jogosít”

„vadászlőfegyver megszerzésére és tartására nem jogosít”

2.2. Az igazolás kiadását megalapozó körülmény feltüntetése:

2.2.1. a vadászvizsga elméleti vizsgarészét teljesítette, vagy

2.2.2. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 8. számú mellékletben meghatározott közép- vagy felsőfokú képzettséggel rendelkezik, és a 3. melléklet 1.2. pontjában meghatározott, a fegyverismeretre vonatkozó elméleti vizsgát teljesítette.

2.3. A vizsgázó adatai:

2.3.1. neve,

2.3.2. anyja neve,

2.3.3. születési helye és ideje, valamint

2.3.4. lakóhelye.

2.4. A vizsgabizottság adatai:

2.4.1. a vizsgabizottság elnökének aláírása,

2.4.2. a vizsgabizottság tagjainak aláírása, valamint

2.4.3. a kiadmány hiteléül szolgáló bélyegző lenyomata.

3. A kiegészítő vizsga bizonyítvány kötelező adattartalma

3.1. A bizonyítvány adattartalma:

3.1.1. a Vadászkamara bizonyítványt kiállító területi szervezetének elnevezése,

3.1.2. a bizonyítvány sorszáma,

3.1.3. a bizonyítvány kiállításának helye és dátuma, valamint

3.1.4. a bizonyítvány a következő szöveget tartalmazza:

„Kiegészítő Vizsga Bizonyítvány”

„vadászjegy kiváltására kizárólag a Vadászvizsga Bizonyítvány vagy a Vadászvizsga elméleti vizsgarészének sikeres teljesítéséről szóló igazolás bemutatása mellett jogosít”

„vadászlőfegyver megszerzésére és tartására nem jogosít”

3.2. A bizonyítvány kiadását megalapozó körülmény feltüntetése:

− Vadászvizsga Bizonyítvánnyal vagy Vadászvizsga elméleti vizsgarészének sikeres teljesítéséről szóló igazolással rendelkező és vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgát tett.

3.3. A vizsgázó adatai:

3.3.1. neve,

3.3.2. anyja neve,

3.3.3. születési helye és ideje, valamint

3.3.4. lakóhelye.

3.4. A vizsgabizottság adatai:

3.4.1. a vizsgabizottság elnökének aláírása,

3.4.2. a vizsgabizottság tagjainak aláírása, valamint

3.4.3. a kiadmány hiteléül szolgáló bélyegző leny

A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet kimondja, hogy vadászlőfegyver tartásához nem a rendőrhatóság előtt kell hatósági vizsgát tenni. E rendelet eltérő rendelkezése hiányában hosszú lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát az elméleti és gyakorlati részből álló, az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt vizsgabizottsági tag részvételével tartott Állami Vadászvizsga helyettesíti.

 évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről. Ide kattintva elérhető!

2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)^* 

(2) ^*  Törvény eltérő rendelkezésének hiányában e törvény

1. a) hatálya nem terjed ki
2. aa) a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
3. ab) a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervek,
4. ac) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
5. ad)^* a rendvédelmi szervek,
6. ae) a fegyveres biztonsági őrség,
7. af)^* az Országgyűlési Őrség,
8. ag)^* a rendészeti, illetve katonai képzést folytató felsőoktatási intézmény

által jogszerűen birtokolt lőfegyverekre, lőszerekre és egyéb fegyverekre, valamint ezeknek a felsorolt szervek által történő megszerzésére és az általuk üzemeltetett lőterekre,

1. b) rendelkezései nem alkalmazandók a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvényben haditechnikai termékként meghatározott eszközök tekintetében a hadiipari tevékenység végzéséhez szükséges engedély alapján végzett tevékenységek hatósági engedélyezésére.
2. § E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:^* 
3. automata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőszerkezet egyszeri működtetésével egynél több lövést képes leadni;
4. áthatoló (páncéltörő) lőszer: olyan lőszer, amelynél a lövedéket köpeny burkolja és páncéltörő (áthatoló) kemény maggal rendelkezik, ideértve a nem páncéltörő rendeltetésű acélmagvas lőszereket is;
5. egylövetű lőfegyver: tölténytár nélküli lőfegyver, amelynek töltényűrjébe vagy a csőfar töltőnyílásába, illetve csőtorkolatán keresztül a csövébe minden lövés leadása előtt külön be kell helyezni a lőszert vagy lőszer alkatrészeket;
6. ^* elöltöltő fegyver: az olyan egylövetű- vagy ismétlőfegyver, amelynél a lőport és a lövedéket kizárólag a csőtorkolat irányából lehet a csőbe vagy a forgódobba betölteni, rendeltetésszerűen fekete lőporral vagy gyárilag a fekete lőpor kiváltására készült lőporral és hozzávaló csappantyúval működtethető;
7. expanzív (kiterjedő) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke üreges csúcsú vagy lövedéke a köpenytől eltekintve nem egy darabból áll;
8. félautomata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri működtetésével csak egy lövést képes leadni;
9. ^* flóbert rövid lőfegyver: olyan peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyver, melynek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb, kizárólag flóberttöltény működtetésére alkalmas és a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelve szerint a „B” engedélyköteles kategóriába tartozik;
10. flóberttöltény: olyan egybeszerelt töltény, melyet gyúelegyes töltényhüvelyből és lövedékből szereltek össze, lőport nem tartalmaz és hüvelyhossza nem haladja meg a 10,5 millimétert;
11. gyújtólövedéket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke olyan vegyi anyagot tartalmaz, amely a levegővel történő érintkezéskor vagy becsapódáskor lángra lobban;
12. hangtompító: lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére szolgáló, a fegyvercsőre vagy annak torkolatára felszerelhető eszköz;
13. ^* hatástalanított lőfegyver: a lőszer, illetve lövedék kilövésére a jogszabályban meghatározott vagy az azzal egyenértékű biztonsági szintet garantáló módon a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 bizottsági rendelet (a továbbiakban: Bizottsági Rendelet) kötelező alkalmazását megelőzően véglegesen alkalmatlanná tett tűzfegyver;
14. ^* hosszú lőfegyver: a rövid lőfegyvernek nem minősülő lőfegyver;
15. ismétlő lőfegyver: olyan lőfegyver, amelyet úgy terveztek és alakítottak ki, hogy minden lövés leadása után tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi működtetésével tölthető újra;
16. légfegyver: a 15 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú festéklövő fegyver kivételével a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver;
17. leváló köpenyes lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke űrméret alatti, és a fegyvercsőben való megvezetését - esetenként a lőporgázok hajtóerejének átadását is - valamilyen, a lövedékre szerelt alkatrész végzi, amely úgy lett kialakítva, hogy a cső elhagyását követően a lövedékről - annak a célba csapódását megelőzően - leváljon;
18. lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki;
19. lőfegyverjavítás: a rendeltetésszerű használatnak meg nem felelő lőfegyver fegyverrészének ugyanolyan alkatrészre történő kicserélése, a lőfegyver irányzékán - a rendeltetés szerinti beállítás, illetve a tartozékok rendeltetésszerű, a körülményekhez igazodó cseréje kivételével - végrehajtott módosítás, továbbá a lőfegyver működőképességének helyreállítása;
20. ^* lőfegyver-kereskedő: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki (amely) kereskedelmi vagy egyéb üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben lőfegyver-, lőfegyverdarab-, lőszer-, illetve lőszerelemgyártás, kereskedelem, közvetítő kereskedelem, csere, bérbeadás, javítás, hatástalanítás vagy átalakítás területén végzi;
21. ^* forgalmazás: lőfegyver, lőszer, illetve egyéb fegyver tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és közvetítő kereskedelmi tevékenységet is;
22. lőfegyver- és lőszerkészítés (a továbbiakban: gyártás): lőfegyver, lőszer, lőfegyverdarab, flóberttöltény és lőszeralkatrész elkészítése, az elkészített alkatrészek készre szerelése, valamint a lőfegyver olyan megmunkálása, amely azt az eredetitől eltérő kaliberjelű lőszer használatára teszi alkalmassá;^* 
23. lőfegyvertartás: a birtoklás, a viselés és a tárolás;
24. lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz;
25. lőszeralkatrész (lőszerelem): lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek;
26. muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer;
27. nyomjelző (fényjelző) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke a röppályát láthatóvá tevő, meggyulladó anyagot is tartalmaz;
28. ^* 
29. robbanó lövedékeket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke becsapódáskor felrobbanó töltetet tartalmaz;
30. rövid lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert;
31. ^* tűzfegyver: az 1. mellékletben meghatározott
32. a) „A” vagy „B” kategóriába tartozó olyan - vagy olyanná átalakítható - kézifegyver, amelynek csövéből gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék lőhető ki, ideértve a szilárd anyagú lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére átalakítható fegyvert is, kivéve, ha
33. aa) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy rendeltetésszerűen csak e célokra használható, vagy
34. ab) e törvény alapján hatástalanított lőfegyvernek vagy muzeális fegyvernek minősül,
35. b) „A” vagy „B” kategóriába tartozó színházi tűzfegyver,
36. c) „A”, „B” vagy „C” kategóriába tartozó olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, feltéve, hogy e törvény alapján nem minősül gáz- és riasztófegyvernek, valamint
37. d) „C” kategóriába tartozó, a lőszer, illetve lövedék kilövésére a Bizottsági Rendelet I. MELLÉKLETÉBEN meghatározott követelményeknek megfelelő módon véglegesen alkalmatlanná tett tűzfegyver;
38. ^* tűzfegyver fődarab (lőfegyverdarab): a fegyvercső, a váltócső, a betétcső, a forgódob, az ezeket egybefoglaló tokszerkezet, a zár vagy zárszerkezet, valamint a szán; a tűzfegyver fődarab abba a tűzfegyver-kategóriába tartozik, amelyre felszerelték vagy amelyhez gyártották;
39. ^* festéklövő fegyver: olyan sűrített levegő vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával működő eszköz, melynek csövéből 15 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki festéklövedék;
40. ^* gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, feltéve, hogy
41. a) e törvény alapján nem minősül színházi tűzfegyvernek,
42. b) nem rendelkezik saját töltényűrrel, vagy
43. c) - a saját töltényűrrel rendelkező darabok esetében -
44. ca) viselését a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerint engedélyezték,
45. cb)  január 1. napját megelőzően gáz- és riasztófegyverként jogszerűen forgalomba hozták, vagy
46. cc) megfelel a 2. mellékletben meghatározott követelményeknek;
47. ^* gáztöltény: olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz;
48. ^* riasztótöltény: az a lövedékkel nem rendelkező, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények körében nevesíti;
49. ^* színházi tűzfegyver: a kifejezetten vaktöltény működtetésére készült, az 1. mellékletben meghatározott „A” vagy „B” kategóriába tartozó tűzfegyver, amelynek csövét (forgódobját) úgy alakították át, hogy az a fegyverhez eredetileg használható lőszer befogadására nem alkalmas, illetve a csőben elhelyezett szűkítések megakadályozzák űrméretes lövedékek kilövését, továbbá a rendeltetésszerűen csak gáztöltény vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmatlan olyan eszköz, amelynek a színházi fegyverként történő tartását engedélyezték vagy amelyet színházi és hagyományőrző használati célra kívánnak használni;
50. ^* átadás: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt vagy a jogszabályban e célból kijelölt eszköz a tartására jogosult felügyelete alól kikerül;
51. ^* átengedés: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt vagy a jogszabályban e célból kijelölt eszközt a tartására jogosult felügyelete alatt használják vagy birtokolják;
52. ^* fegyver: a lőfegyver, a gáz- és riasztófegyver, a légfegyver, a festéklövő fegyver, a muzeális fegyver, valamint a színházi lőfegyver;
53. ^* festéklövedék: a festéklövő fegyverekhez használatos, becsapódáskor felrepedő burokban folyékony festékanyagot tartalmazó, 5 grammot nem meghaladó tömegű, 12 mm-nél nagyobb átmérőjű lövedék;
54. ^* fegyverviselés: fegyvernek a természetes személy testén, illetve a testén lévő ruházatán rejtett vagy nyílt módon történő elhelyezése;
55. ^* lőfegyver behozatala, kivitele, átszállítása: a lőfegyver átvitele Magyarország államhatárán;
56. ^* lőfegyver jellege: sörétes lőfegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lőfegyver (huzagolt hosszú), maroklőfegyver (rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyver;
57. ^* lőfegyvertartási cél: az önvédelem, a munkavégzés, a filmgyártás, a színházi és hagyományőrző használat, a céllövészet, az oktatás, a sportlövészet, a személy- és vagyonvédelem, valamint a vadászat;
58. ^* házilagos lőszerszerelés és -újratöltés: lőszer saját felhasználás céljára történő házilagos gyártása (lőszerelemekből és egyéb alkatrészekből történő összeszerelése), amelyre a lőszergyártástól eltérő szabályok vonatkoznak;
59. ^* sportlőfegyver: az országos sportági szakszövetség versenyszabályzatában meghatározott, sportlövészeti célra használható lőfegyver;
60. ^* vadászlőfegyver: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény szerint vadászatra használható lőfegyver;
61. ^* vaktöltény: az a lövedékkel nem rendelkező, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények vagy az ipari lövőkészülékek hüvelytöltényei körében nem nevesíti;
62. ^* alkategória: a tűzfegyvereknek és a lőszereknek az e törvény szerinti „A”, „B” vagy „C” kategórián belüli - az 1. mellékletben foglalt számozás, illetve egyéb jelölés segítségével meghatározott - besorolása;
63. ^* a tűzfegyver kategóriájának, illetve alkategóriájának a megváltozását eredményező átalakítás: olyan tevékenység, amelynek az eredményeként a tűzfegyvernek a kizárólag az 1. melléklet szerinti valamely kategóriára, illetve alkategóriára jellemző tulajdonsága a kizárólag az 1. melléklet szerinti valamely másik kategóriára, illetve alkategóriára jellemző tulajdonságra változik;
64. ^* egyedi jóváhagyást igénylő lőfegyver: az a lőfegyver, amelynek az engedély nélküli megszerzését és tartását, illetve amelyre nézve az adott tevékenység engedély nélküli végzését e törvény kizárja;
65. ^* működőképes lőfegyver: a 16. pontban meghatározott légfegyver, valamint a 29. pont b)-d) alpontjában meghatározott tűzfegyver kivételével a tűzfegyver.

A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI

3. §^* (1) A rendőrség által kiadott engedély szükséges:
4. a) a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához és a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez,
5. b)^* a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáztöltény, a riasztótöltény, a vaktöltény, a légfegyver, a lőszerelem gyártásához, javításához, forgalmazásához,
6. c)^* az „A”, illetve a „B” kategóriába tartozó tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a lőszer, a lőszerelem és a hangtompító
7. ca) tartásához, továbbá
8. cb) az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításához,
9. d) a gáz- és riasztófegyver viseléséhez,
10. e)^* a muzeális fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához, sportlövészeti célú használatához, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához,
11. f) a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez, valamint lövészetvezetői tevékenység végzéséhez.

(2) ^*  Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eszköz - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg. A rendőrség az engedélyt visszavonja, ha a jogosult az abban meghatározott eszközt az engedély kiállításától számított 90 napon belül nem szerzi meg.

(2a) ^*  A 3/A. § (6) bekezdése alapján kiadott engedély az abban meghatározott tűzfegyver adásvétel útján történő megszerzésére nem jogosít.

(3) ^*  Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet az engedélyben nem szereplő - az engedélyben meghatározott célra rendelt és az adott célra jogszerűen tartható - tűzfegyvert, lőfegyverdarabot, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvert, lőszerelemet és hangtompítót, valamint a jogszerűen tartott működőképes lőfegyverhez használható lőszert az engedély birtokában szerezheti meg. A jogszerűen tartott működőképes lőfegyverhez használható lőszer megszerzéséhez a lőfegyvernek a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba történő bejegyzése szükséges. Filmgyártási célra tartott lőfegyverhez, valamint a 2. § 29. pont b)-d) alpontjában meghatározott tűzfegyverhez lőszer nem szerezhető meg. A központi gyújtású félautomata tűzfegyverhez való, 20 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet, illetve a hosszú tűzfegyverhez való, 10 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet kizárólag az ilyen tűzfegyver tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg.

(3a) Lőfegyver filmgyártási célra történő tartása kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet részére engedélyezhető. A filmgyártási célú lőfegyver tartására jogosult szervezet vaktöltény gyártására jogosult tagja az engedélyezett fegyverhez tartozó vaktöltényt külön engedély nélkül készíthet.

(4) ^* 

(5) Lőfegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába történő - nem kereskedelmi vagy elidegenítési célú - kiviteléhez a rendőrség által kiadott európai lőfegyvertartási engedély szükséges. Európai lőfegyvertartási engedély a lőfegyver tartására jogosult természetes személynek adható.

(6) Ha az Európai Unió valamely tagállama a magyar hatóságot azért keresi meg, mert attól magyarországi lakóhellyel rendelkező személy a megkereső tagállamban „B” kategóriába tartozó tűzfegyver tartására kér engedélyt, hatóságként a rendőrség jár el.

(7) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedélyt - valamint az engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt - a kérelmező természetes személy személyesen, a kérelmező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kereskedelmi meghatalmazottja útján veheti át.

3/A. § ^*  (1) ^*  E törvény eltérő rendelkezése hiányában a 3. §-ban meghatározott engedély abban az esetben adható meg, ha az engedélyt kérelmező természetes személy a fegyvertartáshoz, illetve a fegyver jogszerű használatához - a házilagos lőszerszerelés és -újratöltés esetén az e tevékenységhez - szükséges elméleti és jártassági követelményként jogszabályban meghatározott feltételeket teljesítette, valamint, ha az engedélyt kérelmező természetes személy, jogi személy esetén annak vezető tisztségviselője vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető

1. a) tizennyolcadik életévét betöltötte és
2. b) cselekvőképes.

(2) A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható, illetve hosszabbítható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy ^* 

1. a) büntetett előéletű;
2. b)^* büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította
3. ba)^* a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(4) és (6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, emberkereskedelem, 174/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 175. § (3) bekezdés g) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, 175/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti emberrablás, illetve 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 176/A. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, 218. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, 242/B. § (3) bekezdése szerinti hatóság eljárásának megzavarása, 259. § (1)-(3) bekezdése szerinti közveszélyokozás, 260. § (2) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, 266/B. § (2) bekezdés első fordulata szerinti állatkínzás, 271. § (3) bekezdése szerinti garázdaság, 273. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, rablás, 322. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 324. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 327. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja, (4) és (5) bekezdése szerinti szökés, 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 363. § (1) bekezdés b) pontja szerinti harckészültség veszélyeztetése elkövetése miatt,
4. bb)^* a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, XIV. Fejezetében meghatározott háborús bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 164. § (3)-(6) és (8) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, 190. § (2) bekezdés c) pontja szerinti emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, 194. § (2) bekezdés e) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális erőszak, 200. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kerítés, 216. § (3) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 221. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 222. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, orvvadászat, orvhalászat, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés, XXIV. Fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, 279. § (3) bekezdése szerinti hatósági eljárás megzavarása, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, 322. § (1)-(3) bekezdése szerinti közveszély okozása, 323. § (2) bekezdés a)-b) pontja vagy (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, 327. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés, 339. § (2) bekezdése szerinti garázdaság, 353. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, 368. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, rablás, 366. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 371. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 380. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 434. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti szökés, 445. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 454. § (1) bekezdés b) pontja szerinti készenlét fokozásának veszélyeztetése elkövetése miatt, vagy
5. bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltáig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított négy évig,

1. c)^* a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
2. d)^* szabálysértési felelősségét polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés, lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 169. § (2) bekezdés a) pontja szerinti rendzavarás, közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése, számszeríj, szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés vagy jogosulatlan vadászat elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen megállapította, a határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapig,
3. e)^* az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, a kérelemmel összefüggő valós adatot elhallgat vagy a fegyverre, lőszerre (töltényre) lőszerelemre, lőtérre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségét súlyosan megszegi, a kérelem benyújtását vagy - ha ezen ok miatt az engedély visszavonása iránt eljárás indul - az engedély visszavonásáról szóló döntés véglegessé válását követő hat hónapig.

(3) ^* 

(4) A rendőrség hatósági ellenőrzése során a (2) bekezdésben meghatározott körülmények fennállását legalább évente egy alkalommal vizsgálja. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség

1. a) a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján a (2) bekezdés a)-c) pontjában,
2. b)^* a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából a szabálysértési nyilvántartásból a (2) bekezdés d) pontjában

meghatározott körülményre vonatkozó adatokat átveszi és kezeli.

(5) ^*  A (4) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a rendőrség

3. a)^* a 3. §-ban meghatározott engedély megadása iránti eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig,
4. b)^* a 3. §-ban meghatározott engedély megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig

kezeli.

(6) ^*  A 22 Short, 22 Long Rifle kaliberjelű sportlőfegyver tartását a rendőrség a tizenhatodik életévét betöltött sportlövő (a továbbiakban: sportlövő) részére - a törvényes képviselő hozzájárulásával - engedélyezi, ha a lőfegyver, lőszer tárolásának a jogszabályban meghatározott feltételei biztosítottak

1. a) a sportlövővel egy háztartásban élő, az általa tartott sportlőfegyverrel azonos kategóriájú lőfegyver tartására jogosult nagykorú személynél, vagy
2. b) a 3/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti azon sportegyesületnél, amelynek a sportlövő tagja.

3/B. § ^*  (1) ^*  Eltérő rendelkezés hiányában a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver tartása céllövészetre

1. a) a (2) bekezdésben meghatározott kérelmezőnek abban az esetben engedélyezhető, ha
2. aa) jogi személy szervezet kérelmező esetén annak vezető tisztségviselője,
3. ab) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmező esetén a tevékenységért felelős vezető,
4. b) annak a természetes személynek engedélyezhető, aki

megfelel a 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek, és akivel szemben nem áll fenn a 3/A. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott körülmény.

(2) ^*  Az (1) bekezdésben meghatározott engedély az alábbi szervezeteknek adható meg:

1. a) sportlövészet folytatása céljából nyilvántartásba vett sportegyesület, ha az országos sportági szakszövetség a szövetségi tagságot igazolja,
2. b) olyan szervezet, amely sportcélra, oktatásra vagy az adott típusú és kaliberjelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lőtérszabályzattal, vagy ilyen lőtér bérleti szerződésével rendelkezik,
3. c) a polgári célra felhasználható lőfegyverek, lőszerek és hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára, valamint lőfegyverek és lőszerek hatástalanítására jogosult szervezet,
4. d) olyan szervezet, amely lőszer gyártására jogosító engedéllyel rendelkezik,
5. e) olyan szervezet, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszerűen őrzi, mások életét, testi épségét hivatásszerűen védi, valamint
6. f) olyan szervezet, amelynek tevékenységei között a lőoktatás szerepel.

(3) ^*  Gáz- és riasztófegyver viselése kizárólag önvédelmi célra engedélyezhető, annak a természetes személynek, aki megfelel a 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek, és akivel szemben nem áll fenn a 3/A. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott körülmény.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott engedély kiadására irányuló eljárásban ^* 

1. a)^* a 3/A. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülménnyel kapcsolatos igazolásra a 3/A. § (5) bekezdésében,
2. b) a hatósági ellenőrzésre a 3/A. § (4) és (5) bekezdésében

foglaltakat kell alkalmazni.

3/C. § ^*  (1) ^*  A lőfegyver színházi és hagyományőrző használati célú tartására jogosító engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személyt bízzon meg.

(2) ^*  A színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy

1. a) tizennyolcadik életévét betöltött,
2. b) cselekvőképes és
3. c) büntetlen előéletű

személy lehet.

(3) ^*  A színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt személyt az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg - ha az engedéllyel rendelkező a színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős új személyt kíván megbízni, e megbízásra irányuló jogviszony létesítését harminc nappal megelőzően - a rendőrségnek be kell jelenteni.

(4) ^* 

(5) ^*  A rendőrség hatósági ellenőrzés során legalább évente egy alkalommal vizsgálja azt is, hogy a színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség a büntetlen előélet ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján adatot vesz át és kezel.

(6) ^* 

(7) ^*  Ha az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetett előéletű, erről a tényről haladéktalanul értesíti a lőfegyver színházi és hagyományőrző használati célú tartására jogosító engedéllyel rendelkezőt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy e megbízatására irányuló jogviszonyát szüntesse meg, és a megszüntetés tényéről - a színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személy bejelentésével egyidejűleg - a rendőrséget értesítse.

(8) ^*  Ha a lőfegyver színházi és hagyományőrző használati célú tartására jogosító engedéllyel rendelkező a (7) bekezdés szerinti értesítési és bejelentési kötelezettségének a rendőrség (7) bekezdés szerinti értesítésének kézbesítésétől számított harminc napon belül nem tesz eleget, a rendőrség az engedélyt visszavonja.

4. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:

Hirdetés

1. a) az „A” kategóriába tartozó tűzfegyver vagy lőszer;
2. b) az automata lőfegyver;
3. c) a hangtompító;
4. d) külső formájában automata szerkezetű lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver;
5. e) huzagolt csövű lőfegyverhez való leváló köpenyes lövedékkel szerelt lőszer

tartása, valamint lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék lőfegyverre történő felszerelése. ^* 

(2) ^*  Nem engedélyezhető olyan lőfegyver, lőszer tartása, amelynek használatát arra a célra, amelyre kérelmezték, más jogszabály tiltja.

4/A. § ^*  (1) ^*  A 3. § (1) bekezdését a lőfegyvernek, a festéklövő fegyvernek, a gáz- és riasztófegyvernek, a légfegyvernek, a muzeális lőszer kivételével a lőszernek, a flóberttölténynek, a gáz- és riasztótölténynek, valamint a lőszerelemnek a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő javítására, forgalmazására is alkalmazni kell.

(2) ^*  A 3. § (1) bekezdését a lőfegyvernek, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvernek, a lőszernek és a hangtompítónak a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő exportjára, importjára, transzferére is alkalmazni kell.

(3) ^*  A 3. § (1) bekezdését a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő lövészet-vezetői tevékenységére is alkalmazni kell.

4/B. § ^* 

4/C. § ^*  A 3. § (1) bekezdése szerinti közigazagtási hatósági ügyben hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.

4/D. § ^*  A 3. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyben, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzés során a hatóság a helyszíni szemlét - ha ez a közbiztonság, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti védelmi és biztonsági érdek védelme, a közrend védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból szükséges, - a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.

4/E. § ^*  A 3. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági üggyel összefüggésben zár alá vett dolog nem adható ki annak, aki nem rendelkezik a tartásához szükséges, illetve a birtoklására jogosító hatósági engedéllyel.

A BEJELENTÉS SZABÁLYAI ^* 

4/F. § ^*  Az 1. melléklet szerinti „C” kategóriába tartozó tűzfegyvert tartó személy vagy szervezet, illetve az ezek képviseletére jogosult köteles bejelenteni a rendőrség számára a tűzfegyverrel összefüggésben az e törvény alapján a lőfegyverek központi nyilvántartásában nyilvántartandó - általa a bejelentés megtételének az időpontjában ismert - adatokat.

A TŰZFEGYVER KATEGÓRIÁJÁNAK, ILLETVE ALKATEGÓRIÁJÁNAK A MEGVÁLTOZÁSÁT EREDMÉNYEZŐ ÁTALAKÍTÁS SZABÁLYAI ^* 

4/G. § ^*  (1) A tűzfegyver kategóriájának, illetve alkategóriájának a megváltozását eredményező átalakítást a lőfegyver gyártására, illetve javítására jogosult végezhet.

(2) Jogszabály az (1) bekezdésben meghatározott körbe tartozó adatoknak a lőfegyverek központi nyilvántartásába elektronikus úton történő továbbítását kötelezővé teheti, illetve előírhatja, hogy az átalakítást kizárólag az elektronikus úton történő adattovábbításhoz meghatározott technikai feltételekkel rendelkező végezheti.

A LŐFEGYVER, ILLETVE A LŐSZER MEGSEMMISÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI ^* 

4/H. § ^*  (1) A lőfegyver, illetve a lőszer - miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - a rendőrség erről szóló döntése alapján semmisíthető meg, kizárólag abban az esetben, ha

1. a) a megsemmisítéshez a tulajdonos hozzájárult,
2. b) a tulajdonos ismeretlen, és kilétének a megállapítására a továbbiakban sincs kilátás, vagy
3. c) a megsemmisítést jogszabály kötelezővé, illetve lehetővé teszi.

(2) Jogszabály az (1) bekezdésben meghatározott körbe tartozó adatoknak a lőfegyverek központi nyilvántartásába elektronikus úton történő továbbítását kötelezővé teheti, illetve előírhatja, hogy a megsemmisítést kizárólag az elektronikus úton történő adattovábbításhoz meghatározott technikai feltételekkel rendelkező végezheti.

AZ ADATKEZELÉS SZABÁLYAI

5. § (1)^* A lőfegyverek központi nyilvántartását a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározottak szerint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve kezeli.

(2) ^*  Az erre a feladatra kormányrendeletben kijelölt rendőrségi szerv központi nyilvántartást vezet

1. a) a rendőrség által kiadott engedélyekről és az engedéllyel rendelkezőkről - az engedély érvényességi idejének a lejártától számított húsz évig, tűzfegyver, illetve tűzfegyver fődarab tartására jogosító engedély esetében az engedélyben megjelölt eszköz megsemmisítésének az időpontjától számított harminc évig - a következő adattartalommal:
2. aa) az engedély érvényességi ideje és száma,
3. ab) a lőfegyver, lőszer tartására jogosító engedélybe bejegyzett jogosult, a lőfegyver, lőszer forgalmazásakor a forgalmazás időpontja, valamint a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő, az engedéllyel rendelkező jogi személy vezető tisztségviselői, egyéb szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető és a szervezet lőfegyverét, lőszerét ténylegesen birtokló személy
4. természetes személyazonosító adatai,
5. állampolgársága,
6. lakóhelye,
7. személyazonosságának az igazolására alkalmas igazolvány száma, továbbá
8. szervezet esetében a cégszerű megnevezésben szereplő - annak hiányában az azonosításhoz szükséges - adatok,
9. ac) az engedéllyel rendelkező személy egészségi alkalmasságának időtartama,
10. ad) a nyilvántartásba vett
11. lőfegyver fajtája (tűzfegyver vagy légfegyver),
12. lőfegyver típusa,
13. lőfegyver gyártója,
14. lőfegyver gyártási száma,
15. lőfegyver kaliberjele,
16. tűzfegyver eredeti és - ennek változása esetén - megváltozott kategóriájának és alkategóriájának betűjele, valamint száma (az 1-6. pontban foglaltak a továbbiakban együtt: a lőfegyver azonosító adatai),
17. tűzfegyver vonatkozásában a tűzfegyver kategóriájának, illetve alkategóriájának a megváltozását eredményező átalakítás időpontja, továbbá
18. lőfegyver műszaki érvényességének időtartama,
19. ae) a tűzfegyver fődarab e törvény szerinti megnevezése, gyártási száma, valamint - ha a tűzfegyver fődarab tűzfegyverbe került beépítésre, - a tűzfegyver ad) alpontban meghatározott adatai,
20. af) a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatok,
21. b) a gyártó által gyártott és raktározott
22. ba) a bb) alpont hatálya alá nem tartozó lőfegyverről - a gyártásra jogosító engedély érvényességi idejének lejártától számított húsz évig - az a) pont ad) alpontjában meghatározott adattartalommal, a lőfegyver műszaki érvényességének kivételével,
23. bb) tűzfegyverről és tűzfegyver fődarabról - a megsemmisítésének az időpontjától számított harminc évig - az a) pont ad) és ae) alpontjában meghatározott adattartalommal, a tűzfegyver műszaki érvényességének a kivételével, továbbá
24. bc) lőszerről - a gyártásra jogosító engedély érvényességi idejének a lejártától számított húsz évig - az a) pont af) alpontjában meghatározott adattartalommal,
25. c) a „C” kategóriába tartozó tűzfegyverről - a megsemmisítésének az időpontjától számított harminc évig - a következő adattartalommal:
26. ca) a tűzfegyvert tartó természetes személy természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelye és a személyazonosságának igazolására alkalmas igazolvány száma,
27. cb) a tűzfegyvert tartó szervezet cégszerű megnevezése, kereskedelmi meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelye és a személyazonosságának igazolására alkalmas igazolvány száma,
28. cc) - a műszaki érvényesség időtartamának kivételével - a tűzfegyvernek az a) pont ad) alpontjában meghatározott adatai vagy az ezen adatok bármelyikének a hiányára vonatkozó bejegyzés, továbbá
29. cd) a 2. § 29. pont d) alpontja szerinti tűzfegyver hatástalanításának az időpontja és a hatástalanítást igazoló tanúsítvány száma,
30. d) a hatástalanított lőfegyverről - a hatástalanításának az időpontjától számított húsz évig - a következő adattartalommal:
31. da) - a műszaki érvényesség időtartamának a kivételével - a hatástalanított lőfegyvernek az a) pont ad) alpontban meghatározott adatai,
32. db) a hatástalanítás időpontja, továbbá
33. dc) a hatástalanítást igazoló tanúsítvány száma, valamint
34. e) a megsemmisített tűzfegyverről - a megsemmisítésének az időpontjától számított harminc évig - a következő adattartalommal:
35. ea) a tűzfegyvernek az e törvény alapján a lőfegyverek központi nyilvántartásában nyilvántartott adatai,
36. eb) a tűzfegyverrel együtt megsemmisített tűzfegyver fődarab e törvény szerinti megnevezése, gyártási száma, továbbá
37. ec) a megsemmisítés időpontja.

(2a) ^*  A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) ^*  A központi nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - törvény eltérő rendelkezése hiányában - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók és felhasználhatók.

6. § (1) Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott adatok - a 21/C. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - az alábbi szervezeteknek továbbíthatók:^* 
7. a)^* a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv;
8. b)^* a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a vámhatóság a törvényben meghatározott feladataik ellátásához;
9. c) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint;
10. d)^* az Országgyűlési Őrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához;
11. e)^* a lőfegyverek, lőszerek és a hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára jogosult szervezet, a jogszabályban meghatározott feladatainak az ellátása céljából.

(2) ^*  Az 5. § (2) bekezdés a) pont ab) és ad) alpontjában meghatározott adatok - a lőfegyver műszaki érvényességének időtartama kivételével - a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonására irányuló eljárás lefolytatása céljából a vadászati hatóság részére továbbíthatók. A vadászlőfegyver tartására jogosító engedély, az annak alapján kiadott európai lőfegyvertartási engedély, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedély visszavonásáról a rendőrség a vadászati hatóságot tájékoztatja.

(3) ^*  A lőfegyverek központi nyilvántartásából a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetve Magyarország nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az (1) bekezdés c) pontjában felsoroltak részére adatszolgáltatás teljesítése céljából az adatok átvételére és továbbítására jogosult.

(4) ^*  A lőfegyvereknek, illetve a lőszereknek más tagállam területére történő átvitele esetén a rendeltetési hely, illetve a tranzitország között történő - a kérelmező által az 5. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjára, a szállítandó lőfegyverekre, lőszerekre, a lőfegyver-kereskedők közötti szállítás kivételével a szállítóeszközre, valamint az indulás és érkezés várható időpontjára vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésén alapuló - adatszolgáltatást és adatfogadást a rendőrség központi szerve végzi, valamint - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - ellátja

2014. a)^* a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i, 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdésében,
2015. b) a 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek Unión belüli transzferére vonatkozó információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/686 bizottsági rendeletben,
2016. c)^* az (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a bizonyos tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó engedélyek megtagadásával kapcsolatos információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2021. május 21-i (EU) 2021/1423 bizottsági rendeletben előírtak szerint a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (4) bekezdésében

meghatározott hatósági feladatokat.

7. § (1)^* A központi nyilvántartásból teljesített - személyes adat továbbításával járó - adatszolgáltatásról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.

8. § Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
9. a)^* az érintett személy személyazonosító adatait, illetve a szervezet azonosításához szükséges adatokat;
10. b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;
11. c) az adattovábbítás időpontját;
12. d) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört;
13. e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
14. § Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.
15. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül:
16. a)^* a rendészetért felelős miniszter, illetve az általa ellenőrzésre feljogosított szerv;
17. b) a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.
18. § Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

A lőfegyverek, lőszerek és a hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára jogosult szervezetre vonatkozó adatkezelési szabályok ^* 

11/A. § ^*  (1) A lőfegyverek, lőszerek és a hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára jogosult szervezet

5. a) az 5. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontjában, valamint
6. b) az 5. § (2) bekezdés d) pont da)-dc) alpontjában meghatározott adatokat elektronikus úton továbbítja a lőfegyverek központi nyilvántartását vezető szervnek.

(2) Az (1) bekezdés szerint a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbított adatokat a lőfegyverek, lőszerek és a hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára jogosult szervezet

5. a) az 5. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontjában meghatározott adatok esetében a tűzfegyver megsemmisítésének az időpontjától számított harminc évig, valamint
6. b) az 5. § (2) bekezdés d) pont da)-dc) alpontjában meghatározott adatok esetében a hatástalanított lőfegyver hatástalanításának az időpontjától számított húsz évig

megőrzi.

A lőfegyver-kereskedőkre vonatkozó szabályok ^* 

12. § (1)^* A lőfegyver-kereskedő a lőfegyver, a lőszer, illetve a lőszerelem forgalmazásakor köteles
13. a) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő adatait, a lőfegyver, lőszer azonosító adatait, továbbá a házilagos lőszerszereléshez, illetve az elöltöltőfegyver vadászati célú használatához szükséges lőszerelem (csappantyú, lőpor) forgalmazott mennyiségét nyilvántartásba venni,
14. b) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő azonosítását a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány alapján elvégezni,
15. c) a vevő lőfegyver tartására jogosító engedélyének hatályosságáról, valamint arról meggyőződni, hogy a vevő jogosult a forgalmazott lőfegyver, lőszer, lőszerelem megszerzésére, továbbá
16. d)^* a (2) bekezdésben meghatározott adatokat haladéktalanul a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbítani.

(1a) ^*  Kormányrendelet az elektronikus úton történő adattovábbítást kötelezővé teheti, illetve előírhatja, hogy lőfegyver-kereskedői tevékenységet kizárólag az elektronikus úton történő adattovábbításhoz meghatározott technikai feltételekkel rendelkezők folytathatnak.

(2) A lőfegyver-kereskedő nyilvántartja:

1. a) a lőfegyver azonosító adatait;
2. b) a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatokat;
3. c) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát, az engedély számát, az azt kiállító szerv megnevezését;
4. d) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő szervezet cégszerű megnevezését, kereskedelmi meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait, az engedély számát, továbbá a kiállító szerv megnevezését;
5. e)^* a házilagos lőszerszereléshez, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához szükséges lőszerelem forgalmazása esetén az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilvántartásba vett adatokat.
6. §^* A lőfegyver-kereskedőnek
7. a) a 12. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatokat a lőfegyver forgalomba hozatala nyilvántartásának felvételétől számított öt évig,
8. b) a 12. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat a nyilvántartásba vételtől kezdve folyamatosan

meg kell őriznie.

13/A. § ^*  (1) A lőfegyver-kereskedő - a vevő, illetve a megrendelő (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vevő) adatainak a 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba vételét követően - megtagadhatja a lőszer, a lőszerelem eladását, cseréjét, illetve bérbeadását, ha különösen az ügylet célja, a beszerezni kívánt mennyiség, a teljesítés, illetve a fizetés módja vagy a vevőnek a fizetés feltételeire vonatkozó nyilatkozata az eszköz jogellenes felhasználásának a szándékára utal.

(2) A szerződéskötés (1) bekezdés szerinti megtagadásának kizárólagos alapjául nem szolgálhat olyan tény, esemény, cselekmény vagy körülmény, amelyre a 3. § (1) bekezdésében meghatározott engedély kiterjed.

(3) A szerződéskötés (1) bekezdés szerinti megtagadásáról - a 12. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően nyilvántartásba vett adatok, valamint az esettel összefüggésben rendelkezésre álló valamennyi lényeges információ egyidejű átadása mellett - a lőfegyver-kereskedő haladéktalanul tájékoztatni köteles a lőfegyverek központi nyilvántartását vezető hatóságot.

14. §^* (1) A 12. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt adatok igénylésére az 5. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak jogosultak.

(2) A 12. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatok szolgáltatásának igénylésére

1994. a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásához a terrorizmust elhárító szerv, valamint
1995. b) az 5. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak

jogosultak.

(3) A 12. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról a lőfegyverkereskedő adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni.

15. § Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza;
16. a)^* az érintett személy személyazonosító adatait, illetve a szervezet azonosításához szükséges adatokat;
17. b) az adattovábbítás időpontját;
18. c) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört;
19. d) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
20. § Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.
21. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak az érintetten kívül a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.
22. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

(2) ^*  A lőfegyver-kereskedő tevékenységének befejezésekor köteles a 12. § (2) bekezdésében és a 15. §-ban foglalt nyilvántartását az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szervnek átadni.

A POLGÁRI CÉLÚ PIROTECHNIKAI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYAI ^* 

18/A. § ^*  (1) E cím alkalmazásában polgári célú pirotechnikai tevékenység: a pirotechnikai termék gyártása, forgalomba hozatala, forgalmazása, tárolása, kiállítása, felhasználása, birtoklása, vizsgálata, valamint megsemmisítése.

(2) E cím alkalmazásában vállalkozás: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég és a gazdasági társaság. E cím vállalkozás tagjára, tulajdonosára, illetve vezető tisztségviselőjére vonatkozó rendelkezéseit az egyéni vállalkozóra, illetve az egyéni cégre is alkalmazni kell.

18/B. § ^*  (1) A rendőrség által kiadott hatósági engedély (e cím alkalmazásában a továbbiakban: engedély) szükséges - kivéve, ha e törvény, vagy a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet eltérően rendelkezik -

1. a) a polgári célú pirotechnikai tevékenységhez, valamint
2. b) a polgári célú pirotechnikai termék nem EGT-tagállamba történő kiviteléhez, és onnan történő behozatalához.

(2) Az e címben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak a csillagszóró forgalmazására, birtoklására, felhasználására, valamint - a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADR) „A” mellékletének 1.1.3.6.3. pontjában meghatározott mentességi mennyiséget meg nem haladó - tárolására.

(3) Nem kell engedély a polgári célú pirotechnikai tevékenységhez, ha az alábbi polgári célú pirotechnikai termékhez kapcsolódik:

1. a) gyufa,
2. b) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló jogszabályban meghatározott robbanóanyag,
3. c) a fegyverekről és lőszerekről szóló jogszabályokban meghatározott lőszer és töltény,
4. d) a tengeri hajók felszereléseiről és ezek megfelelősége feltételeiről és tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott felszerelés,
5. e) a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott, kifejezetten játékokhoz szánt gyújtólapocskák,
6. f) a repülésben, illetve az űrrepülésben való felhasználásra szánt pirotechnikai termék.

(4) ^*  Nem kell engedély a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, továbbá a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervek által nem kereskedelmi jellegű felhasználásra szánt polgári célú pirotechnikai termék gyártásához, forgalomba hozatalához, vizsgálatához, forgalmazásához, tárolásához, kiállításához, felhasználásához, birtokolásához, valamint megsemmisítéséhez.

(5) A rendőrség a polgári célú pirotechnikai termék vizsgálatához, megsemmisítéséhez, forgalmazásához, tárolásához, illetve kiállításához szükséges engedéllyel rendelkezőkről - ha a tevékenységet az engedéllyel rendelkező a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint végzi - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint nyilvántartást vezet.

(6) A rendőrség az engedély megadásával egyidejűleg az engedéllyel rendelkezőket - ha a tevékenységet az engedéllyel rendelkező nem a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint végzi - nyilvántartásba veszi.

(6a) ^*  Az (5) és (6) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

Hirdetés

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

1. a) az engedéllyel rendelkező nevét,
2. b) az engedéllyel rendelkező lakcímét, vállalkozás esetén székhelyét,
3. c) az engedélyezett tevékenység megjelölését,
4. d) az engedély számát és a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának az engedélyben foglalt területi és időbeli korlátait.

(8) A rendőrség a nyilvántartásból törli azt az engedéllyel rendelkezőt, aki a tevékenység végzésére a továbbiakban nem jogosult. A nyilvántartott adatok közérdekből nyilvánosak.

(9) A polgári célú pirotechnikai tevékenységnek meg kell felelnie a polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzat előírásait szabályozó kormányrendeletnek.

(10) Az engedély olyan vállalkozásnak adható, amelynek a polgári célú pirotechnikai tevékenység végzésében, illetve irányításában személyesen közreműködő tagja, munkavállalója vagy legalább egy foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő személy az e címben meghatározott követelménynek megfelelő pirotechnikus.

(11) Az engedélyezési eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

18/C. § ^*  (1) Az a vállalkozás, amely valamely EGT-tagállamban polgári célú pirotechnikai termék vizsgálatára, forgalmazására, tárolására, kiállítására, illetve megsemmisítésére vonatkozó engedélyt szerzett, e tevékenységét határon átnyúló szolgáltatás keretében, köteles a rendőrségnek bejelenteni.

(2) A rendőrség a bejelentést tett vállalkozásokról a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénynek megfelelően nyilvántartást vezet.

18/D. § ^*  (1) Polgári célú pirotechnikai tevékenység nem engedélyezhető annak

1. a)^* a vállalkozásnak, amelynek tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott, a polgári célú pirotechnikai tevékenységgel, illetve a polgári célú pirotechnikai termékkel összefüggő szabálysértés elkövetése miatt két éven belül ismételten elmarasztalták, az elmarasztaló döntésre vonatkozó adatnak a központi szabálysértési nyilvántartásból történt törléséig,
2. b) a vállalkozásnak, amelynek tagja vagy tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg,
3. c)^* a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak, amelyet jogerős ügydöntő határozat a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a robbanóanyaggal vagy pirotechnikai termékkel kapcsolatos tevékenység gyakorlásától eltiltott. ^* 

(2) Nem foglalkoztatható pirotechnikusként, valamint nem gyakorolhat polgári célú pirotechnikai tevékenységet, továbbá nem végezheti polgári célú pirotechnikai tevékenység irányítását az, aki

1. a)^* büntetett előéletű, vagy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott, a polgári célú pirotechnikai tevékenységgel, illetve a polgári célú pirotechnikai termékkel összefüggő szabálysértés elkövetése miatt két éven belül ismételten elmarasztalták, az elmarasztaló döntésre vonatkozó adatnak a központi szabálysértési nyilvántartásból történt törléséig,
2. b)^* büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította
3. ba)^* a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmények, 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, 292. § (1) és (3) bekezdése, valamint 293. §-a szerinti rossz minőségű termék forgalomba hozatala, pénzmosás, XVIII. Fejezetben meghatározott, szándékosan elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, vagy XX. Fejezetben meghatározott katonai bűntett elkövetése miatt,
4. bb)^* a Btk. XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, XIV. Fejezetében meghatározott háborús bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, a 164. § (3)-(8) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális erőszak, 200. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kerítés, 221. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti magánlaksértés, állatkínzás, orvvadászat, orvhalászat, tiltott állatviadal szervezése, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés, XXIV. Fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, 322. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, 327. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés, embercsempészés, XXXV-XXXVII. Fejezetében meghatározott, szándékosan elkövetett vagyon elleni erőszakos, vagyon elleni vagy szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, rossz minőségű termék forgalomba hozatala vagy XLV. Fejezetében meghatározott katonai bűntett elkövetése miatt vagy
5. bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított hét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított két évig,

1. c)^* a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy ^* 
2. d)^* cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll.

(3) ^* 

(4) ^*  A rendőrség a hatósági ellenőrzéskor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. A rendőrség a hatósági ellenőrzés során az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállásának ellenőrzése céljából jogosult a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából, a bírósági cégnyilvántartásból, a rendőrség által a felügyeleti bírsággal sújtott vállalkozásokról vezetett nyilvántartásból, a gondnokoltak nyilvántartásából, valamint a központi szabálysértési nyilvántartásból az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat közvetlen hozzáféréssel átvenni.

(5) ^*  A rendőrség a hatósági ellenőrzés során a (4) bekezdés szerint átvett adatokat a hatósági ellenőrzés befejezéséig kezelheti, az ellenőrzést követően az adatokat törli. Ha a hatósági ellenőrzés során a rendőrség a tevékenység gyakorlását kizáró okot tár fel és az engedély visszavonására, illetve a tevékenység végzésétől való eltiltásra eljárást indít, az átvett adatokat az eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig kezelheti.

(6) A rendőrség a hatósági ellenőrzést évente köteles elvégezni. Ha a hatósági ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti, a tevékenység gyakorlását kizáró feltétel áll fenn, az engedélyt visszavonja, vagy a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket, valamint a T1. és P1. pirotechnikai osztályba tartozó terméket forgalmazni kívánó vállalkozás számára előírt bejelentést tett szolgáltatót a tevékenység végzésétől eltiltja.

18/E. § ^*  (1) A rendőrség a polgári célú pirotechnikai tevékenységet jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő vállalkozást felügyeleti bírsággal sújtja.

(2) A vállalkozással szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, legnagyobb összege a kötelező legkisebb munkabér negyvenszerese. A felügyeleti bírság összegét a rendőrség az eset összes körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot tartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértés következményeinek - a figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával állapítja meg.

(3) A vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt

1. a) engedély hiányában folytatja,
2. b) engedéllyel nem rendelkező vállalkozással vagy a biztonsági követelményeknek nem megfelelő pirotechnikussal, vagy pirotechnikusi végzettséggel nem rendelkező személlyel végezteti.

(4) ^* 

(5) ^* 

(6) Nincs helye felügyeleti bírság kiszabásának, ha a cselekmény elkövetése vagy a folyamatos jogsértő magatartás befejezése óta két év eltelt.

(7) ^*  Ha másodfokú határozat, illetve a bíróság határozata az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, a kétéves határidőt a másodfokú határozat véglegessé válása, illetve a bíróság határozatának jogerőre emelkedése napjától kell számítani.

(8) Ha a szabályszegés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg a jogellenes állapot fennáll.

(9) Ha a szabályszegés kötelesség elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő azon a napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy kötelezettségének még jogszerűen eleget tehetett volna.

(10) A szabályok súlyos megsértésének minősül a személyek vagy állatok életét, testi épségét, egészségét, a természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vagyonát, valamint a természeti vagy az épített környezetet veszélyeztető szabályszegés.

18/F. § ^*  A 18/B. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyben, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzés során a hatóság a helyszíni szemlét - ha ez a közbiztonság, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti védelmi és biztonsági érdek védelme, a közrend védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból szükséges, - a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.

18/G. § ^*  A 18/B. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyel összefüggésben zár alá vett dolog nem adható ki annak, aki nem rendelkezik a birtoklásához szükséges, illetve az arra jogosító hatósági engedéllyel.

18/H. § ^*  A hatóság visszautasítja

3. a) az 1-3. pirotechnikai osztályba tartozó - maximum 20 kg összes nettó hatóanyag-tartalmú - tűzijáték terméknek a jogszabály rendelkezése alapján előzetes bejelentési kötelezettség mellett a felhasználási engedély benyújtására jogosult vállalkozás felelős pirotechnikusa részéről történő engedély nélküli felhasználására vonatkozó bejelentést, valamint
4. b) az 1. és a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék forgalmazására vonatkozó előzetes bejelentést,

ha azt nem a bejelentés előterjesztésére jogosult ügyfélkapuján keresztül terjesztették elő.

18/I. § ^*  Az egyes polgári célú pirotechnikai termékek magánszemélyek általi használatának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

18/J. § ^*  (1) Az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály az egyes polgári célú pirotechnikai termékek esetében előírhatja az állatvédelmi tájékoztató kötelező elhelyezését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állatvédelmi tájékoztató szövegét a természetvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

19. § Ez a törvény 2004. május 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

20. § (1) A törvény a hatálybalépése előtt kiadott engedélyek érvényességét nem érinti.

(2) Ezt a törvényt az első fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

21. §^* (1) E törvénynek a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi XIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem érintik a Módtv. hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek érvényességét.

(2) Az e törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelőzően hatályban volt 3. § (1) bekezdés c)-d) pontja alapján kiadott megszerzési engedélyt a rendőrség visszavonja, és - amennyiben a visszavont engedély jogosultja ilyennel nem rendelkezik, kérelmére - kiállítja a 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedélyt.

(3) ^*  A (2) bekezdés alapján visszavont engedély adatai a lőfegyverek központi nyilvántartásából a visszavonástól számított húsz évig - a tűzfegyver, illetve a tűzfegyver fődarab tartására jogosító, visszavont engedélyben rögzített adatok a tűzfegyver, illetve a tűzfegyver fődarab megsemmisítésének az időpontjától számított harminc évig - nem törölhetők.

21/A. § ^*  E törvénynek az egyes törvényeknek a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzésére vonatkozó európai uniós jogi szabályozás módosításával összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: 2. Módtv.) megállapított rendelkezései nem alkalmazhatóak a 2. Módtv. hatálybalépésének az időpontjában folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárások során.

21/B. § ^*  (1) E törvénynek a 2. Módtv.-vel megállapított rendelkezései - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem érintik a 2. Módtv. hatálybalépésének az időpontjában jogszerűen tartott tűzfegyvereknek és lőszereknek az e törvény 2. Módtv. hatálybalépését megelőzően hatályban volt Melléklete alapján fennállott besorolását.

(2) A 3. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti engedélyt a rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott tűzfegyverre és lőszerre az 1. mellékletben foglalt besorolásnak megfelelően adja ki. Nincs helye a 3. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti engedély kiadásának abban az esetben, ha az engedély kiadását e törvénynek a 2. Módtv.-vel megállapított rendelkezései kizárják.

21/C. § ^*  (1) E törvénynek a 2. Módtv.-vel megállapított rendelkezései - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem érintik a 2. Módtv. hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek, valamint európai lőfegyvertartási engedélyek érvényességét.

(2) A 2. Módtv. hatálybalépésének az időpontjában a hatóság engedélye alapján jogszerűen végzett azon tevékenység, amelynek a végzését jogszabályban foglalt előírás a továbbiakban az eredetitől különböző hatósági engedélyhez köti, ennek hiányában 2023. január 1. napjáig végezhető jogszerűen.

21/D. § ^*  (1) Az 1. melléklet szerinti „C” kategóriába tartozó tűzfegyver a 4/F. § szerinti bejelentés hiányában legkésőbb 2023. január 1. napjáig tartható jogszerűen.

(2) A 4/F. § szerinti bejelentési kötelezettség alá eső eszközt tartó személy vagy szervezet, illetve a képviseletére jogosult kérésére a lőfegyverek központi nyilvántartását kezelő szerv - legkésőbb 2023. január 1. napjáig - személyes adatot nem tartalmazó írásbeli tájékoztatást ad az adott eszköz lőfegyverek központi nyilvántartásában való rögzítésének megtörténtéről vagy ennek hiányáról.

21/E. § ^*  A lőfegyverek központi nyilvántartásában tulajdonosként megjelölt, ennek hiányában az érintett eszközön fennálló tulajdonjogát valószínűsítő személy vagy szervezet, illetve törvényes képviselőjének a kérésére a rendőrség ellenérték nélkül átveszi a jogszerűen birtokolt azt az egyedi jóváhagyást igénylő tűzfegyvert és az ahhoz tartozó lőszert, amelynek a kezelésére nézve jogszabályban foglalt előírás eltérő követelményt nem állapít meg.

Felhatalmazó rendelkezések

22. § (1)^* Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
23. a)^* a lőfegyverek - ideértve a filmgyártási célú lőfegyvereket is - és más fegyverek, a lőszerek, valamint a gáz-, a riasztó és a vaktöltények gyártását, javítását, átalakítását, szállítását, hatástalanítását, forgalmazását, megszerzését, tartását, kiállítását, behozatalát, kivitelét, átszállítását, használatát, a hatástalanított lőfegyverek tartását és forgalomba hozatalát, az engedélyek és a bejelentések tartalmi, formai követelményeit, valamint az ezekkel összefüggő nyilvántartás és az e nyilvántartásba, illetve az abból történő adatszolgáltatás eljárási szabályait,
24. b) a polgári célú pirotechnikai termékek körét, a polgári célú pirotechnikai tevékenység folytatásának feltételeire és hatósági felügyeletére, továbbá az e tevékenységre jogosító további engedélyezési feltételekre, az engedélyek kiadásának rendjére, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek meg nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó részletes szabályokat és a polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzatot,^* 
25. c)^* a 3. § (1) bekezdése, valamint a 4/F. § szerinti közigazgatási hatósági ügyek ágazati intézményi szabályait és az ezen ügyek elbírálására irányuló közigazgatási hatósági eljáráshoz, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó kiegészítő eljárási rendelkezéseket,
26. d)^* a 18/B. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyek ágazati intézményi szabályait és az ezen ügyek elbírálására irányuló közigazgatási eljáráshoz, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó kiegészítő eljárási rendelkezéseket.

(1a) ^*  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/69 bizottsági végrehajtási irányelv 3. cikke szerinti nemzeti kapcsolattartó pont feladatait ellátó szervezetet.

(2) ^*  Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza:

1. a)^* a lőfegyver, lőszer hatósági tárolásának, leadásának, értékesítésének, valamint megsemmisítésének a részletes szabályait, továbbá a lőfegyverek központi nyilvántartásába történő elektronikus adattovábbítás technikai feltételeit,
2. b)^* a fegyver tartásához, illetve jogszerű használatához, valamint a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez szükséges elméleti és jártassági követelményeket és számonkérésük rendjét, továbbá a lőterek működtetésére és a lövészetvezetői vizsgára vonatkozó szabályokat.

(3) ^*  Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza:

1. a) a fegyverekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási és vizsgadíjának mértékét, a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, a fegyverek, lőszerek rendőrségi tárolása és megsemmisítése során felmerült költségek megállapításának szabályait,
2. b) a polgári célú pirotechnikai tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási díjának mértékét, a díjak beszedésének és kezelésének szabályait.^* 

(4) ^*  Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyvertartáshoz, illetve a fegyver jogszerű használatához szükséges egészségi alkalmasság feltételeit és vizsgálatának szabályait.

(5) ^*  Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben:

1. a) meghatározza a fegyver és lőszer forgalomba hozatalához, forgalmazásához szükséges megelőző és időszakos megvizsgálásának szabályait;^* 
2. b)^* meghatározza az a) pontban felsorolt eszközök vizsgálatára vonatkozó mérési eljárásokat és eszközöket, a vizsgálat módját és követelményeit, a kiadandó tanúsítványra, szakvéleményre vonatkozó előírásokat, kijelölje a vizsgálatra, tanúsítvány, szakvélemény kiadására jogosult szervezetet, valamint meghatározza az (1a) bekezdés szerinti nemzeti kapcsolattartó pontként kijelölt szervezet által ellátandó feladatokat; ^* 
3. c) kijelölje a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására jogosult szervezetet.

(6) ^*  Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 18/J. § (2) bekezdése szerinti állatvédelmi tájékoztató szövegét.

Az Európai Unió jogának való megfelelés ^* 

23. §^* (1) ^*  Ez a törvény
24. a) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i, 91/477/EGK tanácsi irányelvnek,
25. b) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2008. május 21-i 2008/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
26. c) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
27. d) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
28. e) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/69 bizottsági végrehajtási irányelvnek,
29. f) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének és 14. cikk (1) bekezdésének,
30. g) a pirotechnikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2013. június 12-i 2013/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
31. h) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(1a) ^*  Az 5. § (2) bekezdés c) pontja és a 11/A. § a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i, 2015/2403 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(1b) ^*  A 6. § (4) bekezdés b) pontja a 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek Unión belüli transzferére vonatkozó információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/686 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(1c) ^*  A 6. § (4) bekezdés c) pontja az (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a bizonyos tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó engedélyek megtagadásával kapcsolatos információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2021. május 21-i (EU) 2021/1423 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E törvény 18/C. §-a tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2004. évi XXIV. törvényhez ^* 

Tűzfegyverek és lőszerek

1. „A” kategória („Tiltott”)

1.1. 1. alkategória: automata tűzfegyver.

1.2. 2. alkategória: más tárgynak álcázott tűzfegyver.

1.3. 3. alkategória: páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék.

1.4. 4. alkategória: expanzív (kiterjedő) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, kivéve a vadászati vagy sportlövészeti célokat szolgáló lőfegyverhez, a használatukra jogosult személyek számára.

1.5. 5. alkategória: a félautomata tűzfegyverré átalakított automata tűzfegyver.

1.6. 6. alkategória: a központi gyújtású félautomata tűzfegyver, ha az

1. a) olyan rövid tűzfegyver, amely képes újratöltés nélkül legalább 21 lőszer kilövésére, feltéve, hogy részét képezi egy 20 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet vagy a tűzfegyverhez egy eltávolítható, 20 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőberendezést csatlakoztattak, vagy
2. b) olyan hosszú tűzfegyver, amely képes újratöltés nélkül legalább 11 lőszer kilövésére, feltéve, hogy részét képezi egy 10 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet vagy a tűzfegyverhez egy eltávolítható, 10 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőberendezést csatlakoztattak.

1.7. 7. alkategória: az a vállból történő lövésre tervezett félautomata tűzfegyver, amelynek hossza - behajtható, összehajtható vagy betolható, avagy szerszámok nélkül eltávolítható válltámasz segítségével - a működőképesség megtartása mellett 60 cm alá csökkenthető.

1.8. 8. alkategória: az „A” kategóriába tartozó tűzfegyverből átalakított színházi tűzfegyver.

2. „B” kategória („Engedélyköteles”)

2.1. 1. alkategória: az ismétlő rövid tűzfegyver.

2.2. 2. alkategória: a központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyver.

2.3. 3. alkategória: a peremgyújtású egylövetű tűzfegyver.

2.4. 4. alkategória: az „A” vagy a „C” kategóriába nem tartozó olyan félautomata hosszú

1. a) peremgyújtású tűzfegyver, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen háromnál több, valamint
2. b) központi gyújtású tűzfegyver, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen háromnál több, de tizenkettőnél kevesebb

lőszer befogadására alkalmas.

2.5. 5. alkategória: az „A” vagy a „C” kategóriába nem tartozó félautomata rövid tűzfegyver.

2.6. 6. alkategória: az „A” vagy a „C” kategóriába nem tartozó olyan félautomata hosszú tűzfegyver, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen legfeljebb három lőszer befogadására alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a tűzfegyvert nem lehet olyan tűzfegyverré átalakítani, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.

2.7. 7. alkategória: az ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyver huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel.

2.8. 8. alkategória: a „B” vagy a „C” kategóriába tartozó tűzfegyverből átalakított színházi tűzfegyver.

2.9. 9. alkategória: a külső formájában automata tűzfegyverre hasonlító - az „A” kategóriába nem tartozó - félautomata tűzfegyver, feltéve, hogy e törvény hatálya kiterjed rá.

2.10. 10. alkategória: az „A” kategóriába nem tartozó ismétlő hosszú tűzfegyver.

2.11. 11. alkategória: az egylövetű hosszú tűzfegyver huzagolt csővel.

2.12. 12. alkategória: az egylövetű hosszú tűzfegyver huzagolatlan csővel.

3. „C” kategória („Bejelentéshez kötött”)

3.1. 1. alkategória: a 2. § 29. pont c) alpontjában meghatározott - az „A” vagy a „B” kategóriába nem tartozó - tűzfegyver.

3.2. 2. alkategória: a 2. § 29. pont d) alpontjában meghatározott tűzfegyver.

2. melléklet a 2004. évi XXIV. törvényhez ^* 

A gáz- és riasztófegyverekre vonatkozó műszaki előírások

1. A saját töltényűrrel rendelkező olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, abban az esetben minősül gáz- és riasztófegyvernek, ha

1.1. pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére kizárólag a csőtorkolatra erősített adapter megléte esetén képes,

1.2. olyan tartós eszközt foglal magában, amely megakadályozza az egy vagy több szilárd anyagú söréttel vagy lövedékkel megtöltött töltények kilövését,

1.3. a kézi lőfegyverek próbajeleit felügyelő nemzetközi állandó bizottság (C.I.P.) által kidolgozott, a töltények és töltényűrök méreteivel kapcsolatos táblázatok (Tables of Dimensions of Cartridges and Chambers, TDCC) közül a VIII. táblázat 2019. január 16-án hatályban volt változatában feltüntetett méreteknek és egyéb szabványoknak megfelelő tölténnyel való használatra tervezték,

1.4. szokványos szerszámokkal nem tehető sem sörét vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére alkalmassá, sem pedig erre a célra átalakíthatóvá,

1.5. egyik fődarabja sem szerelhető fel tűzfegyverre, illetve használható fel tűzfegyver fődarabként,

1.6. csöve kizárólag a fegyver jelentős megrongálásával vagy tönkretételével távolítható el,

1.7. - a legfeljebb 30 centiméteres csővel vagy legfeljebb 60 centiméteres teljes hosszúsággal rendelkező fegyverek esetében - a fegyver csöve teljes hosszában eltávolíthatatlan akadályokat tartalmaz, amelyek meggátolják, hogy egy gyúlékony hajtóanyag segítségével kilőtt töltény, golyó vagy lövedék áthaladjon a csövön, továbbá legfeljebb 1 cm hosszúságú szabad teret hagynak a csőtorkolatnál,

1.8. - az 1.7. pont hatálya alá nem tartozó fegyverek esetében - a fegyver csöve a hosszúságának legalább egyharmada mentén eltávolíthatatlan akadályokat tartalmaz, amelyek meggátolják, hogy egy gyúlékony hajtóanyag segítségével kilőtt töltény, golyó vagy lövedék áthaladjon a csövön, továbbá legfeljebb 1 cm hosszúságú szabad teret hagynak a csőtorkolatnál,

1.9. a csőben található első akadály a fegyver töltényűrje után, ahhoz a lehető legközelebb helyezkedik el, ugyanakkor lehetővé teszi a gázok kivezető nyílásokon keresztül történő távozását,

1.10. - a kizárólag riasztótöltény kilövésére tervezett fegyverek esetében - az 1.7. és az 1.8. pontban említett akadályok - egy vagy több, gáznyomás-mentesítést lehetővé tevő nyílástól eltekintve - teljesen elzárják a csövet, az akadályok továbbá teljesen elzárják a csövet oly módon, hogy a fegyver elején keresztül nem bocsátható ki gáz,

1.11. az akadályok állandóak, és kizárólag a fegyver töltényűrjét vagy csövét tönkretéve mozdíthatók ki a helyükről,

1.12. - a kizárólag riasztótöltények kilövésére tervezett eszközök esetében - az akadályok teljes egészében olyan anyagból készülnek, amely ellenáll a vágásnak, a fúrásnak, a lyukasztásnak, a köszörülésnek vagy bármely hasonló eljárásnak, és amelynek a Vickers-keménységvizsgálat szerinti minimális keménysége 700 HV 30,

1.13. - az 1.12. pont hatálya alá nem tartozó fegyverek esetében - az akadályok olyan anyagból készülnek, amely ellenáll a vágásnak, a fúrásnak, a lyukasztásnak, a köszörülésnek vagy bármely hasonló eljárásnak, és amelynek a minimális keménysége 610 HV 30 azzal, hogy a cső a tengelye mentén rendelkezhet egy, az irritáló anyagok vagy egyéb hatóanyagok eszközből történő kibocsátására szolgáló csatornával,

1.14. az akadályok meggátolják

1. a) a lyuk kialakítását vagy kibővülését a cső tengelyében, valamint
2. b) a cső eltávolítását, kivéve, ha az eltávolítás használhatatlanná teszi a fegyver tokszerkezetét és töltényűrjét, vagy olyan mértékben károsítja a fegyvert, hogy az jelentős javítás vagy kiegészítés nélkül nem használható fel tűzfegyver alapjaként,

1.15. mind a töltényűr, mind a cső olyan eltolt, megdöntött vagy lépcsőzetes kialakítással rendelkezik, amely megakadályozza a lőszernek a fegyverbe való betöltését vagy a fegyverből való kilövését, valamint

1.16. - a revolver típusú fegyverek esetében -

1. a) a dobfurat elülső nyílásai szűkített kialakításúak annak biztosítása érdekében, hogy a golyók ne hagyhassák el a töltényűrt, valamint
2. b) az a) alpont szerinti nyílások a töltényűrhöz képest eltolt helyzetűek.

Ipari öltözőszekrények, mint a komfortos megoldás úttörői!

Ha van egy kereskedelmi vagy ipari céged, amely gyárral, irodával vagy raktárral rendelkezik akkor tudnod kell, hogy mennyire fontos a tárolás megléte. Számos oka van annak, hogy a rendszerezés a vállalkozások mindennapjaiban létfontosságú, egy öltözőszekrénybe való befektetés számos előnnyel jár, amely a szervezet működésére is hatással van. A következő összeállításban ezt fogjuk bemutatni!

A siker és a csőd közötti különbség gyakran az, hogy egy vállalat hogyan szervezi meg magát. Nem számít, hogy egy tíznél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozás vagy egy nemzetközi vállalat, amelynek irodái vannak Európa szerte, a szervezet működtetésének sarokköve lehet a biztonságos tárolás és gyors megtalálás.

Az ipari öltözőszekrények nagy teherbírású tárolást biztosítanak, stílusos és robusztus kialakításuk segítségével biztonságosan tárolható benne mindenféle dolog, az apró személyes tárgyaktól a veszélyes anyagokig. Nagyszerű az iskolák, sportegyesületek, irodák, raktárak, gyárak, kórházak és laboratóriumok részére, ahol a mindennapi használat során szükség van erre.

Az öltözőszekrények használata tehát nagyszerű módja a különféle dolgok tárolásának. Ellentétben a hagyományos szekrényekkel, ezek segítik az egészségügyi és biztonsági előírások betartását is – így jó választást jelentenek olyan területeken is, ahol a higiénia elsődleges.

Az alábbiakban felsorolunk néhány kulcsfontosságú területet, ahol az ipari tárolószekrények előnyösek:

Ruházat és személyes tárgyak raktározása

Ha olyan kereskedelmi vagy ipari környezetben vagy, ahol az embereknek át kell öltözniük, vagy bizonyos felszereléseket kell viselniük, akkor kötelezően szükség van öltözőszekrényekre. Egy masszív, ipari stílusú szekrény ideális gardróbot vagy személyes tárolóhelyet jelenthet a raktárak és gyári terek, kórházak és egyéb egészségügyi területek, üzletek, irodák alkalmazottai számára.

Elsősegély első helyen...

Munkahelyi baleset esetén azonnali hozzáféréssel kell rendelkezni az elsősegélynyújtáshoz. Minden másodperc számít, ezért ezek a szekrények ilyen szempontból is egyaránt hasznosak az iskolák, raktárak, edzőtermekben is, ahol érdemes egy egyértelmű szimbólummal megjelölni a helyét.

Mind a tanítási napokon, mind a munkanapokon fennáll a sérülésveszély, és kis kockázat esetén is elengedhetetlen egy olyan szekrény, ahol van elsősegély. De jól jönnek az irodákban is, ahol bár kisebb a sérülés kockázata, de mindig történhet valami.

Veszélyes szerek elzárása

Az ipari fém szekrények hasznosak lehetnek illékony vagy veszélyes anyagok, például vegyszerek és gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló szekrényként. Egy speciális öltözőszekrény, amely megfelel a szabványoknak, a következő területeken segíthet: iskolák, laboratóriumok, ipari üzemek stb. Ha rendszeresen használsz veszélyes vagy illékony folyadékokat, kulcsfontosságú a megfelelő tárolás gyakorlása.

Szerszámok és gépek rendszerezése

A szerszámszekrények megkönnyítik a szerszámok, gépek, kötőelemek és egyéb kis anyagok vagy tárgyak elérését, és biztonságos tárolást biztosítanak használaton kívül. Ugyanakkor egy több rekesszel rendelkező öltözőszekrény is nagyszerű lehet ezek tárolására, optimalizálva a hozzáférést.

Ha folyamatosan használod a szerszámokat, a megbízható tárolási lehetőség növeli a termelékenységet, és az ipari fémtárolás előnye, hogy tartósan és biztonságosan tárolhatod a szerszámokat.

Az öltözőszekrények tehát segítik a legértékesebb és leghasznosabb tárgyak elhelyezését munkahelyi és nyilvános környezetben egyaránt, amelyek lehetnek 2 de akár 10 vagy több reteszesek is!

Az öltözőszekrények ezekre is megoldást jelentenek!

• Jobb helykihasználás

Ha vállalkozásod komoly kapacitásproblémákkal áll szembe, ha a meglévő szekrények túl nagy helyet foglalnak el, ráadásul nem is jó a beosztásuk akkor a fém öltözőszekrények máris tudnak segíteni. Logikus felépítésűek, a belsejük úgy van felépítve, hogy ki lehet teljes mértékben használni, nem maradnak üres terek.

• Nagyobb biztonság

Napjaink szomorú ténye, hogy egy vállalkozás energia- és anyagi forrásainak jelentős részét a lopások megelőzésére kell fordítani. A drága, viszonylag könnyen szállítható raktárkészlettel foglalkozó cégek a tolvajok elsődleges célpontjai, de minden szervezetnek óvakodnia kell a pénz, a pénzügyi információk vagy a drága irodai berendezések ellopásától. Ezek a szekrények viszont zárva vannak a betolakodók előtt, abban az esetben ha betörnek irodádba, gyáradba vagy munkahelyedre, biztos lehetsz benne, hogy a raktárkészlet vagy az értékek biztonságosan el lesznek zárva, nem pedig a szabadban hevernek, ahol könnyen ellophatók.

Azáltal, hogy a vállalkozás megfelelő működéséhez szükséges létfontosságú dolgokat hatékonyan tárolod, a vállalat gondoskodik arról, hogy ne vesszen el a gyorsaság és a hatékonyság, amikor ezeket keresed. A rendezett rekeszeknek, a robusztus polcoknak és a feliratos szekrényeknek köszönhetően, amikor legközelebb gyorsan kell valamit találnia (pénzügyi dokumentumok, létfontosságú felszerelések a gépek javításához vagy egy kicsi, de nagy értékű termék), azt kényelmesen megtalálod.

Miért válaszd a mi öltözőszekrényeinket?

A SZÉF NAGYKER®-él tudjuk mennyire fontos a raktári kapacitás maximalizálása a profit és a vállalat termelékenységének növelése érdekében. Ha vállalkozóként vagy alkalmazottként azzal szembesültél, hogy problémák vannak a terület maximális hatékonysággal történő kihasználásával, akkor mi vagyunk azok, akik segítenek ezt megoldani. A csúcstechnológiás különböző méretben és kivitelezésben megtalálható öltözőszekrények által növelhető a munkatársak elégedettsége, ami nemcsak jobb munkakörnyezethez, de magasabb üzleti nyereséghez is vezet.

Sok éves tapasztalattal, kemény munkával és szakértelemmel várjuk a megkeresésed, célunk ügyfeleink magas elvárásainak a teljesítése. Nem fogod megbánni!