Vadásszá válás feltételei Magyarországon, jogszabályi háttér

19/2022. (VII. 29.) AM rendelet

a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról, a vadászvizsgáról, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgákról

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pont 9. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vadászvizsgára és a kiegészítő vizsgára történő jelentkezés feltétele
2. § Vadászvizsgát, valamint vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgát (a továbbiakban együtt: kiegészítő vizsga) az a magyarországi lakóhellyel rendelkező személy tehet, aki a 17. életévét betöltötte, és
3. a) vadászvizsga esetén a vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyamot (a továbbiakban: tanfolyam) a vizsga napját megelőző 2 éven belül igazoltan elvégezte, vagy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.) 66. § (6) bekezdése alapján a tanfolyam elvégzése alól mentesült,
4. b) kiegészítő vizsga esetén
5. ba) vadászvizsga bizonyítvánnyal,
6. bb) a vadászvizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről szóló igazolással vagy
7. bc) érvényes vadászjeggyel

rendelkezik.

2. A tanfolyam szervezése, indítása, ellenőrzése
3. § (1) Tanfolyam szervezését a vadászati hatóság az 1. mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes vagy jogi személynek (a továbbiakban: tanfolyamszervező) engedélyezi.

(2) A tanfolyam szervezésére jogosító engedélyt a vadászati hatóság 5 évre adja ki. Az új engedély kiadása legkorábban a korábbi engedély hatályának lejártát megelőző 60 napon belül kérelmezhető.

(3) Ha a tanfolyam szervezésére jogosító engedély kiadását követően az oktatóteremben, a gyakorló vadászterületben, a lőtérben, valamint az oktató személyében változás áll be, a tanfolyamszervező az 1. melléklet 2.2. és 2.3. pontjában meghatározott dokumentumok másolatának csatolásával haladéktalanul írásban – ideértve az elektronikus levelet is – bejelenti a vadászati hatóságnak.

(4) A vadászati hatóság a tanfolyam szervezésére kiadott, visszavont, valamint lejárt hatályú engedélyekről az Országos

Magyar Vadászkamarát (a továbbiakban: Vadászkamara) folyamatosan tájékoztatja.

(5) A tanfolyam engedélyezésével kapcsolatos dokumentumokat a vadászati hatóság az engedély kiadásától számított 10 évig megőrzi.

3. § (1) A tanfolyam ellenőrzése érdekében a tanfolyamszervező
4. a) a tanfolyam, valamint az elméleti és a gyakorlati órák kezdő és befejező időpontjáról, helyszínéről és az oktatók személyéről a tanfolyam kezdetét megelőzően legalább 8 nappal,
5. b) az a) pontban meghatározottakban bekövetkező változásokat haladéktalanul

írásban – ideértve az elektronikus levelet is – bejelenti a vadászati hatóságnak.

(2) Ha az ellenőrzés olyan súlyú hiányosságot tár fel, amelyet nem lehet orvosolni, vagy a hiányosság orvoslására megadott határidő eredmény nélkül telt el, akkor a vadászati hatóság az engedélyt visszavonja.

4. § (1) A tanfolyam időtartama legalább 100 darab 60 perces óra. Egy nap legfeljebb 8 elméleti óra tartható. A tanfolyam felépítését a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A tanfolyam elméleti és gyakorlati órája kizárólag a tanfolyamon részt vevő (a továbbiakban: hallgató) személyes jelenlétével tartható meg.

(3) A tanfolyamszervező a hallgatóval képzési szerződést köt, amely tartalmazza

1. a) a tanfolyamszervező nevét,
2. b) a tanfolyam teljes óraszámát és menetrendjét, a helyszínek, időpontok és témakörök megjelölésével,
3. c) az elméleti és gyakorlati órákról való hiányzások mértékével kapcsolatos jogkövetkezményre való felhívást,
4. d) a tanfolyam díjának mértékét és fizetési módját, valamint
5. e) a felek szerződésszegésének jogkövetkezményeit.

(4) A tanfolyamszervező a foglalkozásról jelenléti ívet vezet, amelyet 5 évig megőriz.

(5) A tanfolyam befejezésekor annak teljesítéséről a tanfolyamszervező a hallgató számára igazolást állít ki, ha a hallgató a 2. melléklet szerinti elméleti órák legalább 80%-án és – a (7) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a gyakorlati órák 100%-án részt vett.

(6) A tanfolyam teljesítéséről szóló igazolás kötelező adattartalma:

1. a) az igazolás sorszáma vagy iktatószáma,
2. b) az igazolást kiállító tanfolyamszervező adatai,
3. c) a tanfolyam kezdő és befejező dátuma,
4. d) a hallgatónak a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatai,
5. e) a hallgató órákon való részvételére vonatkozó adatok az (5) és a (7) bekezdésben foglaltak alapján,
6. f) a (8) bekezdésben meghatározott esetben a hallgató nyilatkozata,
7. g) az igazolás kiállításának helye és dátuma, valamint
8. h) az igazolást kiállító tanfolyamszervező képviselőjének aláírása.

(7) Nem tekinthető a gyakorlati óráról történő hiányzásnak, ha a gyakorlati vadászlövészeti vizsgára nem kötelezett, kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó hallgató a vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a lővizsgára történő felkészüléssel kapcsolatos gyakorlati foglalkozáson nem vesz részt.

(8) A kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó hallgató a tanfolyamra jelentkezéskor írásban nyilatkozik, ha a gyakorlati lővizsgát nem kívánja teljesíteni. A nyilatkozat tényét a tanfolyam teljesítéséről szóló igazoláson is rögzíteni kell.

3. A tanfolyam oktatójára vonatkozó feltételek
4. § (1) A tanfolyamon az a személy oktathat vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos
5. a) elméleti ismereteket, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel,
6. b) gyakorlati ismereteket, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott legalább középfokú vadgazdálkodási képzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Állategészségügyi elméleti ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki

1. a) okleveles állatorvos doktori szakképzettséggel vagy
2. b) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) Fegyvertani elméleti ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki

1. a) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel vagy
2. b) a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet 9. melléklet 2.4.1.3. pontjában meghatározott felsőfokú rendészeti szakképzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(4) Fegyverkezelési gyakorlati ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki a rendőrség által kiadott, a lövészetvezetői tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, érvényes vadászjeggyel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Elsősegélynyújtási elméleti és gyakorlati ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki államilag elismert legalább középfokú egészségügyi szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) A szakmai gyakorlat megléte akkor igazolható, ha az oktató

1. a) az (1) bekezdés, a (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási gyakorlatban, a vadászati közigazgatásban, a vadászati érdekképviseleti tevékenységben vagy a vadászati, valamint vadgazdálkodási szakmai oktatásban,
2. b) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állategészségügyi gyakorlatban vagy az állategészségügyi szakmai oktatásban,
3. c) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendőrségnél a szolgálati lőfegyverek, lőszerek kezelésével (tárolásával, kiadásával, visszavételével) vagy az állomány lőfegyverhasználatra való kiképzésével kapcsolatos, illetve a szolgálati lőfegyver használatának terén kiemelt szintű felkészültséget feltételező munkakörben,
4. d) a (4) bekezdés szerinti esetben lövészetvezetőként,
5. e) az (5) bekezdés szerinti esetben a baleseti mentésben vagy egészségügyi intézmény sürgősségi osztályán

legalább 5 évig dolgozott.

4. A vadászvizsga szabályai
5. § (1) Vadászvizsgát a Vadászkamara lakóhely szerinti területi szervezeténél lehet tenni. A vadászvizsga díja huszonötezer forint, amelyet a Vadászkamara lakóhely szerinti területi szervezete részére kell megfizetni. A vizsgázó a vizsgán igazolja a vizsgadíj befizetését. A befizetett vizsgadíj a megjelölt vizsgán való részvételre jogosít.

(2) A fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgarész vizsgadíja a vadászvizsga díjának ötven százaléka.

(3) A vadászvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az egy napon vizsgázók száma a 20 főt nem haladhatja meg.

7. § (1) Mentesül a vadászvizsga – kivéve a fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsga – teljesítési kötelezettsége alól az, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel rendelkezik.

(2) A fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgát nem helyettesíti a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti fegyverismereti vizsga.

(3) A kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó személy a 4. § (5) bekezdése alapján kiadott igazolás bemutatásával egyidejűleg bocsátható az elméleti vizsgarészre.

8. § (1) A vadászvizsga vizsgabizottsága 4 főből áll, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A vizsgabizottság elnöke a Vadászkamara területi szervezetének titkára, tagjai a vadászati hatóság által delegált tájegységi fővadász, a területi vadászati hatóság által delegált személy, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság által delegált személy. A vizsgabizottság elnökének akadályoztatása esetén a vizsgabizottság elnöki feladatát a Vadászkamara főtitkára által felkért személy látja el.

(2) A vizsgabizottság elnöke és tagja nem lehet olyan személy, aki tanfolyamszervezői engedéllyel rendelkezik, vagy az ilyen engedéllyel rendelkező személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

(3) A vizsgabizottság elnöke, tagja oktatóként részt vehet a tanfolyamon.

(4) A vadászvizsga elméleti részét a 4 főből álló vizsgabizottság előtt kell letenni.

(5) A vadászvizsga gyakorlati részét a 4 főből álló vizsgabizottság legalább 2 tagja előtt kell letenni.

9. § (1) A vadászvizsga a 3. mellékletben meghatározottak szerint – kivéve a kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó személyt – gyakorlati és elméleti vizsgarészből áll.

(2) A vizsgázó eredményes gyakorlati vizsgarészt követően bocsátható az elméleti vizsgarészre.

(3) A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatainak végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a vizsgázónak a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatait is. A vizsgafeladatok közvetlen befejeztével a jegyzőkönyvet a lövészetvezető, a vizsgabizottság jelenlévő tagjai és a vizsgázó aláírja. A jegyzőkönyv egy másolati példánya a vizsgázót illeti meg.

(4) Ha a vizsgázó a vadászvizsga elméleti vizsgarészét eredménytelenül teljesíti, akkor az eredménytelen elméleti vizsgarész napját követő 1 éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehetősége van arra, hogy a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak az elméleti vizsgarészt ismételje meg.

(5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdésben meghatározottak szerint sem tudja eredményesen teljesíteni az elméleti vizsgarészt, akkor a vadászvizsga minden vizsgarészének újbóli teljesítése szükséges.

(6) Ha a vizsgázó a tanfolyam teljesítésétől számított 2 éven belül nem tesz eredményes vadászvizsgát, akkor csak a tanfolyam újbóli elvégzését követően jelentkezhet ismételten vizsgára.

5. A kiegészítő vizsgák szabályai
6. § (1) Kiegészítő vizsgára jelentkezni a Vadászkamara országos szervezeténél lehet. A kiegészítő vizsga díja a vadászvizsga díjának ötven százaléka, amelyet a Vadászkamara országos szervezete részére kell megfizetni. A befizetés tényét a vizsgán igazolni kell.

(2) A kiegészítő vizsgákat évente legalább egy alkalommal szervezi meg a Vadászkamara országos szervezete által kijelölt területi szervezet.

11. § (1) A kiegészítő vizsga vizsgabizottsága – a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – 3 főből áll. Elnöke a Vadászkamara országos szervezete által kijelölt területi szervezet titkára, tagjai a vadászati hatóság által delegált tájegységi fővadász, valamint a Vadászkamara országos szervezete által, az adott kiegészítő vizsga szakterületén jártas személyekből felkért szakember.

(2) A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga vizsgabizottságának az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túl tagja a természetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a solymászati tevékenység természetvédelmi engedélyezéséért felelős hatóság képviselője. A kiegészítő vizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről a vizsgabizottság igazolást állít ki a vizsgázó részére. A kiegészítő vizsga gyakorlati részét az 5 főből álló vizsgabizottság legalább 3 tagja előtt lehet letenni.

12. § (1) A vadászíjjal való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 2. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(2) A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 3. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(3) A magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 4. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(4) Ha a vizsgázó eredménytelen kiegészítő vizsgát tesz, a következő vizsga során a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak az eredménytelen vizsgarészt kell megismételnie.

6. A vadászvizsga és kiegészítő vizsga lefolytatásának közös szabályai
7. § (1) A Vadászkamara területi szervezete a vadászvizsga és a kiegészítő vizsga (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: vizsga) időpontjáról és helyszínéről a vizsgaidőpontot megelőzően legalább 15 nappal írásban – ideértve az elektronikus levelet is – tájékoztatja a vadászati hatóságot.

(2) A vizsgán kizárólag a vizsgázók, a vizsgabizottság tagjai és elnöke, a vizsga lebonyolításához szükséges technikai személyzet, valamint a vizsga ellenőrzését végzők lehetnek jelen.

(3) Vizsgát magyar nyelven lehet tenni.

(4) A vizsga tananyagát a 4. mellékletben meghatározott ismeretek képezik.

(5) A vizsga akkor tekinthető eredményesnek, ha a vizsgázó a számára előírt valamennyi vizsgarészt a 3. mellékletben meghatározott módon eredményesen teljesíti.

(6) A Vadászkamara összeállítja, és szükség esetén frissíti

1. a) a vizsga írásbeli kérdéseit azok helyes válaszaival,
2. b) a szóbeli kérdéseket, valamint
3. c) a vizsgán használt képanyagot.

(7) A vizsga (6) bekezdés szerinti anyagai akkor alkalmazhatók, ha azokat a vadászati hatóság a hatályos jogszabályok, valamint a vadbiológiai és vadgazdálkodási szakmai ismeretek alapján jóváhagyta.

(8) A vizsgabizottság elnökét és tagjait a megjelent vizsgázók száma alapján vizsgáztatási díj illeti meg, amely a vizsgabizottság tagjai esetében vizsgázónként az 1 főre eső vizsgadíj 10 százaléka, a bizottság elnöke esetében az 1 főre eső vizsgadíj 15 százaléka.

(9) A vizsgabizottság elnöke és tagja – a (10) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – csak felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.

(10) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott, adott kiegészítő vizsga szakterületén jártas személyekből felkért szakember legalább középfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.

14. § (1) A vizsgára jelentkezőkről, továbbá a vizsgán részt vevőkről a Vadászkamara a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatokon túl nyilvántartja
15. a) a tanfolyam teljesítéséről szóló igazolás kiállításának napját,
16. b) a vizsgát lebonyolító Vadászkamara területi szervezetének megnevezését,
17. c) a vizsga dátumát és helyszínét,
18. d) a vizsga típusát,
19. e) a vizsgára jelentkezők számát,
20. f) a vizsgára jelentkezés dátumát,
21. g) az elméleti és gyakorlati vizsgák részeinek eredményét, időpontját,
22. h) a bizonyítvány számát.

(2) Eredményes vizsga esetén a vizsgabizottság az 5. melléklet szerinti,

1. a) a vadászvizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészének eredményes teljesítését igazoló vadászvizsga bizonyítványt,
2. b) a vadászvizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről szóló igazolást vagy
3. c) a kiegészítő vizsga típusának megfelelő kiegészítő vizsga bizonyítványt

állít ki, amelyet a vizsgázó a vizsga letételét követően kézhez kap.

(3) A kiállított bizonyítvány, illetve igazolás szigorú számadású nyomtatványnak minősül.

(4) A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványokról, valamint igazolásokról a Vadászkamara területi szervezete nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Vadászvizsga Főkönyv), amely – a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatokon túl – tartalmazza a vizsga típusát és a bizonyítvány számát.

(5) A Vadászvizsga Főkönyv nyilvántartó lapját a vizsgát követően a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják. A Vadászvizsga Főkönyv nem selejtezhető.

7. Záró rendelkezések
8. § (1) Ez a rendelet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt a vadászati hatóság részére bejelentett tanfolyamra e rendeletet akkor kell alkalmazni, ha a tanfolyam e rendelet hatálybalépését követően indult.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt eredménytelen vadászvizsgát tett vizsgázónak az e rendelet hatálybalépését követő 2 hónapig van lehetősége az eredménytelen vizsga letétele szerinti Vadászkamara területi szervezeténél vizsgát tenni.

(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott tanfolyamszervezői engedélyek esetén a tanfolyamszervezőnek legkésőbb 2022. december 31-ig kell az e rendelet szerinti tanfolyam oktatójára vonatkozó feltételeknek való megfelelést a vadászati hatóság felé igazolnia.

16. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
17. §* 
18. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

A vadászvizsgát megelőző tanfolyam szervezésének engedélyezéséhez szükséges feltételek

1. A tanfolyamszervezés tárgyi feltételei:

1.1. oktatóterem,

1.2. gyakorló vadászterület, valamint lőtér, továbbá

1.3. a trófeabírálat megfelelő szintű elsajátításához szükséges trófeák (fajonként legalább 1 db trófeabírálati szempontok bemutatására alkalmas gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon és vaddisznó trófea), szemléltető ábrák, hanganyag, fotóanyag.

2. A tanfolyamszervezés engedélyezéséhez szükséges dokumentumok:

2.1. részletes képzési terv,

2.2. az 1.1. és 1.2. pontokban meghatározottak esetében az azok használatát igazoló dokumentum, valamint

2.3. a tanfolyamon oktatók nevét, valamint végzettségét és szakmai gyakorlatát igazoló dokumentumok másolata.

2. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

A vadászvizsgát megelőző tanfolyam felépítése

1. Elméleti foglalkozás

(legalább 70 óra időtartamban)

Oktatandó témakörök:

1.1. a vadászat gyakorlásának személyi és tárgyi feltételeivel,

1.2. a fegyverrel, lőszerrel, ballisztikával, optikával, valamint a vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a megfelelő szintű lőkészség elsajátításával,

1.3. a balesetvédelemmel, a lőtt sérülések ellátásával és az elsősegélynyújtással,

1.4. az emberre fokozott veszélyt jelentő vadbetegségekkel, a lőtt vad kezelésével, a vadhús felhasználásával és higiéniájával,

1.5. a vadállományt fenyegető járványos vagy nagy gazdasági kárral járó állatbetegségekkel és az ellenük való védekezés alapvető járványvédelmi ismereteivel,

1.6. a vadászható emlős- és madárfajokkal és a velük összetéveszthető védett fajokkal,

1.7. a vadászati módokkal, eszközökkel és a vadászkutyafajták használatával,

1.8. a vadgazdálkodással,

1.9. a vadgazdálkodási berendezésekkel,

1.10. a trófeabírálattal,

1.11. a természetvédelem vadászokat érintő jogi rendelkezéseivel és gyakorlati feladataival,

1.12. a vadászati hagyományokkal és kultúrával,

1.13. a vadászati igazgatás rendszerével, a hazai és nemzetközi vadászati szervezetekkel és a vadászati jog legfontosabb rendelkezéseivel, valamint

1.14. a jogszabálysértések szankciórendszerével

kapcsolatos elméleti ismeretek.

2. Gyakorlati foglalkozás

(legalább 30 óra időtartamban, legnagyobb megengedett csoportlétszám 20 fő)

2.1. elsősegélynyújtással (lőtt sérülések ellátása, vérzéscsillapítás, újraélesztés) kapcsolatos gyakorlati foglalkozás (legalább 2 óra időtartamban),

2.2. vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a lővizsgára történő felkészüléssel kapcsolatos gyakorlati foglalkozás (legalább 20 óra időtartamban), valamint

2.3. egy apróvadas és egy nagyvadas vagy egy vegyesvadas jellegű vadászterület vadgazdálkodási és vadászati berendezéseinek bemutatása, ahol a vadászat különböző módjainak ismertetése is megtörténik.

3. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

TÁJÉKOZTATÓ A VADÁSSZÁ VÁLÁS FOLYAMATÁRÓL, A VADASZVIZSGÁT MEGELŐZŐ VADÁSZTANFOLYAMRÓL, A VADÁSZFEGYVER MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL

Milyen engedélyek birtokában lehet vadászni Magyarországon?

Magyarországon vadászni vadászjegy vagy vadászati engedély birtokában lehet. Magyar állampolgár – és bizonyos feltételek esetén külföldi állampolgár – vadászjegy birtokában, a külföldi bérvadászok általában vadászati engedéllyel hódolhatnak Magyarországon szenvedélyüknek.

Jelen tájékoztatónkban a magyar állampolgároknak szeretnénk segítséget nyújtani vadásszá válásukhoz.

Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki

1. a) eredményes vadászvizsgát tett;
2. b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt; továbbá
3. c) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik.

A vadászjegy Magyarország területén jogosít vadászatra.

Vadászvizsgát kizárólag magyar nyelven lehet tenni!

A vadászvizsga eredményes letételét követően lehet igényelni a vadászjegy kiadását, a lakóhely szerinti Vadászkamara területi szervezeténél. A vadászjegyváltáshoz igazolni kell, hogy az érintett valamelyik biztosító társaságnál megkötötte a vadász felelősség- és balesetbiztosítási szerződést. (A szerződés a vadászjegyváltással együttesen a kamaránál is megköthető.)

Vadászvizsga

66. § (1)* Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő és azt megelőző tanfolyam eredményes elvégzését követően, a kamara által megbízott bizottság előtt lehet tenni.

(1a) *  A vizsgát megelőző tanfolyam szervezésére az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint a vadászati hatóság ad engedélyt.

(2) *  A vizsga a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával, továbbá a természetvédelemmel kapcsolatos elméleti ismeretekből, valamint sörétes és golyós vadászlőfegyverekről szóló elméleti részből és - kivéve a kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászókat - gyakorlati vadászlövészetből áll.

(2a) *  Elméleti és gyakorlati kiegészítő vizsgát tesz

1. a) az íjjal vadászó vadászíjász,
2. b) a ragadozó madárral vadászó solymász,
3. c) a magyar agárral vadászó agarász.
4. d) az elöltöltő fegyverrel vadászó elöltöltő-fegyveres

Vadászvizsgát az a személy tehet, aki a vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyamot a vizsga napját megelőző 2 éven belül igazoltan elvégezte.

VADÁSZTANFOLYAM

A kötelező, 100 órás kurzus elvégzéshez válassza a Venator Vadásztanfolyamot, akik évtizedes tapasztalatukkal és kiemelkedő szakmai felkészültségükkel Magyarország számos pontján képzik a vadászjelölteket.

Jelentkezéshez keresse fel a www.vadasztanfolyam.hu weboldalt!

A vadász

Vadász az a személy lehet, aki rendelkezik:

- vadászjeggyel,

- az illetékes rendőrhatóság által kiállított vadászlőfegyver-tartási engedéllyel.

1. a) vadászlőfegyverrel folytatott vadászat esetén a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel,
2. b) a ragadozó madárral folytatott vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel és ragadozó madárral történő vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgával,
3. c) elöltöltő fegyverrel folytatott vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel,
4. d) vadászíjjal folytatott vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy
5. e) magyar agárral folytatott vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral

rendelkezik.

A vadászlőfegyver megszerzésére (megvásárlására), illetve tartására az engedélyt az illetékes rendőrhatóság adja meg.

Ilyen engedélyt az kaphat, aki

• a rendőrség által rendszeresített formanyomtatványon a kérelmét benyújtja
• igazolja azt, hogy a lőfegyver tartására egészségileg, pszichológiailag alkalmas
• igazolja, hogy a vadászvizsgát letette
• életévét betöltötte
• nem áll cselekvőképességet kizáró, vagy korlátozó gondnokság alatt
• szándékos bűncselekmény elkövetése miatt nem ítélték el, vagy ha igen, úgy már mentesült a büntettet előélethez fűződő hátrányok alól
• akinél a lőfegyver, lőszer biztonságos tárolása biztosított.

A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet kimondja, hogy vadászlőfegyver tartásához nem a rendőrhatóság előtt kell hatósági vizsgát tenni. E rendelet eltérő rendelkezése hiányában hosszú lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát az elméleti és gyakorlati részből álló, az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt vizsgabizottsági tag részvételével tartott Állami Vadászvizsga helyettesíti.

2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről. Ide kattintva elérhető!

A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet ide kattintva elérhető!

Vadásszá válás feltételei Magyarországon, jogszabályi háttér

19/2022. (VII. 29.) AM rendelet

a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról, a vadászvizsgáról, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgákról

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pont 9. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 54. § 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vadászvizsgára és a kiegészítő vizsgára történő jelentkezés feltétele
2. § Vadászvizsgát, valamint vadászíjjal, ragadozó madárral, illetve magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgát (a továbbiakban együtt: kiegészítő vizsga) az a magyarországi lakóhellyel rendelkező személy tehet, aki a 17. életévét betöltötte, és
3. a) vadászvizsga esetén a vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyamot (a továbbiakban: tanfolyam) a vizsga napját megelőző 2 éven belül igazoltan elvégezte, vagy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.) 66. § (6) bekezdése alapján a tanfolyam elvégzése alól mentesült,
4. b) kiegészítő vizsga esetén
5. ba) vadászvizsga bizonyítvánnyal,
6. bb) a vadászvizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről szóló igazolással vagy
7. bc) érvényes vadászjeggyel

rendelkezik.

2. A tanfolyam szervezése, indítása, ellenőrzése
3. § (1) Tanfolyam szervezését a vadászati hatóság az 1. mellékletben meghatározott feltételeknek megfelelő természetes vagy jogi személynek (a továbbiakban: tanfolyamszervező) engedélyezi.

(2) A tanfolyam szervezésére jogosító engedélyt a vadászati hatóság 5 évre adja ki. Az új engedély kiadása legkorábban a korábbi engedély hatályának lejártát megelőző 60 napon belül kérelmezhető.

(3) Ha a tanfolyam szervezésére jogosító engedély kiadását követően az oktatóteremben, a gyakorló vadászterületben, a lőtérben, valamint az oktató személyében változás áll be, a tanfolyamszervező az 1. melléklet 2.2. és 2.3. pontjában meghatározott dokumentumok másolatának csatolásával haladéktalanul írásban – ideértve az elektronikus levelet is – bejelenti a vadászati hatóságnak.

(4) A vadászati hatóság a tanfolyam szervezésére kiadott, visszavont, valamint lejárt hatályú engedélyekről az Országos

Magyar Vadászkamarát (a továbbiakban: Vadászkamara) folyamatosan tájékoztatja.

(5) A tanfolyam engedélyezésével kapcsolatos dokumentumokat a vadászati hatóság az engedély kiadásától számított 10 évig megőrzi.

3. § (1) A tanfolyam ellenőrzése érdekében a tanfolyamszervező
4. a) a tanfolyam, valamint az elméleti és a gyakorlati órák kezdő és befejező időpontjáról, helyszínéről és az oktatók személyéről a tanfolyam kezdetét megelőzően legalább 8 nappal,
5. b) az a) pontban meghatározottakban bekövetkező változásokat haladéktalanul

írásban – ideértve az elektronikus levelet is – bejelenti a vadászati hatóságnak.

(2) Ha az ellenőrzés olyan súlyú hiányosságot tár fel, amelyet nem lehet orvosolni, vagy a hiányosság orvoslására megadott határidő eredmény nélkül telt el, akkor a vadászati hatóság az engedélyt visszavonja.

4. § (1) A tanfolyam időtartama legalább 100 darab 60 perces óra. Egy nap legfeljebb 8 elméleti óra tartható. A tanfolyam felépítését a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A tanfolyam elméleti és gyakorlati órája kizárólag a tanfolyamon részt vevő (a továbbiakban: hallgató) személyes jelenlétével tartható meg.

(3) A tanfolyamszervező a hallgatóval képzési szerződést köt, amely tartalmazza

1. a) a tanfolyamszervező nevét,
2. b) a tanfolyam teljes óraszámát és menetrendjét, a helyszínek, időpontok és témakörök megjelölésével,
3. c) az elméleti és gyakorlati órákról való hiányzások mértékével kapcsolatos jogkövetkezményre való felhívást,
4. d) a tanfolyam díjának mértékét és fizetési módját, valamint
5. e) a felek szerződésszegésének jogkövetkezményeit.

(4) A tanfolyamszervező a foglalkozásról jelenléti ívet vezet, amelyet 5 évig megőriz.

(5) A tanfolyam befejezésekor annak teljesítéséről a tanfolyamszervező a hallgató számára igazolást állít ki, ha a hallgató a 2. melléklet szerinti elméleti órák legalább 80%-án és – a (7) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a gyakorlati órák 100%-án részt vett.

(6) A tanfolyam teljesítéséről szóló igazolás kötelező adattartalma:

1. a) az igazolás sorszáma vagy iktatószáma,
2. b) az igazolást kiállító tanfolyamszervező adatai,
3. c) a tanfolyam kezdő és befejező dátuma,
4. d) a hallgatónak a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatai,
5. e) a hallgató órákon való részvételére vonatkozó adatok az (5) és a (7) bekezdésben foglaltak alapján,
6. f) a (8) bekezdésben meghatározott esetben a hallgató nyilatkozata,
7. g) az igazolás kiállításának helye és dátuma, valamint
8. h) az igazolást kiállító tanfolyamszervező képviselőjének aláírása.

(7) Nem tekinthető a gyakorlati óráról történő hiányzásnak, ha a gyakorlati vadászlövészeti vizsgára nem kötelezett, kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó hallgató a vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a lővizsgára történő felkészüléssel kapcsolatos gyakorlati foglalkozáson nem vesz részt.

(8) A kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó hallgató a tanfolyamra jelentkezéskor írásban nyilatkozik, ha a gyakorlati lővizsgát nem kívánja teljesíteni. A nyilatkozat tényét a tanfolyam teljesítéséről szóló igazoláson is rögzíteni kell.

3. A tanfolyam oktatójára vonatkozó feltételek
4. § (1) A tanfolyamon az a személy oktathat vadgazdálkodással, vadászattal kapcsolatos
5. a) elméleti ismereteket, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel,
6. b) gyakorlati ismereteket, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott legalább középfokú vadgazdálkodási képzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Állategészségügyi elméleti ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki

1. a) okleveles állatorvos doktori szakképzettséggel vagy
2. b) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) Fegyvertani elméleti ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki

1. a) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel vagy
2. b) a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet 9. melléklet 2.4.1.3. pontjában meghatározott felsőfokú rendészeti szakképzettséggel

és érvényes vadászjeggyel, valamint szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(4) Fegyverkezelési gyakorlati ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki a rendőrség által kiadott, a lövészetvezetői tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, érvényes vadászjeggyel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Elsősegélynyújtási elméleti és gyakorlati ismereteket a tanfolyamon az a személy oktathat, aki államilag elismert legalább középfokú egészségügyi szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) A szakmai gyakorlat megléte akkor igazolható, ha az oktató

1. a) az (1) bekezdés, a (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a vadgazdálkodási gyakorlatban, a vadászati közigazgatásban, a vadászati érdekképviseleti tevékenységben vagy a vadászati, valamint vadgazdálkodási szakmai oktatásban,
2. b) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állategészségügyi gyakorlatban vagy az állategészségügyi szakmai oktatásban,
3. c) a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a rendőrségnél a szolgálati lőfegyverek, lőszerek kezelésével (tárolásával, kiadásával, visszavételével) vagy az állomány lőfegyverhasználatra való kiképzésével kapcsolatos, illetve a szolgálati lőfegyver használatának terén kiemelt szintű felkészültséget feltételező munkakörben,
4. d) a (4) bekezdés szerinti esetben lövészetvezetőként,
5. e) az (5) bekezdés szerinti esetben a baleseti mentésben vagy egészségügyi intézmény sürgősségi osztályán

legalább 5 évig dolgozott.

4. A vadászvizsga szabályai
5. § (1) Vadászvizsgát a Vadászkamara lakóhely szerinti területi szervezeténél lehet tenni. A vadászvizsga díja huszonötezer forint, amelyet a Vadászkamara lakóhely szerinti területi szervezete részére kell megfizetni. A vizsgázó a vizsgán igazolja a vizsgadíj befizetését. A befizetett vizsgadíj a megjelölt vizsgán való részvételre jogosít.

(2) A fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgarész vizsgadíja a vadászvizsga díjának ötven százaléka.

(3) A vadászvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az egy napon vizsgázók száma a 20 főt nem haladhatja meg.

7. § (1) Mentesül a vadászvizsga – kivéve a fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsga – teljesítési kötelezettsége alól az, aki a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény végrehajtásának szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel rendelkezik.

(2) A fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsgát nem helyettesíti a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti fegyverismereti vizsga.

(3) A kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó személy a 4. § (5) bekezdése alapján kiadott igazolás bemutatásával egyidejűleg bocsátható az elméleti vizsgarészre.

8. § (1) A vadászvizsga vizsgabizottsága 4 főből áll, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A vizsgabizottság elnöke a Vadászkamara területi szervezetének titkára, tagjai a vadászati hatóság által delegált tájegységi fővadász, a területi vadászati hatóság által delegált személy, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság által delegált személy. A vizsgabizottság elnökének akadályoztatása esetén a vizsgabizottság elnöki feladatát a Vadászkamara főtitkára által felkért személy látja el.

(2) A vizsgabizottság elnöke és tagja nem lehet olyan személy, aki tanfolyamszervezői engedéllyel rendelkezik, vagy az ilyen engedéllyel rendelkező személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója.

(3) A vizsgabizottság elnöke, tagja oktatóként részt vehet a tanfolyamon.

(4) A vadászvizsga elméleti részét a 4 főből álló vizsgabizottság előtt kell letenni.

(5) A vadászvizsga gyakorlati részét a 4 főből álló vizsgabizottság legalább 2 tagja előtt kell letenni.

9. § (1) A vadászvizsga a 3. mellékletben meghatározottak szerint – kivéve a kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászni kívánó személyt – gyakorlati és elméleti vizsgarészből áll.

(2) A vizsgázó eredményes gyakorlati vizsgarészt követően bocsátható az elméleti vizsgarészre.

(3) A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatainak végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a vizsgázónak a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatait is. A vizsgafeladatok közvetlen befejeztével a jegyzőkönyvet a lövészetvezető, a vizsgabizottság jelenlévő tagjai és a vizsgázó aláírja. A jegyzőkönyv egy másolati példánya a vizsgázót illeti meg.

(4) Ha a vizsgázó a vadászvizsga elméleti vizsgarészét eredménytelenül teljesíti, akkor az eredménytelen elméleti vizsgarész napját követő 1 éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehetősége van arra, hogy a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak az elméleti vizsgarészt ismételje meg.

(5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdésben meghatározottak szerint sem tudja eredményesen teljesíteni az elméleti vizsgarészt, akkor a vadászvizsga minden vizsgarészének újbóli teljesítése szükséges.

(6) Ha a vizsgázó a tanfolyam teljesítésétől számított 2 éven belül nem tesz eredményes vadászvizsgát, akkor csak a tanfolyam újbóli elvégzését követően jelentkezhet ismételten vizsgára.

5. A kiegészítő vizsgák szabályai
6. § (1) Kiegészítő vizsgára jelentkezni a Vadászkamara országos szervezeténél lehet. A kiegészítő vizsga díja a vadászvizsga díjának ötven százaléka, amelyet a Vadászkamara országos szervezete részére kell megfizetni. A befizetés tényét a vizsgán igazolni kell.

(2) A kiegészítő vizsgákat évente legalább egy alkalommal szervezi meg a Vadászkamara országos szervezete által kijelölt területi szervezet.

11. § (1) A kiegészítő vizsga vizsgabizottsága – a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – 3 főből áll. Elnöke a Vadászkamara országos szervezete által kijelölt területi szervezet titkára, tagjai a vadászati hatóság által delegált tájegységi fővadász, valamint a Vadászkamara országos szervezete által, az adott kiegészítő vizsga szakterületén jártas személyekből felkért szakember.

(2) A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga vizsgabizottságának az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túl tagja a természetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a solymászati tevékenység természetvédelmi engedélyezéséért felelős hatóság képviselője. A kiegészítő vizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről a vizsgabizottság igazolást állít ki a vizsgázó részére. A kiegészítő vizsga gyakorlati részét az 5 főből álló vizsgabizottság legalább 3 tagja előtt lehet letenni.

12. § (1) A vadászíjjal való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 2. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(2) A ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 3. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(3) A magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga eredményes letételének a 3. melléklet 4. pontjában meghatározott vizsgarészek teljesítése minősül.

(4) Ha a vizsgázó eredménytelen kiegészítő vizsgát tesz, a következő vizsga során a teljes vizsgadíj megfizetése mellett csak az eredménytelen vizsgarészt kell megismételnie.

6. A vadászvizsga és kiegészítő vizsga lefolytatásának közös szabályai
7. § (1) A Vadászkamara területi szervezete a vadászvizsga és a kiegészítő vizsga (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: vizsga) időpontjáról és helyszínéről a vizsgaidőpontot megelőzően legalább 15 nappal írásban – ideértve az elektronikus levelet is – tájékoztatja a vadászati hatóságot.

(2) A vizsgán kizárólag a vizsgázók, a vizsgabizottság tagjai és elnöke, a vizsga lebonyolításához szükséges technikai személyzet, valamint a vizsga ellenőrzését végzők lehetnek jelen.

(3) Vizsgát magyar nyelven lehet tenni.

(4) A vizsga tananyagát a 4. mellékletben meghatározott ismeretek képezik.

(5) A vizsga akkor tekinthető eredményesnek, ha a vizsgázó a számára előírt valamennyi vizsgarészt a 3. mellékletben meghatározott módon eredményesen teljesíti.

(6) A Vadászkamara összeállítja, és szükség esetén frissíti

1. a) a vizsga írásbeli kérdéseit azok helyes válaszaival,
2. b) a szóbeli kérdéseket, valamint
3. c) a vizsgán használt képanyagot.

(7) A vizsga (6) bekezdés szerinti anyagai akkor alkalmazhatók, ha azokat a vadászati hatóság a hatályos jogszabályok, valamint a vadbiológiai és vadgazdálkodási szakmai ismeretek alapján jóváhagyta.

(8) A vizsgabizottság elnökét és tagjait a megjelent vizsgázók száma alapján vizsgáztatási díj illeti meg, amely a vizsgabizottság tagjai esetében vizsgázónként az 1 főre eső vizsgadíj 10 százaléka, a bizottság elnöke esetében az 1 főre eső vizsgadíj 15 százaléka.

(9) A vizsgabizottság elnöke és tagja – a (10) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – csak felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.

(10) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott, adott kiegészítő vizsga szakterületén jártas személyekből felkért szakember legalább középfokú végzettséggel rendelkező személy lehet.

14. § (1) A vizsgára jelentkezőkről, továbbá a vizsgán részt vevőkről a Vadászkamara a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatokon túl nyilvántartja
15. a) a tanfolyam teljesítéséről szóló igazolás kiállításának napját,
16. b) a vizsgát lebonyolító Vadászkamara területi szervezetének megnevezését,
17. c) a vizsga dátumát és helyszínét,
18. d) a vizsga típusát,
19. e) a vizsgára jelentkezők számát,
20. f) a vizsgára jelentkezés dátumát,
21. g) az elméleti és gyakorlati vizsgák részeinek eredményét, időpontját,
22. h) a bizonyítvány számát.

(2) Eredményes vizsga esetén a vizsgabizottság az 5. melléklet szerinti,

1. a) a vadászvizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészének eredményes teljesítését igazoló vadászvizsga bizonyítványt,
2. b) a vadászvizsga elméleti vizsgarészének eredményes teljesítéséről szóló igazolást vagy
3. c) a kiegészítő vizsga típusának megfelelő kiegészítő vizsga bizonyítványt

állít ki, amelyet a vizsgázó a vizsga letételét követően kézhez kap.

(3) A kiállított bizonyítvány, illetve igazolás szigorú számadású nyomtatványnak minősül.

(4) A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványokról, valamint igazolásokról a Vadászkamara területi szervezete nyilvántartást vezet (a továbbiakban: Vadászvizsga Főkönyv), amely – a Vtv. 66/B. §-ában meghatározott adatokon túl – tartalmazza a vizsga típusát és a bizonyítvány számát.

(5) A Vadászvizsga Főkönyv nyilvántartó lapját a vizsgát követően a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják. A Vadászvizsga Főkönyv nem selejtezhető.

7. Záró rendelkezések
8. § (1) Ez a rendelet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt a vadászati hatóság részére bejelentett tanfolyamra e rendeletet akkor kell alkalmazni, ha a tanfolyam e rendelet hatálybalépését követően indult.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt eredménytelen vadászvizsgát tett vizsgázónak az e rendelet hatálybalépését követő 2 hónapig van lehetősége az eredménytelen vizsga letétele szerinti Vadászkamara területi szervezeténél vizsgát tenni.

(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott tanfolyamszervezői engedélyek esetén a tanfolyamszervezőnek legkésőbb 2022. december 31-ig kell az e rendelet szerinti tanfolyam oktatójára vonatkozó feltételeknek való megfelelést a vadászati hatóság felé igazolnia.

16. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
17. §* 
18. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

A vadászvizsgát megelőző tanfolyam szervezésének engedélyezéséhez szükséges feltételek

1. A tanfolyamszervezés tárgyi feltételei:

1.1. oktatóterem,

1.2. gyakorló vadászterület, valamint lőtér, továbbá

1.3. a trófeabírálat megfelelő szintű elsajátításához szükséges trófeák (fajonként legalább 1 db trófeabírálati szempontok bemutatására alkalmas gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon és vaddisznó trófea), szemléltető ábrák, hanganyag, fotóanyag.

2. A tanfolyamszervezés engedélyezéséhez szükséges dokumentumok:

2.1. részletes képzési terv,

2.2. az 1.1. és 1.2. pontokban meghatározottak esetében az azok használatát igazoló dokumentum, valamint

2.3. a tanfolyamon oktatók nevét, valamint végzettségét és szakmai gyakorlatát igazoló dokumentumok másolata.

2. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

A vadászvizsgát megelőző tanfolyam felépítése

1. Elméleti foglalkozás

(legalább 70 óra időtartamban)

Oktatandó témakörök:

1.1. a vadászat gyakorlásának személyi és tárgyi feltételeivel,

1.2. a fegyverrel, lőszerrel, ballisztikával, optikával, valamint a vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a megfelelő szintű lőkészség elsajátításával,

1.3. a balesetvédelemmel, a lőtt sérülések ellátásával és az elsősegélynyújtással,

1.4. az emberre fokozott veszélyt jelentő vadbetegségekkel, a lőtt vad kezelésével, a vadhús felhasználásával és higiéniájával,

1.5. a vadállományt fenyegető járványos vagy nagy gazdasági kárral járó állatbetegségekkel és az ellenük való védekezés alapvető járványvédelmi ismereteivel,

1.6. a vadászható emlős- és madárfajokkal és a velük összetéveszthető védett fajokkal,

1.7. a vadászati módokkal, eszközökkel és a vadászkutyafajták használatával,

1.8. a vadgazdálkodással,

1.9. a vadgazdálkodási berendezésekkel,

1.10. a trófeabírálattal,

1.11. a természetvédelem vadászokat érintő jogi rendelkezéseivel és gyakorlati feladataival,

1.12. a vadászati hagyományokkal és kultúrával,

1.13. a vadászati igazgatás rendszerével, a hazai és nemzetközi vadászati szervezetekkel és a vadászati jog legfontosabb rendelkezéseivel, valamint

1.14. a jogszabálysértések szankciórendszerével

kapcsolatos elméleti ismeretek.

2. Gyakorlati foglalkozás

(legalább 30 óra időtartamban, legnagyobb megengedett csoportlétszám 20 fő)

2.1. elsősegélynyújtással (lőtt sérülések ellátása, vérzéscsillapítás, újraélesztés) kapcsolatos gyakorlati foglalkozás (legalább 2 óra időtartamban),

2.2. vadászlőfegyver biztonságos kezelésével és a lővizsgára történő felkészüléssel kapcsolatos gyakorlati foglalkozás (legalább 20 óra időtartamban), valamint

2.3. egy apróvadas és egy nagyvadas vagy egy vegyesvadas jellegű vadászterület vadgazdálkodási és vadászati berendezéseinek bemutatása, ahol a vadászat különböző módjainak ismertetése is megtörténik.

3. melléklet a 19/2022. (VII. 29.) AM rendelethez

Vizsgaszabályzat

1. A VADÁSZVIZSGA

1.1. Gyakorlati vizsgarész (lővizsga)

A vadászvizsga gyakorlati vizsgarésze a sörétes és a golyós vadászfegyver biztonságos kezelésének készségszintű elsajátítását ellenőrzi. A vizsgázónak a fegyver kezelésében a jártasság szintjét kell bizonyítania.

A vizsgázónak bizonyítania kell, hogy rendelkezik a lőfegyver biztonságos és balesetmentes kezeléshez szükséges ismeretekkel. Ezt a golyós és a sörétes vadászfegyver biztonságos és eredményes kezelése során bizonyítja.

A gyakorlati vizsgarészért felelős: a lövészetvezető és a vizsgabizottság jelenlévő tagjai, akik felügyelik és minősítik a vizsgarész szakszerű lefolyását.

A feladatrészek végrehajtására a lövészetvezető ad utasítást és a vizsgabizottság tagjaival együtt értékeli is azt. A lövészetvezető közvetlen jelenlétével szavatolja a gyakorlat végrehajtásának biztonságát.

Ha a vizsgázó nem tudja technikailag végrehajtani az adott feladatrészt, nem éri el az előírt találatszámot, vagy megsérti a fegyverkezelés biztonsági szabályait, a gyakorlatot befejezi és a vizsgája eredménytelen.

1.1.1. A golyós fegyver kezelése és a lövés

A feladatot nagyvad elejtésére alkalmas, tolózáras, távcsöves, gyorsítóval ellátott és tárazható golyós lőfegyverrel kell végrehajtani. A vizsgázó a lövés során a fegyvert ülő helyzetben támaszthatja.

1. feladat: Vegye el a fegyverállványról a fegyvert.
2. feladat: Ellenőrizze, hogy nincs-e idegen anyag a fegyver csövében.

Ki kell szednie a zárdugattyút, majd vissza kell tennie.

3. feladat: Válassza ki a fegyverhez illő lőszert.

Legalább 3 különböző kaliberű

A 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet kimondja, hogy vadászlőfegyver tartásához nem a rendőrhatóság előtt kell hatósági vizsgát tenni. E rendelet eltérő rendelkezése hiányában hosszú lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát az elméleti és gyakorlati részből álló, az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt vizsgabizottsági tag részvételével tartott Állami Vadászvizsga helyettesíti.

 évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről. Ide kattintva elérhető!

2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)^* 

(2) ^*  Törvény eltérő rendelkezésének hiányában e törvény

1. a) hatálya nem terjed ki
2. aa) a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
3. ab) a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervek,
4. ac) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
5. ad)^* a rendvédelmi szervek,
6. ae) a fegyveres biztonsági őrség,
7. af)^* az Országgyűlési Őrség,
8. ag)^* a rendészeti, illetve katonai képzést folytató felsőoktatási intézmény

által jogszerűen birtokolt lőfegyverekre, lőszerekre és egyéb fegyverekre, valamint ezeknek a felsorolt szervek által történő megszerzésére és az általuk üzemeltetett lőterekre,

1. b) rendelkezései nem alkalmazandók a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvényben haditechnikai termékként meghatározott eszközök tekintetében a hadiipari tevékenység végzéséhez szükséges engedély alapján végzett tevékenységek hatósági engedélyezésére.
2. § E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:^* 
3. automata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőszerkezet egyszeri működtetésével egynél több lövést képes leadni;
4. áthatoló (páncéltörő) lőszer: olyan lőszer, amelynél a lövedéket köpeny burkolja és páncéltörő (áthatoló) kemény maggal rendelkezik, ideértve a nem páncéltörő rendeltetésű acélmagvas lőszereket is;
5. egylövetű lőfegyver: tölténytár nélküli lőfegyver, amelynek töltényűrjébe vagy a csőfar töltőnyílásába, illetve csőtorkolatán keresztül a csövébe minden lövés leadása előtt külön be kell helyezni a lőszert vagy lőszer alkatrészeket;
6. ^* elöltöltő fegyver: az olyan egylövetű- vagy ismétlőfegyver, amelynél a lőport és a lövedéket kizárólag a csőtorkolat irányából lehet a csőbe vagy a forgódobba betölteni, rendeltetésszerűen fekete lőporral vagy gyárilag a fekete lőpor kiváltására készült lőporral és hozzávaló csappantyúval működtethető;
7. expanzív (kiterjedő) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke üreges csúcsú vagy lövedéke a köpenytől eltekintve nem egy darabból áll;
8. félautomata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri működtetésével csak egy lövést képes leadni;
9. ^* flóbert rövid lőfegyver: olyan peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyver, melynek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb, kizárólag flóberttöltény működtetésére alkalmas és a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelve szerint a „B” engedélyköteles kategóriába tartozik;
10. flóberttöltény: olyan egybeszerelt töltény, melyet gyúelegyes töltényhüvelyből és lövedékből szereltek össze, lőport nem tartalmaz és hüvelyhossza nem haladja meg a 10,5 millimétert;
11. gyújtólövedéket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke olyan vegyi anyagot tartalmaz, amely a levegővel történő érintkezéskor vagy becsapódáskor lángra lobban;
12. hangtompító: lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére szolgáló, a fegyvercsőre vagy annak torkolatára felszerelhető eszköz;
13. ^* hatástalanított lőfegyver: a lőszer, illetve lövedék kilövésére a jogszabályban meghatározott vagy az azzal egyenértékű biztonsági szintet garantáló módon a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 bizottsági rendelet (a továbbiakban: Bizottsági Rendelet) kötelező alkalmazását megelőzően véglegesen alkalmatlanná tett tűzfegyver;
14. ^* hosszú lőfegyver: a rövid lőfegyvernek nem minősülő lőfegyver;
15. ismétlő lőfegyver: olyan lőfegyver, amelyet úgy terveztek és alakítottak ki, hogy minden lövés leadása után tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi működtetésével tölthető újra;
16. légfegyver: a 15 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú festéklövő fegyver kivételével a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver;
17. leváló köpenyes lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke űrméret alatti, és a fegyvercsőben való megvezetését - esetenként a lőporgázok hajtóerejének átadását is - valamilyen, a lövedékre szerelt alkatrész végzi, amely úgy lett kialakítva, hogy a cső elhagyását követően a lövedékről - annak a célba csapódását megelőzően - leváljon;
18. lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki;
19. lőfegyverjavítás: a rendeltetésszerű használatnak meg nem felelő lőfegyver fegyverrészének ugyanolyan alkatrészre történő kicserélése, a lőfegyver irányzékán - a rendeltetés szerinti beállítás, illetve a tartozékok rendeltetésszerű, a körülményekhez igazodó cseréje kivételével - végrehajtott módosítás, továbbá a lőfegyver működőképességének helyreállítása;
20. ^* lőfegyver-kereskedő: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki (amely) kereskedelmi vagy egyéb üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben lőfegyver-, lőfegyverdarab-, lőszer-, illetve lőszerelemgyártás, kereskedelem, közvetítő kereskedelem, csere, bérbeadás, javítás, hatástalanítás vagy átalakítás területén végzi;
21. ^* forgalmazás: lőfegyver, lőszer, illetve egyéb fegyver tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és közvetítő kereskedelmi tevékenységet is;
22. lőfegyver- és lőszerkészítés (a továbbiakban: gyártás): lőfegyver, lőszer, lőfegyverdarab, flóberttöltény és lőszeralkatrész elkészítése, az elkészített alkatrészek készre szerelése, valamint a lőfegyver olyan megmunkálása, amely azt az eredetitől eltérő kaliberjelű lőszer használatára teszi alkalmassá;^* 
23. lőfegyvertartás: a birtoklás, a viselés és a tárolás;
24. lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz;
25. lőszeralkatrész (lőszerelem): lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek;
26. muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer;
27. nyomjelző (fényjelző) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke a röppályát láthatóvá tevő, meggyulladó anyagot is tartalmaz;
28. ^* 
29. robbanó lövedékeket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke becsapódáskor felrobbanó töltetet tartalmaz;
30. rövid lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert;
31. ^* tűzfegyver: az 1. mellékletben meghatározott
32. a) „A” vagy „B” kategóriába tartozó olyan - vagy olyanná átalakítható - kézifegyver, amelynek csövéből gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék lőhető ki, ideértve a szilárd anyagú lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére átalakítható fegyvert is, kivéve, ha
33. aa) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy rendeltetésszerűen csak e célokra használható, vagy
34. ab) e törvény alapján hatástalanított lőfegyvernek vagy muzeális fegyvernek minősül,
35. b) „A” vagy „B” kategóriába tartozó színházi tűzfegyver,
36. c) „A”, „B” vagy „C” kategóriába tartozó olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, feltéve, hogy e törvény alapján nem minősül gáz- és riasztófegyvernek, valamint
37. d) „C” kategóriába tartozó, a lőszer, illetve lövedék kilövésére a Bizottsági Rendelet I. MELLÉKLETÉBEN meghatározott követelményeknek megfelelő módon véglegesen alkalmatlanná tett tűzfegyver;
38. ^* tűzfegyver fődarab (lőfegyverdarab): a fegyvercső, a váltócső, a betétcső, a forgódob, az ezeket egybefoglaló tokszerkezet, a zár vagy zárszerkezet, valamint a szán; a tűzfegyver fődarab abba a tűzfegyver-kategóriába tartozik, amelyre felszerelték vagy amelyhez gyártották;
39. ^* festéklövő fegyver: olyan sűrített levegő vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával működő eszköz, melynek csövéből 15 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki festéklövedék;
40. ^* gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, feltéve, hogy
41. a) e törvény alapján nem minősül színházi tűzfegyvernek,
42. b) nem rendelkezik saját töltényűrrel, vagy
43. c) - a saját töltényűrrel rendelkező darabok esetében -
44. ca) viselését a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerint engedélyezték,
45. cb)  január 1. napját megelőzően gáz- és riasztófegyverként jogszerűen forgalomba hozták, vagy
46. cc) megfelel a 2. mellékletben meghatározott követelményeknek;
47. ^* gáztöltény: olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz;
48. ^* riasztótöltény: az a lövedékkel nem rendelkező, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények körében nevesíti;
49. ^* színházi tűzfegyver: a kifejezetten vaktöltény működtetésére készült, az 1. mellékletben meghatározott „A” vagy „B” kategóriába tartozó tűzfegyver, amelynek csövét (forgódobját) úgy alakították át, hogy az a fegyverhez eredetileg használható lőszer befogadására nem alkalmas, illetve a csőben elhelyezett szűkítések megakadályozzák űrméretes lövedékek kilövését, továbbá a rendeltetésszerűen csak gáztöltény vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmatlan olyan eszköz, amelynek a színházi fegyverként történő tartását engedélyezték vagy amelyet színházi és hagyományőrző használati célra kívánnak használni;
50. ^* átadás: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt vagy a jogszabályban e célból kijelölt eszköz a tartására jogosult felügyelete alól kikerül;
51. ^* átengedés: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt vagy a jogszabályban e célból kijelölt eszközt a tartására jogosult felügyelete alatt használják vagy birtokolják;
52. ^* fegyver: a lőfegyver, a gáz- és riasztófegyver, a légfegyver, a festéklövő fegyver, a muzeális fegyver, valamint a színházi lőfegyver;
53. ^* festéklövedék: a festéklövő fegyverekhez használatos, becsapódáskor felrepedő burokban folyékony festékanyagot tartalmazó, 5 grammot nem meghaladó tömegű, 12 mm-nél nagyobb átmérőjű lövedék;
54. ^* fegyverviselés: fegyvernek a természetes személy testén, illetve a testén lévő ruházatán rejtett vagy nyílt módon történő elhelyezése;
55. ^* lőfegyver behozatala, kivitele, átszállítása: a lőfegyver átvitele Magyarország államhatárán;
56. ^* lőfegyver jellege: sörétes lőfegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lőfegyver (huzagolt hosszú), maroklőfegyver (rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyver;
57. ^* lőfegyvertartási cél: az önvédelem, a munkavégzés, a filmgyártás, a színházi és hagyományőrző használat, a céllövészet, az oktatás, a sportlövészet, a személy- és vagyonvédelem, valamint a vadászat;
58. ^* házilagos lőszerszerelés és -újratöltés: lőszer saját felhasználás céljára történő házilagos gyártása (lőszerelemekből és egyéb alkatrészekből történő összeszerelése), amelyre a lőszergyártástól eltérő szabályok vonatkoznak;
59. ^* sportlőfegyver: az országos sportági szakszövetség versenyszabályzatában meghatározott, sportlövészeti célra használható lőfegyver;
60. ^* vadászlőfegyver: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény szerint vadászatra használható lőfegyver;
61. ^* vaktöltény: az a lövedékkel nem rendelkező, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények vagy az ipari lövőkészülékek hüvelytöltényei körében nem nevesíti;
62. ^* alkategória: a tűzfegyvereknek és a lőszereknek az e törvény szerinti „A”, „B” vagy „C” kategórián belüli - az 1. mellékletben foglalt számozás, illetve egyéb jelölés segítségével meghatározott - besorolása;
63. ^* a tűzfegyver kategóriájának, illetve alkategóriájának a megváltozását eredményező átalakítás: olyan tevékenység, amelynek az eredményeként a tűzfegyvernek a kizárólag az 1. melléklet szerinti valamely kategóriára, illetve alkategóriára jellemző tulajdonsága a kizárólag az 1. melléklet szerinti valamely másik kategóriára, illetve alkategóriára jellemző tulajdonságra változik;
64. ^* egyedi jóváhagyást igénylő lőfegyver: az a lőfegyver, amelynek az engedély nélküli megszerzését és tartását, illetve amelyre nézve az adott tevékenység engedély nélküli végzését e törvény kizárja;
65. ^* működőképes lőfegyver: a 16. pontban meghatározott légfegyver, valamint a 29. pont b)-d) alpontjában meghatározott tűzfegyver kivételével a tűzfegyver.

A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI

3. §^* (1) A rendőrség által kiadott engedély szükséges:
4. a) a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához és a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez,
5. b)^* a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáztöltény, a riasztótöltény, a vaktöltény, a légfegyver, a lőszerelem gyártásához, javításához, forgalmazásához,
6. c)^* az „A”, illetve a „B” kategóriába tartozó tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a lőszer, a lőszerelem és a hangtompító
7. ca) tartásához, továbbá
8. cb) az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításához,
9. d) a gáz- és riasztófegyver viseléséhez,
10. e)^* a muzeális fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához, sportlövészeti célú használatához, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához,
11. f) a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez, valamint lövészetvezetői tevékenység végzéséhez.

(2) ^*  Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eszköz - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg. A rendőrség az engedélyt visszavonja, ha a jogosult az abban meghatározott eszközt az engedély kiállításától számított 90 napon belül nem szerzi meg.

(2a) ^*  A 3/A. § (6) bekezdése alapján kiadott engedély az abban meghatározott tűzfegyver adásvétel útján történő megszerzésére nem jogosít.

(3) ^*  Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet az engedélyben nem szereplő - az engedélyben meghatározott célra rendelt és az adott célra jogszerűen tartható - tűzfegyvert, lőfegyverdarabot, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvert, lőszerelemet és hangtompítót, valamint a jogszerűen tartott működőképes lőfegyverhez használható lőszert az engedély birtokában szerezheti meg. A jogszerűen tartott működőképes lőfegyverhez használható lőszer megszerzéséhez a lőfegyvernek a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba történő bejegyzése szükséges. Filmgyártási célra tartott lőfegyverhez, valamint a 2. § 29. pont b)-d) alpontjában meghatározott tűzfegyverhez lőszer nem szerezhető meg. A központi gyújtású félautomata tűzfegyverhez való, 20 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet, illetve a hosszú tűzfegyverhez való, 10 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet kizárólag az ilyen tűzfegyver tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg.

(3a) Lőfegyver filmgyártási célra történő tartása kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet részére engedélyezhető. A filmgyártási célú lőfegyver tartására jogosult szervezet vaktöltény gyártására jogosult tagja az engedélyezett fegyverhez tartozó vaktöltényt külön engedély nélkül készíthet.

(4) ^* 

(5) Lőfegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába történő - nem kereskedelmi vagy elidegenítési célú - kiviteléhez a rendőrség által kiadott európai lőfegyvertartási engedély szükséges. Európai lőfegyvertartási engedély a lőfegyver tartására jogosult természetes személynek adható.

(6) Ha az Európai Unió valamely tagállama a magyar hatóságot azért keresi meg, mert attól magyarországi lakóhellyel rendelkező személy a megkereső tagállamban „B” kategóriába tartozó tűzfegyver tartására kér engedélyt, hatóságként a rendőrség jár el.

(7) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedélyt - valamint az engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt - a kérelmező természetes személy személyesen, a kérelmező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kereskedelmi meghatalmazottja útján veheti át.

3/A. § ^*  (1) ^*  E törvény eltérő rendelkezése hiányában a 3. §-ban meghatározott engedély abban az esetben adható meg, ha az engedélyt kérelmező természetes személy a fegyvertartáshoz, illetve a fegyver jogszerű használatához - a házilagos lőszerszerelés és -újratöltés esetén az e tevékenységhez - szükséges elméleti és jártassági követelményként jogszabályban meghatározott feltételeket teljesítette, valamint, ha az engedélyt kérelmező természetes személy, jogi személy esetén annak vezető tisztségviselője vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető

1. a) tizennyolcadik életévét betöltötte és
2. b) cselekvőképes.

(2) A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható, illetve hosszabbítható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy ^* 

1. a) büntetett előéletű;
2. b)^* büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította
3. ba)^* a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)-(4) és (6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, emberkereskedelem, 174/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 175. § (3) bekezdés g) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, 175/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti emberrablás, illetve 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 176/A. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, 218. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, 242/B. § (3) bekezdése szerinti hatóság eljárásának megzavarása, 259. § (1)-(3) bekezdése szerinti közveszélyokozás, 260. § (2) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, 266/B. § (2) bekezdés első fordulata szerinti állatkínzás, 271. § (3) bekezdése szerinti garázdaság, 273. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, rablás, 322. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 324. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 327. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja, (4) és (5) bekezdése szerinti szökés, 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 363. § (1) bekezdés b) pontja szerinti harckészültség veszélyeztetése elkövetése miatt,
4. bb)^* a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, XIV. Fejezetében meghatározott háborús bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 164. § (3)-(6) és (8) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, 190. § (2) bekezdés c) pontja szerinti emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, 194. § (2) bekezdés e) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális erőszak, 200. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kerítés, 216. § (3) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 221. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 222. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, orvvadászat, orvhalászat, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés, XXIV. Fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, 279. § (3) bekezdése szerinti hatósági eljárás megzavarása, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, 322. § (1)-(3) bekezdése szerinti közveszély okozása, 323. § (2) bekezdés a)-b) pontja vagy (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, 327. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés, 339. § (2) bekezdése szerinti garázdaság, 353. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, 368. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, rablás, 366. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 371. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 380. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 434. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3)-(4) bekezdése szerinti szökés, 445. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 454. § (1) bekezdés b) pontja szerinti készenlét fokozásának veszélyeztetése elkövetése miatt, vagy
5. bc) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltáig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított négy évig,

1. c)^* a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
2. d)^* szabálysértési felelősségét polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés, lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 169. § (2) bekezdés a) pontja szerinti rendzavarás, közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése, számszeríj, szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés vagy jogosulatlan vadászat elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen megállapította, a határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapig,
3. e)^* az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, a kérelemmel összefüggő valós adatot elhallgat vagy a fegyverre, lőszerre (töltényre) lőszerelemre, lőtérre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségét súlyosan megszegi, a kérelem benyújtását vagy - ha ezen ok miatt az engedély visszavonása iránt eljárás indul - az engedély visszavonásáról szóló döntés véglegessé válását követő hat hónapig.

(3) ^* 

(4) A rendőrség hatósági ellenőrzése során a (2) bekezdésben meghatározott körülmények fennállását legalább évente egy alkalommal vizsgálja. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség

1. a) a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján a (2) bekezdés a)-c) pontjában,
2. b)^* a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából a szabálysértési nyilvántartásból a (2) bekezdés d) pontjában

meghatározott körülményre vonatkozó adatokat átveszi és kezeli.

(5) ^*  A (4) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a rendőrség

3. a)^* a 3. §-ban meghatározott engedély megadása iránti eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig,
4. b)^* a 3. §-ban meghatározott engedély megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig

kezeli.

(6) ^*  A 22 Short, 22 Long Rifle kaliberjelű sportlőfegyver tartását a rendőrség a tizenhatodik életévét betöltött sportlövő (a továbbiakban: sportlövő) részére - a törvényes képviselő hozzájárulásával - engedélyezi, ha a lőfegyver, lőszer tárolásának a jogszabályban meghatározott feltételei biztosítottak