Az alaptörvényben foglaltak nem jelentenek többletjogosítványt a sértettek számára - véli a szakember.(Részben)

Január elsejétől alkotmányos alapjog lett a magántulajdon védelméhez és az önvédelemhez való jog. Kabódi Csaba, az ELTE Büntetőeljárásjogi Tanszékének vezetője az m1 Ma Reggel című műsorában azt mondta: ez azonban semmilyen többletjogosítványt nem jelent a sértetteknek, hiszen törvényi szinten ez már évek óta szabályozott. A módosítás nem jelenti azt, hogy célzott lövéssel bármilyen behatolót meg lehet ölni, mert az szándékos emberölésnek minősül - tette hozzá. 

A Büntető Törvénykönyv szerint csak "szükséges mértékű elhárítást" lehet alkalmazni, emiatt pedig továbbra is indokolt, hogy vizsgálják az arányosságot, azaz, hogy mennyire van arányban a támadással a védekezés - mondta Kabódi Csaba.

A jogszabályok szerint az arányosságot csak akkor nem kell vizsgálni, ha élet elleni, illetve nemi erkölcs elleni támadásról van szó. 2009-ben azonban enyhült a szabályozás, ennek értelmében pedig, ha valaki "méltányolható felindultságból" lépi túl a szükséges mértéket, akkor sem büntethető.

A szakértő úgy véli: a 2009-es enyhítésekkel az állam "kicsit visszavonult", hiszen felhatalmazza a sértettet arra, hogy nagyobb hatékonysággal védekezzen az illetéktelen behatolókkal szemben. Ennél jobban nem lehet lazítani a határokat - mondta a Ma Reggelben Kabódi Csaba.